Mit jelent a kényszertörlési eljárás?
A 2012-ben bevezetett kényszertörléssel a jogszabályokkal ellentétesen működő társaságok gyorsan kivezethetők a cégnyilvántartásból és a gazdaságból. Az eljárást a cégbíróság a következő esetekben rendelheti el:
- ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja;
- a cég a végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be és a törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő;
- a cég jogutód nélkül megszűnt, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Kényszertörlési eljárás azonban nem rendelhető el, ha a cég fizetésképtelen, vagy a bíróság, ügyészség vagy nyomozóhatóság értesíti a cégbíróságot, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés merülhet fel.
Hogyan változik a kényszertörlési eljárás júliustól?
2021. július 1.-től jelentős változáson esik át a szabályozás. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a társaság a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathasson, tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet kíván benyújtani a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig. Az eljárást megszüntető kérelem alapja az lehet, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak.
A kérelem előterjesztésének következménye az lesz, hogy napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat a társaság, ami együtt járhat akár üzleti kockázatok vállalásával is. Az általános szabályok szerint a cég létének ezen szakaszában már csak a hitelezők érdekeit lehetne figyelembe venni, ami ugyan nem ellentétes szükségszerűen a napi üzletmenetet meg nem haladó gazdasági tevékenység folytatásával, de mégis máshová helyeződnek a tevékenység súlypontjai és keretei. Mindezek mellett a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntések így sem hozhatóak, és az egyéb szükséges intézkedések során már szem előtt kell tartani a hitelezői érdekeket is.
Mindez azt jelenti, hogy a kényszertörlési eljárás alatt lévő cégek esetében a szerződő partnereknek nagyfokú körültekintéssel kell eljárnia, hiszen a cég – ha továbbműködés lehetőségét kilátásba helyező gazdasági tevékenység folytathatósága iránti kérelmet nem terjesztett elő – új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, vagyontárgyakat nem ruházhat át vagy terhelhet meg.
Személyi felelősség a kényszertörlést okozó helyzet kapcsán
A hamarosan hatályba lépő módosítások között kiemelt szerepet kapott a törvénysértő működésben részes személyek felelősségre vonása. Ha ugyanis a kényszertörlési eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a cégbíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot terheli-e mulasztás.
A törvény külön cím alatt tárgyalja a társasággal kapcsolatba hozható tagok és képviselőkre vonatkozó eljárási szabályokat. A szabályok alkalmazhatósága kiterjed azokra is, akik a kényszertörlési eljárást megelőző két évben álltak kapcsolatban a társasággal. Amennyiben az eljárás a felelősség megállapításával zárul, az érintetteket a cégbíróság eltiltással sújtja és felelőssé válnak a ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért.
Követelések bejelentése
Továbbra is neuralgikus pontja marad a kényszertörlési eljárásnak az esetleges követelések bejelentése, de a továbbiakban a cégbíróságnak már nem kell mérlegelnie, hogy elegendő fedezetet nyújt-e a társasági vagyon a várható költségekre. A jogalkotó egy objektív 400.000 Ft-os értékhatárt állapított meg, amelynek elérése esetén sor kerül a felszámolási eljárás megindítására.
Nincs minden esetben második esély
A kényszertörlési eljárás útján történő megszűnés elől sem lehet azonban minden esetben megmenekülni. Ha a kényszertörlési eljárás kiváltó oka az volt, hogy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző állapot következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye, akkor a cég nem kap második esélyt a működés helyreállítására.
