Nem alkalmazhatják a katát a jövőben a cégek, és azok az egyéni vállalkozók, akik nem minősülnek főfoglalkozású egyéni vállalkozónak. Utóbbi csoportba tartoznak és a szabályozás miatt tiltólistára kerültek többek között:
- a legalább heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatottak,
- a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasok,
- a külföldön biztosítottak,
- bizonyos rokkantsági ellátásban, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők,
- illetve a nappali tagozaton tanulók is.
Nem lehet katás az az egyéni vállalkozó sem, aki cégek, adóalanyok felé nyújt szolgáltatást, számlát.
Mivel a jelenlegi kata szabályok szerinti adózási lehetőség 2022. szeptemberétől megszűnik, így azoknak, akik nem választják, vagy nem választhatják a jövőben az új katát, a következő alig másfél hónap áll rendelkezésre arra, hogy utánajárjanak, melyik adózási forma lenne számukra a jövőben megfelelő. Fontos kiemelni, hogy mivel egy „kvázi” új adónemről beszélünk (új törvény szabályozza) a „bennmaradó” katásoknak is választaniuk kell. Azok a katás vállalkozók, akik nem felelnek meg a viszonylag szigorú új feltételeknek, nem maradhatnak kata szerinti adózók és ha nem tesznek semmilyen bejelentést, akkor átkerülnek a főszabály szerint adózó adóalanyok közé.
Figyelem, a katás partnerrel együtt dolgozó cégeknek mindenképpen javasolt a katás szerződéseket egyeztetniük az érintett vállalkozóval, és szükség esetén módosítani, újraszerződni, mivel az adózási feltételek változása jelentős hatással lehet a felek megállapodására. A társaságok kizárólag 2022. aug 31.-ig kiállított számlát fogadhatnak be a katás adózótól anélkül, hogy az elvesztené a katás státuszát, ezt követően cégnek már csak taxis vállalkozók számlázhatnak.
Nézzük meg milyen választási lehetőségek és feltételek vannak, mit érdemes tudni az egyes adózási alternatívákról.
Katás egyéni vállalkozó opciói 2022 szeptembertől
Magánszemély egyéni vállalkozók az alábbi két alternatívából tudnak választani, ha nem felelnek meg a továbbiakban a kata adózás új feltételeinek.
1. Katásból vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózó egyéni vállalkozás
Minden egyéni vállalkozó számára nyitva álló lehetőség, hogy a főszabály, azaz a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint fizesse meg a terheket vállalkozási tevékenysége után. A vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai nagyon hasonlítanak a társasági adóalany társaságok adózására.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak legalább az alábbiakat meg kell fizetnie:
- A járulékokat (18,5%) a minimum járulékalap után, aminek az alapja a minimálbér, vagy – képzettségi igénytől függően - a garantált bérminimum összege,
- A szociális hozzájárulási adót (13%),mely a minimálbér/ garantált bérminimum 112,5%-a.
A vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó kvázi bérének minősül. A fentiek szerint tehát az ezt terhelő 15% személyi jövedelemadót is figyelembe véve minimálbér esetén havi nettó 133.000 (garantált bérminimum esetén 172.900 Ft) jövedelmet eredményez, illetve 229.250 Ft (garantált bérminimum esetén 298.025 Ft) ráfordítást jelent az egyéni vállalkozásnál havonta. Az így felmerülő költségek azonban elszámolhatóak a bevétel terhére, azaz az egyéni vállalkozó csökkentheti ezzel, valamint a többi költségeivel is az adóalapját.
Minimálbért (vagy garantált bérminimumot) meghaladó vállalkozói kivét esetén a járulékot és a szochót a kivét összegére kell megállapítani és megfizetni. - Év végén a költségekkel csökkentett bevételek után 9% vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni.
- A vállalkozói személyi jövedelemadó megfizetése után maradó összeg a vállalkozói osztalékalap, amiből 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót(szocho) kell fizetni. Utóbbira azonban van felső korlát, ha éves szinten a minimálbér 24-szerese után megfizettük a szocho-t, akkor felette már nem kell ezt megfizetni.)
- Az egyéni vállalkozás fő szabály szerint az általános szabályok szerint köteles megállapítani az iparűzési adó alapját. Ez a kedvező kata adóalapnál (2,5 mFt adóalap / telephely) lényegesen magasabb adóalapot eredményez. Kivételt képez, ha az időarányos bevétel nem haladja meg éves szinten a 8 millió forintot, mely esetben a nettó árbevétel 80%-a is lehet az adó alapja.
2. Katásból átalányadós egyéni vállalkozás
A kisebb bevételű vállalkozásoknak jó forgatókönyv az átalányadózás választása is.
A katából kilépve akkor választhatja ezt az egyéni vállalkozó, ha éves szintű bevétele nem haladja meg (és előző évben sem haladta meg) a 24 millió forintot (kiskereskedőknél 120 millió forintot.) Ebben az esetben költségeit átalányban állapítja meg, amely általános esetben 40%, tehát alapvetően a bevétel 60 százaléka a jövedelem, amit tovább csökkent a 2022-től bevezetett évi 1,2 millió forintos adómentes sáv. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén az így megállapított adóköteles jövedelem egésze után minden esetben meg kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, míg a 18,5 százalékos TB járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimum járulékalap után (lásd fentebb).
Néhány speciális esetben figyelembe vehető magasabb 60, vagy 90 százalékos költségátalány, ezt a jogszabály bizonyos tevékenységi körökhöz köti.
Korábban ha valaki mellékállásban tevékenykedett, akkor nem érte meg az átalányadózás, azonban az 1,2 millió forintos adó- és járulékmentes sáv bevezetésével, a tevékenységüket mellékállásban végzők számára is jó alternatívát jelenthet az átalányadózás a Kata után.
Átalányadózás esetén lehetőség van az átalányban megállapított jövedelem 120%-át iparűzési adóalapnak tekinteni, ami az általános szabályoknál kedvezőbb adóterhet eredményezhet.
Katás társaságok lehetőségei 2022. szeptemberétől
Az eddig katázó társas vállalkozásoknak – feltéve hogy továbbra is társaságon keresztük fogják folytatni a tevékenységüket - is kétféle alternatívát kínálnak a jogszabályok a kata utáni időszakra: adózhatnak a főszabály szerint, a társasági adótörvény alapján vagy megpróbálhatják a kiva előnyeit is kihasználni. Azonban mindkét esetben nagyon fontos feltétel, hogy amennyiben eddig bevételi nyilvántartást vezetett csak a vállalkozás, akkor át kell térnie a számviteli törvény hatálya alá. Az áttérés előfeltétele* , hogy a társaság nyitóleltárát és nyitómérlegét könyvvizsgálóval is hitelesíttetni kell.
1. Katás társaság áttérhet a társasági adóra
A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások számára is az egyik alapvetés a tételes költségelszámolás lehetősége, azaz minden vállalkozási célú költség csökkenti az adóalapot. Ilyen költség az is, hogy a főállású társas vállalkozónak meg kell fizetnie saját maga után legalább a minimum járulékalapra eső adókat és járulékokat is (szocho, illetve TB járulék). Emellett az év végén a költségekkel csökkentett bevétel után 9 százalékos társasági adókötelezettség merül fel.
Amennyiben adózás után is pozitív az eredmény, a tulajdonosok dönthetnek arról, hogy a megtermelt profitot újra befektetik, vagy osztalékot fizetnek-e belőle. Amennyiben a nyereség kivétele mellett döntenek, úgy 15% szja és 13% szocho (a szocho fizetés felső korlátáig, ld. korábban) merül fel adó- és járulékkötelezettségként.
Társasági adóalanyok esetén is kell számolni a maximum 2 százalékos mértékű iparűzési adóval. Ez főszabály szerint a nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, eladott áruk beszerzési értékével, és közvetített szolgáltatások értékével. Azzal a kiegészítéssel, hogy a 8 millió forint alatti nettó árbevétel esetén a fentebb már említett kedvezményes adóalap is alkalmazható, ami kis költséggel rendelkező vállalkozások esetén kedvező lehet.
2. Katás társaság áttérése a kisvállalati adóra (kiva)
Ha a bérköltség eléri vagy meghaladja az összes költség 20-30 százalékát - különösen ha nagyobb esetleg a profitnál is -, akkor társasági adó helyett megérheti a kivát választani.
Ez az adónem két ágon adóztatja a jövedelmeket; egyrészt a bértömeg után, másrészt pedig a kivett osztalék után. Tehát itt is van arra lehetőség, hogy a nyereséget visszaforgassák a cégbe. A kiva mértéke 10%, azonban ez nem csak a társasági adót váltja ki, hanem emellett a 13%-os szociális hozzájárulási adót is. Emellett opcionális lehetőség itt is hipa-adóalapként a kisvállalati adóalap 120 százalékát meghatározni, ami esetenként jelentősen csökkentheti az iparűzési adó kötelezettséget.
Az Ekho mint opció is alkalmazható lehet meghatározott körben
Fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy bizonyos tevékenységek – például művészek, sportolók, újságírók esetén – lehetőség van az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választására is. Figyelem, azzal a feltétellel lehet ekho-t választani, hogy már rendelkeznek valahonnan legalább a minimálbér nagyságáig munkabérként adózó jövedelemmel.
Ebben az esetben évi 60 millió forintig alkalmazható az ekho, melynek kulcsa 15% (nyugdíjas esetén 9,5%). Ekkor azonban a kifizetőnél is felmerül 13% adókötelezettség. Sportoló esetében az ekho 500 millió forintig alkalmazható, és a kifizetőnél sem merül fel adókötelezettség.
A fentiekben bemutatott opciók eltérő szabályaiból jól látszik, hogy a vállalkozásnak legjobban megfelelő adónem kiválasztása érdekében, mindenképpen javasoljuk az előzetes pontos kalkulációt!
