Az éves társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék kötelezettségek, bevallások összeállításakor számos teendő felmerül, amellyel a vállalkozásnak foglalkoznia kell.
1. Értékcsökkenési leírás és adóalap
Szakemberek számára jól ismert tény, hogy a számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás költsége, valamint a kivezetett eszközök könyv szerinti értéke növeli az adott üzleti év társasági adóalapját. Ugyanekkor a Tao tv. által elismert értékcsökkenési leírás összegével, továbbá a kivezetett eszközök számított nyilvántartási értékével csökkenthető a társasági adóalap.
Fontos azonban figyelni a speciális esetekre! Ilyen például a kisértékű tárgyi eszközök kezelése, számvitelben a Tao tv.-ben előírt diktált kulcsoktól eltérő leírási kulcsok alkalmazása, értékcsökkenési leírás elszámolása részben fejlesztési tartalékból finanszírozott eszközök után, bérbe adott ingatlanokra vonatkozó szabályok stb. Emellett a kapcsolódó nyilvántartásokat olyan formában kell vezetni, amely egy esetleges adóhatósági vizsgálat során áttekinthetően és egyértelműen alátámasztja az adóalap csökkentésre való jogosultságot.
2. Céltartalék hatása a társasági adóalapra
A Tao tv. alapján a társasági adó alapját növeli az adóévben céltartalék képzése miatt elszámolt ráfordítás, míg a céltartalék feloldásaként elszámolt bevétel csökkenti a TAO alapot.
Az adókalkuláció véglegesítése során - főként a nemzetközi vállalatcsoport tagjaként működő társaságok esetében, ahol a mérlegkészítés napja a konszolidáció miatt korai időpontra esik - érdemes különösen figyelni, amikor a könyvvizsgálathoz kapcsolódó módosítások céltartalékot is érintő átsorolást eredményeznek. Például az előző évi ki nem vett szabadságok, bónusz kifizetések kapcsán.
3. Az elszámolt értékvesztések tao hatása
A Tao tv. alapján a társasági adó alapját növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege, míg a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés csökkenti a TAO alapot.
Fontos kiemelni, hogy a módosító tételpár a követelésekhez kapcsolódóan elszámolt értékvesztésre vonatkozik és nem alkalmazható analóg módon a készletekre elszámolt értékvesztés vonatkozásában.
4. A transzferár korrekció is adóalapot módosító tétel
Kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződéseikben, megállapodásaikban magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmazhatnak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Az alkalmazott ellenérték és szokásos piaci érték közötti különbözet társasági adóalap növelő tételnek minősül annál a félnél, aki magasabb költséget, vagy alacsonyabb bevételt realizál. Ugyanakkor adóalap csökkentés a másik félnél csak meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetséges, fontos ezek meglétéről is meggyőződni.
5. Veszteség-elhatárolás
Az adóhatósági ellenőrzések során gyakran tapasztaljuk, hogy az adózók nem rendelkeznek olyan analitikával, amely minden tekintetben helyálló lenne az adóévben elhatárolt veszteség jogcímen történő adóalap csökkentés alátámasztására. Ha már az adóalap csökkentést alátámasztó dokumentáció elkészül, érdemes azt olyan formában/tartalommal előállítani, ami ezt a próbát is kiállja.
Támogatás társasági adóbevallás elkészítésében
6. Kedvezményezett jogügyletekhez kapcsolódó adóalap módosítás
Abban az esetben, ha a társaság az adóévben a Tao. tv. szerinti kedvezményezett jogügyletet hajtott végre vagy vett abban részt, a társasági adóbevallás összeállítása során fontos figyelmet fordítani az adóhalasztást/adómentességet biztosító módosító tételek szerepeltetésére.
Ezzel egyidejűleg célszerű megbizonyosodni róla, hogy a kedvezményezett jogállás alátámasztásául szolgáló körülmények továbbra is fennállnak, a kapcsolódó dokumentációk rendelkezésre állnak.
7. Eredménykorrekciók
Számos esetben tapasztaljuk, hogy az egyéb tekintetben precízen összeállított TAO kalkuláció megfelelősége amiatt válik kifogásolhatóvá, mert az adókalkulációk a zárással párhuzamosan készültek és véglegesítés előtt nem vettek figyelembe minden olyan módosítást, amely az eredményre hatással lehet. Széles ezen tényezők köre, ilyen például a jövedelemadók figyelmen kívül hagyása, tényleges év végi helyi iparűzési adó és innovációs járulék figyelembevétele, háromoszlopos beszámoló eredményhatása, átsorolások figyelembevétele megfelelő előjellel, esetlegesen könyvvizsgálati módosítások hatásainak leképezése.
8. Korábbi adóévekhez kapcsolódó eredménytételek kezelése
Amennyiben az adóév során adóellenőrzés, önellenőrzés, számviteli hiba feltárása miatt előző évekhez kapcsolódó eredmény tételek kerülnek elszámolásra, azok jellege és tartalma alapján szükséges megvizsgálni, hogy társasági adó szempontból adóévi tételnek tekinthetőek-e. Visszatérő hibaként tapasztaljuk, hogy a társaságok a szükséges adóalap korrekciós tételek kapcsán egyidejűleg egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen teljesítik a kapcsolódó önellenőrzési kötelezettséget.
9. Nyújtott adományok, támogatások
Abban az esetben, ha a társaság az adóév során pénzbeli vagy térítés nélkül nyújtott tárgyi támogatást nyújtott valamely szervezet részére, minden esetben meg kell bizonyosodni róla, hogy a juttatás megfelel-e a Tao. tv. szerinti adomány fogalmának. Vizsgálandó továbbá, hogy a kedvezményezett szervezet közhasznúnak minősül-e. Megfelelő dokumentáció hiányában nemcsak a 20% 40%-os adóalap csökkentési lehetőségtől esik el a társaság, de felmerülhet az adóalap – nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás jogcímen történő - növelésének kötelezettsége is.
10. Kamatlevonhatósági korlát
2019. január 1-jétől a korábbi alultőkésítési szabályt felváltotta a kamatlevonási korlátozás szabálya. Ennek értelmében a korábbi saját tőke és idegen tőke átlagos állományi arányának vizsgálata helyett a TAO alapot növeli az adóévi nettó finanszírozási költségeknek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (ún. „TAX EBITDA”) 30%-a vagy a 939.810.000 Ft-os (3 millió eurós) nominális korlát közül a nagyobbikat meghaladó része. A növelő tétel meghatározása mellett ne feledkezzünk meg az előző évekről áthozott, még fel nem használt kamatlevonási kapacitásról sem, amellyel csökkenthető az adóévi adózás előtti eredmény.
11. Adókedvezmények
A 2022-es év egyik fontos hozadéka társasági adó-területen, hogy március elejével törvénymódosítás várható a fejlesztési adókedvezményre és az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményre vonatkozóan. A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele szempontjából megszűnik az új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásra, a termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásra, valamint az új eljárási innovációt eredményező induló beruházásra vonatkozó követelmény. Így a csökkenő feltételek eredményeként bővül az adókedvezményre jogosult vállalkozások köre. Ezen felül módosul az energiahatékonysági beruházásra vonatkozó támogatási intenzitási szabály is.
Az adókedvezmények igénybevétele esetén nem szabad elfeledkezni az azokhoz kapcsolódóan előírt adóellenőrzésekről sem! Mivel az ellenőrzések kiszámíthatóak (a Tao tv. kötelező adóellenőrzést ír elő az igénybevételt követő 3. év végéig),érdemes rájuk felkészülni, és folyamatában úgy kialakítani az igénybe vett adókedvezmények dokumentációs hátterét, hogy az adóellenőrzés ne rójon plusz terhet e tekintetben a társaságra.
Amennyiben társaságuk az adókedvezmények érvényesítése előtti fázisnál tart, vagy már igénybe vette az adókedvezményt, de még az adóellenőrzés előtt áll, forduljon hozzánk bizalommal a dokumentumok előkészítését felülvizsgálatát illetően.
12. Közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések
Sok esetben tapasztaljuk, hogy a beszámolóban közvetített szolgáltatásként szerepeltetett ráfordításokat a társaságok automatikusan csökkentő tételként veszik figyelembe helyi iparűzési adóalapjuk meghatározása során. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a közvetített szolgáltatások fogalma a Htv. keretrendszerében szűkebb a számviteli törvény szerinti definíciónál. Amennyiben nem teljesülnek a törvény által szabott tartalmi és formai feltételek – mind a számlára, mind a szerződésre vonatkozóan -, úgy a iparűzési adóalap csökkentésre való jogosultság sem áll fenn.
A közvetített szolgáltatások mellett az alvállalkozói teljesítések esetében is körültekintően kell eljárnunk, amennyiben csökkenteni akarjuk az iparűzési adónk alapját. Míg a számviteli törvény nem tartalmaz semmilyen fogalmat az alvállalkozói teljesítésekre, a Htv. törvény pontosan meghatározza, hogy mit ért ezen ügyletek alatt, és hogy milyen dokumentáció szükséges az iparűzési adóalap csökkentésének alkalmazásához. Így ebben az esetben is fontos, hogy ne állítsuk be az összes könyvelt alvállalkozói teljesítést – vagy annak tűnő teljesítést – iparűzési adóalap csökkentő tételként, hanem külön vizsgáljuk a tételeket, hogy valóban megfelelnek-e a Htv. előírásainak az adóalap csökkentésre tekintettel.
13. Innovációs járulék kötelezettség
Az év végi zárásokhoz kapcsolódóan az innovációs járulék kötelezettségről sem szabad megfeledkeznünk. Bár a kötelezettséget már 2019-től szükséges vizsgálni a kapcsolt felek esetében is, ennek ellenére sok vállalkozásnak még mindig elkerüli a figyelmét, így a konszolidált beszámoló helyett az egyedi beszámoló alapján vizsgálják a KKV státuszukat, és az innovációs járulék kötelezettség meglétét, amely teljesítésének elmulasztása esetén jelentős adóhiány, valamint adóbírság kockázata merülhet fel a társaságnál.
A fenti példákban kiemelt tipikusan előforduló hibák is azt mutatják, hogy jóhiszeműen is előfordulhatnak hibák az adókalkulációk elkészítése során. Különösen akkor, amikor az évente ismétlődően, rutinszerűvé válik és még időnyomás is nehezedik az adóbevallásokat készítő házon belüli szakemberekre. Ilyen esetekben jelenthet megoldást néhány évente egy független szolgáltatóval történő felülvizsgálat, amely során a kalkulációk alapjaiban „friss” külső adószakértő szemmel kerülnek áttekintésre, s mellyel tapasztalataink alapján, jó eséllyel megtalálhatók az érvényesíthető adókedvezmények, kiszűrhetők a hibák, módosulhat az adófizetési kötelezettség.
