Bár a múltban számos esetben mondta ki az EUB az adólevonási jog korlátozásának tilalmát a hozzáadottértékadó-rendszer semlegességére hivatkozással, de a 2024. október 4-én született ítéletében (C-475/23) az EUB szerint az adóalany azt az áfát is jogosult levonni, amelyet egy olyan termék beszerzése kapcsán von le, amelyet ingyenesen egy alvállalkozója rendelkezésére bocsát.
Az EUB döntés háttere
Egy osztrák székhelyű, Romániában adószámmal rendelkező társaság, a Voestalpine Giesserei Linz GmbH („VGL”) öntvények gyártásával foglalkozik Romániában. Az öntvénygyártáshoz kapcsolódóan beszerzett egy darut, amelyet ingyenesen egy osztrák alvállalkozója rendelkezésére bocsátott, aki egy másik román alvállalkozója segítségével a gyártási munkákat ténylegesen elvégezte.
A VGL a daru beszerzése után az áfát levonásba helyezte annak érdekében, hogy azt, az osztrák, illetve a román alvállalkozó a gyártási munkákhoz használja, majd a megmunkálást követően a VGL értékesítette a termékeket uniós ügyfeleinek.
A román adóhatóság megtiltotta a daru beszerzése után az adó levonását arra hivatkozással, hogy az osztrák székhelyű vállalkozás nem bizonyította, hogy a daru beszerzésére gazdasági tevékenysége céljából került sor.
Az EUB ítélete az áfalevonási jog kapcsán
A bíróság hangsúlyozta, hogy az adólevonási rendszernek az a célja, hogy az adóalanyt teljes egészében mentesítse a gazdasági tevékenysége keretében fizetendő hozzáadottérték-adó terhe alól, ugyanis ezzel biztosítja a gazdasági tevékenység terhét illetően a semlegességet, függetlenül a tevékenységek céljától és eredményétől, feltéve, hogy a tevékenységek maguk is áfakötelesek (áfa semlegesség elve).
Az ítélet során a bíróság kiemelte, hogy az adólevonási joghoz két feltételnek kell teljesülnie:
- az érintettnek adóalanynak kell lennie,
- a beszerzett termékeket és szolgáltatásokat utóbb a saját adóköteles tevékenységéhez kell felhasználnia, és e termékeket vagy szolgáltatásokat előbb más adóalanynak kell számára értékesítenie, illetve nyújtania.
- Ezen második feltétellel kapcsolatban korábban már kimondta az EUB, hogy a levonási jog gyakorlásához a beszerzési ügyletnek és a beszerzés célját jelentő értékesítési ügyletnek közvetlen és azonnali kapcsolatban kell állniuk, ami azt jelenti, hogy a beszerzésnek a más részére végzett adóköteles tevékenység árának alkotóelemét kell képeznie.
- Fontos tudni, hogy egy korábbi ítéletében az EUB azt is kimondta, hogy ha nem áll fenn közvetlen és azonnali kapcsolat a beszerzési és értékesítési ügylet között, akkor akként is jogosulttá válik az adóalany az adólevonásra, hogy a beszerzett termékek és szolgáltatások költségei az adóalany általános költségei részét képezik, és e módon válnak az adóalany által értékesített termékek, vagy szolgáltatások árának alkotóelemeivé.
Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a nemzeti bíróságok és adóhatóságok feladata figyelembe venni az összes olyan körülményt, amelyek között az érintett ügyleteket lebonyolítják és csak azon ügyleteket kell figyelembe venniük, amelyek objektíve kapcsolódnak az adóalany adóköteles tevékenységéhez.
Ennek megfelelően vizsgálták, hogy az adózó gazdasági tevékenysége megvalósulása érdekében elengedhetetlen volt-e a termék - jelen esetben a daru – beszerzése.
Továbbá a levonási jog teljes mértékű érvényesítéséhez szükséges meghatározni azt is, hogy az ingyenes átadás nem haladta-e meg a szükséges mértékét. Amennyiben ugyanis meghaladja, azaz az alvállalkozó az adóalanynak nyújtott szolgáltatáson kívül további haszonra tett szert a számára ingyenesen átadott termék használatával, úgy jóllehet nem tagadható meg teljesen az adóalany adólevonási joga, azonban nem is gyakorolhatja azt teljes mértékben.
A Héa irányelv szerint minden adóalany megfelelően részletes nyilvántartást köteles vezetni az adóhatóság általi ellenőrzések lehetővé tétele érdekében. A bíróság szerint amennyiben ez nem teljesül, az ugyan nem lehet akadálya a levonási jog gyakorlásának, mindazonáltal a tagállamoknak lehetőségük van a levonási jog alaki követelményeinek megsértésének súlyosságával arányos bírság, vagy pénzbüntetés kiszabására.
A fenti ítélet is azt támasztja alá, hogy a körülmények és feltételek megfelelő feltárása és értelmezése elengedhetetlen ahhoz, hogy adózási szempontból helyesen járjanak el az adózók, és érdemes lehet adózási kérdésekben is szakértő segítségét kérni.