Bonyolult és drága a kripto-befektetések adózása jelenleg
A jelenlegi adószabályok szerint magánszemélyek esetében a kriptovaluta jövedelem adózása kifejezetten drága és nem minden esetben egyértelmű. A kriptovaluta befektetések árfolyamnyeresége egyéb jövedelemnek minősül, ami után 15 százalék szja és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség keletkezik. Emellett a kriptodeviza tőzsdei ügyletek során elszenvedett veszteségeket nem tudják adóalap-korrekciós tételként figyelembe venni a befektetők.
A kripto-bányászat esetén pedig nem esik egységes megítélés alá a jövedelem megítélése és adózása. Az bizonyos, hogy a tevékenység eredménye összevont adóalapba tartozó jövedelemnek minősül. Az egyik megközelítés szerint önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető, amely esetén 10 százalékos költséghányad levonás mellett a bevétel 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szocho-t kell fizetni. Míg a másik megközelítés az egyéb jövedelemként történő adóztatást mellett teszi le a voksot.
Mindkét jövedelemtípus esetén - amennyiben a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére - a jövedelem 87 százaléka lesz mind a személyi jövedelemadó, mind a szocho alapja.
Csökkenő adóteher és elszámolható költségek jöhetnek a kriptoeszközöknél
A jelen állapothoz képest a tervezett új szabályozás amellett, hogy eloszlatja a fenti bizonytalanságokat, jelentősen kedvezőbb adózási feltételeket tehet lehetővé. A tervek szerint a kriptoeszköz-értékesítésből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül majd, és nem az összevont adóalap részét fogja képezni, szocho-t sem kell majd utána fizetni.
Emellett a magánszemély által kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben elért ügyleti nyereség után kell majd 15 százalék szja-t fizetni. Azaz a költségek elszámolhatóak lesznek – az eladási és szerzési költségek különbözete lesz az adó alapja – ráadásul az ügyleti nyereséget (vagy veszteséget) az adott évi ügyletek összesége figyelembevételével kell megállapítani, tehát az éven belüli nyereséges és veszteséges ügyletek szembeállíthatóak lesznek. Ezeken felül lehetőség lesz a korábbi évek veszteségeinek a figyelembevételére is.
Akkor keletkezik adókötelezettség, ha a kriptoeszközt nem kriptora váltják
A törvénytervezet, amellett hogy meghatározza kriptoeszközök fogalmát, azt is pontosítja, hogy mely ponton keletkezik adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek. Ez akkor áll be, amikor a magánszemély bárki számára elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházásával/átengedésével szerez vagyoni értéket immár nem kriptoeszköz formájában. Vagyis a kripto-érából „kikerülő” befektetés lesz adóköteles. Az adófizetés logikája az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonlóan épül fel. Ha adott évben a kripto-ügyletek nyeresége nagyobb mint a veszteségek és az ügyletekhez kapcsolódó díjak összege, akkor a magánszemélynek adóköteles jövedelme keletkezik. Alsó ügyleti, bevételi limitként a minimálbér 10 százalékát húzza meg a jogszabály tervezete és egy évben összesítve a minimálbér a kripto-bevételi értékküszöb.
Az adókiegyenlítés pedig lehetővé teszi majd a veszteséges és nyereséges kriptoügyletek szembeállítását is. A magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában érvényesítheti. Ha a szabályozás életbe lép a korábbi években kriptoeszköz értékesítési ügyletekből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.
Átmeneti adóamnesztia szabályok
Az eddigi bizonytalanság miatt és valószínűleg az adóbevételek biztosítása érdekében is, a jogszabály lehetőséget biztosít az elmúlt években megszerzett, de be nem vallott jövedelmek rendezésére, ráadásul kedvező szabályokkal. Eszerint azok a magánszemélyek, akik nem állapítottak meg 2022 előtt az általuk megszerzett kriptoeszközök átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet, azt most az új szabályok szerint állapíthatják meg, és a 2022. évi ügyleti eredményként vehetik majd figyelembe.
Az átmeneti szabály alkalmazására először 2023 elején, a 2022-es adóbevallások benyújtásakor nyílik lehetőség, ezért addig még a megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos magasabb adókötelezettség és a bírság lehetősége továbbra is fennáll, ezért a kockázatokat mindenkinek javasolt számításba vennie!
A kriptobefektetők számára az eddigi hazai szabályozás kifejezetten előnytelen volt, azonban a 15 százalékos szja már sokkal vonzóbb lehet.
Az adótörvény adta lehetőségek alaposabb vizsgálatával pedig még akár ennél kedvezőbb lehetőségek is elérhetőek Magyarországon, ha valaki komoly kripto befektetéseket tervez.
