A fokozó munkaerőpiaci mobilitás okai
A munkavállalók áttelepülésének egyik fő oka jellemzően a munkaerőhiány, és a nemzetközi szintű céges toborzási kampányok térnyerése. A megfelelő kompetenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalókat akár harmadik országból is munkaállományba veszi egy belföldi vállalkozás, amennyiben a munkavállaló Magyarországra költözik és a társaság magyar bérszámfejtése alá kerül.
Ebben az esetben tehát nem távmunkáról, hanem kifejezetten külföldről belföldre történő költözéssel járó, belföldi munkaviszony megteremtésére irányuló létszámbővítésről van szó a magyar vállalkozások oldalán.
Egy másik fontos, és a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetet és munkaerőpiacot is súlyosan érintő kérdés az Ukrajnában dúló háború, mely következtében megnövekedett a Magyarországra áttelepült ukrán és orosz munkavállalók száma. Vannak olyan cégcsoportok például, melyeknek mind belföldön, mind Ukrajnában vagy Oroszországban van vállalatuk, így az ukrán helyzet következében a belföldi vállalat átveszi saját munkaállományába az ezen országokban dolgozó munkavállalókat.
Külföldi munkavállaló foglalkoztatásának adminisztrációs és költségterhei
A harmadik országból belföldre költöző munkavállalók esetében általában szükséges a munkavállalási engedély megigénylése, illetve vannak egyéb, az adminisztrációs folyamathoz köthető feltételek is, pl. a munkavállaló hivatalos dokumentumainak, (pl. diplomájának, nyelvvizsgájának, születési anyakönyvi kivonatának) fordítási költsége. Sok társaság segíti a belföldre költöző munkavállalókat egyéb támogatással is, pl. egyösszegű pénzkifizetéssel, ideiglenes szállás megtérítésével, háborús területekről átvett munkavállalók számára nyújtott konzultációval pszichológus bevonásával, egészségbiztosítással, illetve akár a közvetlen családtagok költözésének anyagi finanszírozásával is. Mindez természetesen a vállalkozás és a munkavállaló közti megállapodástól függ.
A foglalkoztató társaságoknak akár jelentős költsége is keletkezhet egy-egy munkavállaló áttelepülése során. Kérdésként gyakran felmerül, hogy levonható-e az ezekhez a költségekhez kapcsolódó áfa.
Milyen esetben vonható le az áfa külföldről áttelepült munkavállaló költségei után?
Az adott költség kapcsán azonban minden esetben vizsgálni kell, hogy az a munkáltató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan merült-e fel.
Ha ugyanis kizárólag a munkavállaló érdekében merül fel egy adott költség, és a vállalkozás megtéríti ezt a munkavállaló részére, főszabály szerint nem helyezheti levonásba az áfát.
Az Európai Bíróság azonban két ítélet kapcsán is hozott olyan döntést, melyek alapján a vállalkozás által a munkavállalónak térítésmentesen nyújtott ügyletek kapcsán speciális esetekben levonásba helyezheti a vállalkozás a rá áthárított áfát.
Az egyik ilyen Európai Bírósági ítélet a C-258/95. sz. Julius Fillibeck ügy, mely kapcsán a Bíróság kimondta, hogy a munkáltató által a munkavállaló munkahelyre történő eljuttatása gazdasági célból igénybe vett szolgáltatásnak tekinthető, ha aránytalan nehézségekkel lehet a munkavégzés helyét megközelíteni (ez pl. lehet az adott vállalkozás lokációja miatt) és a munkáltató a gazdasági tevékenységének zökkenőmentes folytatását biztosítja azáltal, hogy biztosítja a munkavállalók eljutását a munkavégzés helyére.
A másik kapcsolódó ítélet a C-371/07. sz. Danfoss-Astra Zeneca ügy kapcsán született a témában. A Bíróság ítéletében megerősítette, hogy munkaértekezletek során a munkavállalóknak ingyenesen nyújtott étkeztetés is szolgálhat gazdasági célt, ha elsősorban nem a munkavállalók egyéni szükségleteinek kielégítését szolgálja, tehát az előny, amihez az alkalmazottak így jutnak, csak járulékos része a vállalkozási célnak. Például, ha egy vállalkozás olyan területen tevékenykedik, ahol az infrastruktúra nem teszi lehetővé a munkavállóknak, hogy akár többféle, a közvetlen közelben elérhető hely közül válasszanak étkezési lehetőséget, akkor egyértelműen a vállalkozás érdeke, ha ezt a lehetőséget helyben nyújtja a munkavállalóknak annak érdekében, hogy minél hatékonyabban teljen a kiadott ebédidő, és azt befejezően tudják folytatni a munkát az emberek.
NAV állásfoglalás a relokációs költségekhez kapcsolódó áfa levonáshatóságáról
A magyar adóhatósághoz benyújtott állásfoglaláskérésünkben kifejezetten egy munkaerőhiánnyal sújtott terület, az IT szektor területén tevékenykedő vállalkozást elemeztünk példaként. A példában említett vállalkozás a magyar leányvállalatához a háború miatt átvett ukrán és orosz munkavállalókat, illetőleg toboroztak más, harmadik országban letelepedett informatikusokat is speciális képesítésük és tapasztalatuk alapján. A felmerült költségek többek között munkavállalási engedélyekhez, adminisztrációs szolgáltatásokhoz, szállásköltséghez, egészségbiztosításhoz kapcsolódtak.
Fontos kiemelni, hogy ebben a szektorban nemzetközi szinten is nehéz a megfelelő tapasztalattal és kompetenciával rendelkező munkaerő felkutatása. A háború kapcsán pedig egyértelmű cél volt cégpolitikai szinten a csapatok egyben tartása és a munkaszervezés optimalizálása, hiszen az ukrajnai helyzet miatt a munkavállalókon kívülálló okok miatt nem volt biztosítva az az alapvető gazdasági és létbiztonságot adó környezet, mely lehetővé tenné az egyébként békeidőben történő munkavégzéshez való körülmények munkavállaló általi megteremtését.
Az adóhatóság állásfoglalásában megerősítette, hogy meghatározott feltételek fennállásakor lehetőség van a relokációs költségekhez kapcsolódóan felszámított áfa levonásba helyezésére mind a munkavállalók, mind a közvetlen családtagok után felmerült költségek esetében.
Az állásfoglalás álláspontunk szerint előre mozdíthatja a háborús területeken élő munkavállalók belföldre történő áttelepítését, és áttörést hozhat a munkaerőhiánnyal érintett vállalkozások toborzási politikájában is. Fontos leszögezni természetesen, hogy a fő irányvonal az áfa levonhatósága kapcsán továbbra is a gazdasági tevékenységhez szorosan köthető vállalkozási cél megléte és annak alátámasztása.
Amennyiben vállalkozása érintett a fenti kérdésben, tanácsadóink örömmel állnak rendelkezésére a vállalkozás által nyújtott relokációs csomagok komplex adójogi elemzése -; a költségek tekintetében felmerülő áfa levonhatóságának vizsgálata-; és a kapcsolódó számlák tartalmi és formai áttekintése kapcsán.
