Milyen törvény szabályozza a magánszakértő bevonásának lehetőségét?
Az új Polgári Rendtartási törvény 2018-as hatályba lépését megelőző jogszabályi rendelkezések alapján, a magánszakértői vélemény nem minősült szakvéleménynek és a peres fél nyilatkozatával megegyező szinten számított az ügy megítélése során. A magánszakvélemény ebben az esetben tehát legfeljebb a peres fél előadásának minősülhetett.
2018-tól azonban, a jogszabály értelmében, a peres fél, a megbízása alapján eljáró magánszakértő által készített magánszakértői szakvélemény benyújtását indítványozhatja.
A szabályozás tehát a magánszakértő alkalmazását a bíróság által kirendelt szakértő mellett általános lehetőségként biztosítja és a szakvélemény a bizonyító erő szempontjából a kirendelt szakértő véleményével egyenrangú.
Milyen módon lehet egy adóperben magánszakértői véleményt becsatolni?
A peres félnek előszőr bizonyítási indítványt kell benyújtani a magánszakértői vélemény benyújtása iránt, és ha a bíróság jóváhagyja az indítványt, akkor határidőt tűz annak benyújtására, és ez alatt gyakorolhatja a magánszakértő eljárási jogait és teljesíti kötelezettségeit.
Előzetesen meglévő magánszakértői véleményt felhasználása adóperben
A magánszakértő alapesetben csak a bíróság által történt kirendelést követően kezdi el összeállítani a szakvéleményét, jóllehet a valóságban előfordulhat az, hogy a magánszakvélemény már a kereset benyújtásakor rendelkezésre áll.
Ezért a joggyakorlat kialakította azt a lehetőséget, hogy egy adóper kezdete előtt készült magánszakvélemény felhasználható legyen a bírósági eljárásban.
Az RSM adószakértői által képviselt konkrét bírósági eset bemutatása
Az RSM adószakértői által képviselt adóeres ügyben a magyarországi telephely és ezzel összefüggésben a magyarországi adókötelezettség megjelenése egy szakkérdésre adott választól függött, ahol sem az adóhatóság, sem a bíróság nem akarta elfogadni a felperes álláspontját, illetve azt, hogy annak megítéléséhez speciális szakmai ismeretekre van szükség.
Az RSM adószakértőinek indítványát, a magánszakértői bizonyítás felhasználására és benyújtására vonatkozóan a Bíróság mellőzte azzal, hogy ennek indokát az ítéletben fogja megadni. A törvényszéki ítélet szerint a szakvélemény mellőzésének indoka az volt, hogy az olyan bizonyítékokon alapul, amely az adóigazgatási eljárás során nem állt rendelkezésre és nem is a vizsgált időszakra vonatkozik. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt is rögzítette, hogy a szakvélemény elvi tartalmát, mint felperesi nyilatkozatot figyelembe vette.
Milyen lépéseket tettek az RSM Adóképviseleti csoportjának adószakértői?
Az RSM adóképviseleti csapatának felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság – és így az állami adóhatóság – eljárása jogszabálysértő volt. A Kúria kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a felperesi szakértői vélemény benyújtására vonatkozó indítványt elutasította annak ellenére, hogy a felmerült szakkérdés alapján a szakértői bizonyításnak helye volt a perben. A Kúria utalt arra is, hogy arra nincs lehetőség, hogy a bizonyítási indítvány elutasítása ellenére a szakvélemény elvi tartalmát, mint felperesi nyilatkozatot figyelembe vegye a bíróság. Az eljárásjog erre nem ad lehetőséget.
Hogyan döntött a Kúria az adóperes ügyben?
A Kúria rögzítette, hogy akkor járt volna el helyesen az elsőfokú bíróság, amennyiben elsősorban azt határozza meg a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy felmerül-e a perben szakkérdés, mert ez esetben a bizonyítási indítvány tárgyában nem mellőzhette volna a szakértői bizonyítás elrendelését és csak ezt követően értékelhette volna a felperes által hivatkozott magánszakértői véleményt. Az ugyanis, hogy a szakértői vélemény milyen adatokon alapszik, s ezért megalapozott-e vagy sem, már a szakértői bizonyítás elrendelését követő, a szakvélemény értékelési körébe tartozó kérdés.
A Kúria elvi éllel arra a következtetésre jutott, hogy:
„Amennyiben a peres fél magánszakértői véleményt kíván csatolni a perben és szakértői bizonyításra terjeszt elő bizonyítási indítványt, arra nincs eljárásjogi lehetőség, hogy a bizonyítási indítvány elutasítása mellett a szakvélemény elvi tartalmát, mint felperesi nyilatkozatot figyelembe vegye a bíróság.”
A bíróság szakkérdésben tehát úgy foglalt állást, hogy a szakértői bizonyítást mellőzte, amely azt eredményezte, hogy a Kúria a bíróságot új eljárás lefolytatására és szakvélemény érdemi figyelembevételére utasította.
Összefoglalva tehát kijelenthető, hogy magánszakértői szakvéleménnyel is bizonyíthatjuk az igazunkat és ha a kapcsolódó eljárási szabályokat figyelembe vesszük, akkor az, az adóhatóság álláspontjával szemben egyértelműen felhasználható. A sikeres pernyertesség érdekében azonban indokolt megfelelő, széles körű adóképviseleti tapasztalattal rendelkező szakember bevonása az ügybe.
