ÁFA – eÁfa, fordított áfa, behajthatatlan követelések
1. Áfabevallási tervezet
Az eredetileg 2021-re tervezett eÁFA tervezet kiajánlása egyelőre lekerül a napirendről. Az adóhatóság ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít az online számla adatszolgáltatás minőségére, adattartalmára. Mindemellett a Pénzügyminisztérium korábbi nyilatkozata alapján bővülhet majd a gép-gép kapcsolaton keresztül az adózók által is lekérdezhető adatok köre.
2. Fordított adózás szabályainak időbeli kiterjesztése
A veszélyhelyzethez kapcsolódó 613/2021. (XI. 8.) Korm. Rendelet meghosszabbítja a gabonatermékekre, illetve vas-és acéltermékekre vonatkozó fordított adózás alkalmazását, ennek megfelelően a fordított adózás ezen termékekre 2022. június 30-át követően is alkalmazandó lesz.
A hosszabbítással a cél továbbra is a tisztességes piaci szereplők érdekeinek hosszútávú megóvása, valamint a gabonatermelők piaci igényeinek kielégítése.
3. Behajthatatlan követelések áfája elévülési időn túl
Jövőre önellenőrzés keretében kérhető vissza azon behajthatatlanná vált követelések áfája, amelyek teljesítési dátuma még nem évült el. A teljesítés tekintetében elévült, de 2021. június 10-e után behajthatatlanná vált követelések áfájának érvényesítésére speciális kérelmezési eljárásban lesz lehetőség, a behajthatatlanná válástól számított 1 éves jogvesztő határidőn belül.
4. Covid helyzettel kapcsolatos áfamódosítások
A járványhelyzetre tekintettel a kormány általános forgalmi adó mentességet rendelt el az alábbi esetekben:
- Termék importja az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv által, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében importálja a terméket, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti tovább ellenérték fejében az importált terméket.
- Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az a Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv részére történik, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében szerzi be a terméket vagy veszi igénybe a szolgáltatást, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti, illetve nem nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást.
Központi Statisztikai Hivatal – Intrastat változások 2022. évre vonatkozóan
A KSH szigorítást vezet be az adatszolgáltatás terén a 2022. évben benyújtandó Intrastat jelentésekre vonatkozóan:
- kiszállítási irány esetén is kötelező lesz a „származási ország” és „Partner adószám” feltüntetése;
- új ügyletkódok kerülnek bevezetésre;
- a jelenlegi KN kódok is változni fognak.
Az adatszolgáltatás elmulasztása, hibás benyújtása esetén a KSH közigazgatási bírság kiszabása iránti eljárást kezdeményezhet az illetékes kormányhivatal előtt. A bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100.000 forinttól 2.000.000 forintig; hamis adatszolgáltatás esetén 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
Társasági adózás
1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
2021. május 1-jén lépett hatályba a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény (Kekva tv.).
Alapítás feltételei:
- közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés;
- alapítói vagyonrendelés (tőkeminimum 600 millió forint);
- bírósági nyilvántartásba vétel.
A Kekva társasági adó szempontból belföldi illetőségű adóalanynak minősül, és adómegállapítása alapvetően a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával történik. Nem kell azonban az adót megfizetnie az adóalap azon része után, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül.
KEKVÁ-nak nyújtott ingyenes támogatás:
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül
- a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán elszámoltköltség;
- továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;
- valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;
Amennyiben a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó, hanem harmadik személy juttatja, úgy feltétel, hogy a harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismerje el.
Csökkenti az adózás előtti eredményt a KEKVA részére:
- az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 40 %-a,
- a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 %-a,
- a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 300 %-a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója támogatása esetén.
Az adóalap-csökkentő tétel maximált, a más hasonló adóalap csökkentő tételekkel együttesen számítva legfeljebb az adózási előtti eredmény összege lehet.
2. Kkv-k fejlesztési adókedvezménye
A kis- és középvállalkozások beruházásai esetén ismételten kedvezőbbé válik, vagyis csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár, ugyanis 2022. január 1-től
- kisvállalkozás esetén 50 millió forint,
- középvállalkozás esetén 100 millió forint
értékhatárral kell számolni.
3. Regionális fejlesztési térkép
A 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási térkép 2022. január 1-től lesz alkalmazandó. A cégek számára kiemelendő legfőbb pozitív változás, hogy Pest megye egésze önálló, ún. „a” régióként 50%-s maximális támogatási intenzitással szerepelni fog a térképen. Budapest azonban továbbra sem támogatható.
4. Globális minimumadó
Elfogadásra került az OECD kétpilléres globális adóreformja. Ennek második pillére a globális minimumadó bevezetésére vonatkozik. A tervek szerint az együttműködő tagországokban, köztük Magyarországon is bevezetésre kerül 2023-tól a globális minimumadó.
A globális minimumadó révén az érintett társaságok minimum 15 százalékos társasági adókulccsal adóznak majd. Figyelemmel arra, hogy az új szabályozás csak a 750 millió eurós éves konszolidált árbevétel fölötti multinacionális cégekre fog vonatkozni, így ez nagyságrendileg közel 2-3 ezer vállalkozást érint majd Magyarországon.
A szabályozás lényege, hogy amennyiben egy országban egy társaság effektív adókulcsa (azaz a nyereség és a ténylegesen fizetendő adó hányadosa) nem éri el a minimum szintet, úgy a fizetendő adó és a minimumadó közötti különbözetet a végső anyavállalat országa szedhetné be az anyavállalattól. Várhatóan lesznek azonban mentességek, illetve lehetőség lesz arra, hogy az effektív adókulcsba a társasági adó mellett egyéb adónemeket figyelembe vegyenek az adózók.
A minimumadóval kapcsolatban több tisztázandó kérdés is van még mint például, az anyavállalat és a leányvállalat hasonlóan szigorú kezelése, vagy akár a korábban megítélt, társasági adóra vonatkozó kedvezmények kezelése.
SZJA változások
1. 25 év alatti fiatalok adómentessége
A 25 év alatti fiatalok jövőre szja-mentességet kapnak az átlagkeresetig a bérjövedelmük, illetve további nem önálló tevékenységből származó, valamint egyes önálló tevékenységből származó jövedelmeik (pl. megbízási díj, vállalkozói jövedelmek stb.) után. A kedvezmény maximumát a KSH által közzétett teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete (megelőző év július havi) alapján kell meghatározni. Így 2022-ben akár 5.204.352 forint éves jövedelemig is mentesülhetnek az érintettek az adófizetési kötelezettség alól.
A jogosultság utolsó hónapja az a hónap, amikor a fiatal betölti a 25. életévét. Amennyiben a jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, akkor az adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
A kedvezmény nem érvényesíthető például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre és a külön adózó jövedelmek nagy részére (például árfolyamnyereségre, osztalékra, kamatjövedelemre).
A módosítás következményeképpen az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka 2022-től akár teljes adó- és járulékmentességet élvezhet, hiszen az eddigi járulék- és szocho-mentesség mellett a korábban jelzett felső határig szja-mentessé is válik. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozókra 2022-től bevezetésre kerülő kedvező adózási szabályokkal kombinálva akár szja-, járulék és szocho-mentesség érhető el a köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanuló vállalkozók esetében is.
Fontos azonban kiemelni, hogy a kedvezmény érvényesítése a jogosult magánszemély társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét és a kifizető (munkáltató) szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét nem érinti.
Az új szabályt munkaviszonyból származó jövedelem esetében:
- a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
- a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett
bevétel (pl. 2021. évi bónusz, prémium) adókötelezettségére, egyéb esetben pedig a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére kell először alkalmazni.
2. Gyermeket nevelők adóvisszatérítése
A családi kedvezményre jogosult magánszemélyek meghatározott összegig visszakapják a 2021. évi adójukat:
- az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó,
- a 15 százalékos mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadó része (9,5 százaléka) és
- a kisadózó vállalkozások tételes adójának 25 százaléka után.
Az adóvisszatérítésre minden olyan magánszemély jogosult, aki 2021-ben akár csak egy napig, legalább egy gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult a családi kedvezményre, akkor is, ha azt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.
Az szja visszatérítésre jogosultsággal rendelkezők köre – a teljesség igénye nélkül - az alábbiak szerint alakul:
- a gyermekük után családi pótlékra jogosultak, így a közös háztartásban élő vér szerinti szülő (élettárs is),örökbe fogadó szülő, szülővel együtt élő házastárs saját gyerek után, nevelőszülő, stb.
- a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs;
- várandós nő (91. naptól) és a vele közös háztartásban élő házastársa;
- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy;
- rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül döntésük szerint egy személy.
A kedvezmény összege legfeljebb 809.000 Ft.
- Az adóvisszatérítés 2022. február 15-ig az alábbi körre vonatkozóan történik meg: aki családi pótlékban részesülők esetén (nyilatkozat sem kell);
- családi pótlékban nem részesülő jogosult esetén akkor, ha a VISSZADO-nyomtatványon 2021. december 31-ig nyilatkozatot tett.
A 2021. december 31-i határidő elmulasztása esetén az adózó a 21SZJA adóbevallásban érvényesítheti 2022. május 20-áig a visszatérítéshez való jogát.
Természetesen a családi adókedvezmény is befolyásolja az szja-visszatérítés elérhető összegét, az annak levonása után fennmaradó szja visszatérítésére lesz lehetőség.
3. Kriptovaluta adózása
2022. január 1-jétől új szabályozást kap az Szja-törvényben a manapság slágertémának számító kriptovaluta adózása is.
Míg 2021. december 31-ig a kriptoeszköz bányászata önálló tevékenységnek, átruházása pedig egyéb jövedelemnek számít, és 15% személyi jövedelemadó mellett 15,5% szociális hozzájárulási adót is kell az ügyletek után fizetni, addig 2022. januárjától amennyiben a magánszemély adózónak kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek után nyeresége keletkezik, úgy csak 15% szja fizetés terheli, míg a szocho-t már nem kell megfizetni. Lényeges elemként említendő, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes.
Változik az adóalap meghatározása is, hiszen a jövedelem keletkezését a kriptoügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség fogja szolgáltatni.
A jogszabály alapján bevételnek a kriptoeszköz átruházásának, átengedésének (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értéke számít. Azonban bizonyos esetekben nem kell ügyleti bevételt számítani (egyéb feltételek mellett ha a bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át).
Fontos megjegyezni, hogy átmeneti rendelkezésként (kvázi amnesztia szabályként) szolgál az az előírás, hogy a 2022. előtt be nem vallott jövedelem a 2022. évi ügyleti eredményként lesz figyelembe vehető, azaz már az új szabályok alapján lehet ezek után az adókötelezettséget megállapítani.
4. Minimálbér változásának következményei
A bruttó havi minimálbér 2022. január 1-jétől 200 000 forintra történő megemelésének számos területen lesz vonzata, így például az alábbi területeken:
- Az egyéni vállalkozó alapesetben akkor választhatja az átalányadózást, ha éves bevétele kevesebb, mint az éves minimálbér tízszerese (24 000 000 Ft).
- Az átalányadózó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét (1 200 000 Ft - ami 40 százalékos költséghányad esetén 2 000 000 Ft adómentes bevételi szintet is jelent egyben) meg nem haladó jövedelemig főállásban és mellékállásban nem fizet szja-t, mellékállásban pedig járulékot és szociális hozzájárulási adót sem.
- A minimálbér 10 százalékáig adható csekély értékű ajándék (ideértve az utalványokat is),illetve szórakoztatási célú rendezvényen átadott, legfeljebb a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy juttatása az ideinél magasabb értékben is bérnél kedvezőbb adózás mellett lesz lehetséges 2022-ben.
- A minimálbér emelkedésének köszönhetően több munkabérelőleget is nyújthat a munkáltató kamatmentesen anélkül, hogy adót kellene fizetnie.
- Nagyobb értékben lesznek adhatók egyes adómentes juttatások is 2022-től, úgy, mint a veszélyhelyzetben adható távmunka rezsiköltség térítése, valamint a sportrendezvényre és kulturális eseményekre szóló belépőjegyek.
5. Cafeteria, SZÉP kártya változások
2022. december 31-ig meghosszabbították a SZÉP-kártya egyes alszámlái közötti átjárhatóságot, továbbá a SZÉP kártya alszámláin lévő összeg 2022. február 1-től 2022. május 31-ig élelmiszervásárlásra is elkölthető lesz.
A további kedvező szabályok, azaz a szocho mentesség, valamint a megemelt éves keretösszeg a jelenleg hatályos rendelkezések szerint 2021. december 31-vel megszűnnek, azonban kérdéses, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel várható-e ezen szabályozások meghosszabbítása is.
KIVA – 10 százalékra csökkenő adókulcs
2022. január 1-jétől 10 százalékra csökken a KIVA adókulcs, ezáltal az eddig is népszerű kiva szerinti adózás még vonzóbbá válhat a vállalkozások számára.
A KIVA-alanyiság megszűnését és a társasági adózásra történő áttérést tartalmazó bejelentést 2021. december 20-ig lehetett megtenni.
Szociális hozzájárulási adó: 13 százalék
2022. január 1-től 15,5%-ról 13%-ra csökken a szociális hozzájárulás mértéke.
Az adómérték csökkenésének következtében változik az összevont adóalap megállapításánál alkalmazandó 87 százalékos szabály, vagyis amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, úgy 2022. január 1-jétől a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
A szociális hozzájárulás csökkenéssel összhangban az kifizetői ekho mértéke is 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.
A minimálbér növelésének hatására természetes személyek szociális hozzájárulási adófizetési felső határa is változik, 2022. január 1-től 4.800.000 Ft-ra emelkedik.
Reprezentáció és üzleti ajándék
2022. január 1-től ismét kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után (a mentesség 2021. június 10. és a 2021. december 31. közötti időszakra él).
Megszűnik a szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-től
2022. január 1-től megszűnik a szakképzési hozzájárulás, és ezzel egyidejűleg kiegészül a Szocho tv. a szakképzési hozzájárulást érintő kedvezményekkel (duális képzés adókedvezménye, tanulószerződések és együttműködési megállapodások esetén a kifutó képzéseknél is érvényesíthető adókedvezmény).
Helyi iparűzési adó
2022-ben is hatályban maradnak a HIPA-könnyítésre vonatkozó szabályok. Vagyis a 4 milliárd forint árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalékban maximalizált. A kedvezmény átmeneti támogatásnak, vagy döntés szerint de-minimis támogatásnak minősül.
Akik 2021-ben nem nyilatkoztak a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban, vagy a kedvezményt átmeneti támogatásként kívánják igénybe venni, azoknak 2022. február 25-ig nyilatkoznia kell (kivéve KATÁ-sok). Ezt várhatóan a 22NYHIPA nyomtatványon kell majd megtenni. Fontos kitétel, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem veheti igénybe az átmeneti támogatást.
Ahol 1 százaléknál alacsonyabb a HIPA mértéke, ott ezt az alacsonyabb mértéket kell tartani. Emellett, az Önkormányzatok jövőre sem lesznek jogosultak az helyi és települési adók növelésére, újak bevezetésére.
Adóeljárást érintő változások
1. Adófizetési kedvezmények
A szabályozás 2022. június 30-ig hosszabbította meg a veszélyhelyzet alatt bevezetett rendkívüli fizetési könnyítések igénybe vételi lehetőségét. Ennek megfelelően, a vállalkozók egyszeri adómérséklést vagy részletfizetési kedvezményt/fizetési halasztást vehetnek igénybe a 2021. december 1-től 2022. június 30-ig terjedő időszakban előterjesztett kérelmükre függetlenül attól, hogy 2021-ben részesültek-e ilyen fizetési könnyítésben.
A fizetési könnyítések tartalma az eddigiekhez képest nem változott:
- Legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezett, és legfeljebb 5 millió forint összegű adóra kérhető, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza;
vagy
- az adózó kérelmére az adótartozás egy alkalommal, legfeljebb 20 százalékkal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelhető, feltéve, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. (Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető).
A fentiek szerinti adómérséklés és részletfizetés/fizetési halasztás egymással nem kombinálhatóak.
Jó hír azonban, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános korlátozások nem vonatkoznak a fentiek szerinti rendkívüli fizetési könnyítésekre. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli fizetési könnyítések a természetes személyektől levont SZJA-előlegre, SZJA-ra, járulékra, a beszedett adóra is kiterjednek, továbbá, az áfa-csoportos és tao-csoportos adóalanyokat is megilletik.
Egyéb adónemeket érintő változások
- A turizmusfejlesztési hozzájárulást 2021. december 31-ig nem kell megfizetni az arra kötelezetteknek, azaz 2022-től újra kell számolni ezzel az adónemmel is.
- A veszélyhelyzet 2022. június 30-ig meghosszabbításra került.
- A veszélyhelyzet meghosszabbításának következtében június végéig továbbra is alkalmazható lesz a távmunkavégzés esetén adómentesen adható költségtérítés a minimálbér 10 százalékáig. Fontos a megfelelő dokumentálás, azaz munkaszerződésbe szükséges foglalni a távmunkavégzést, és megfelelő nyilvántartás szükséges az otthoni munkavégzés igazolására, tekintettel arra, hogy az otthon töltött napokra adható.
- A társasági adó elhatárolt veszteség szabályozásához hasonló veszteségelhatárolási szabályokat alkalmazhatnak a következő évtől az energiaellátók jövedelemadójának – azaz a Robin Hood adó – alanyai. A rendelkezés már a 2021-es adóévre is érvényesíthető.
- 2022. február 1-től 2,5 százalékról 2,7 százalékra nő a kiskereskedelmi adó felső sávjára vonatkozó adómérték.
