A magyar statisztikák szerint az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2015 óta emelkedő tendenciát mutat. A válások száma az ezredfordulót követő évtizedben évi 24–25 ezer körül alakult, az ezt követő években csökkent, 2014-ben – ötven év után először – 20 ezer alatt maradt, 2019-ben pedig 17 ezerre esett*.
Egy házasság megszűnésekor, az annak fennállása alatt keletkezett közös vagyon – akár megállapodás, akár a bíróság döntése alapján – megosztásra, ennek eredményeként a felek kizárólagos tulajdonába kerül. Újraházasodás esetén különösen fontos tisztában lenni azzal, hogy mi válik közös vagyonná és mi lesz különvagyon, ugyanis ez nem csak az új házastársakat, hanem a korábbi házasságból származó leszármazók öröklését is érintheti!
Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amelyekre érdemes figyelni.
Külön vagyon, közös vagyon
A házassági vagyonjog alapvető szabálya, hogy ha házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az életközösség idejére vagyonközösség jön létre. A házastársak közös vagyonába tartozik minden olyan vagyontárgy, amelyet a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, ezek tulajdonjoga a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Érdemes azt is tudni, hogy a vagyonközösség kezdő időpontja lehet korábbi, mint a házasságkötés napja: amennyiben a felek a házasságkötést megelőzően élettársak voltak, úgy a házasságkötéssel az életközösség kezdő időpontjára visszamenőleg jön létre a vagyonközösség!
Általánosságban minden olyan vagyontárgy, legyen az ingatlan, ingóság, értékpapír, cégben fennálló részesedés, amely a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már megvan, a tulajdonos házastárs külön vagyona marad. Különvagyon lesz továbbá a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték is. Az új házasság fennállása folyamán is keletkezhet különvagyon, ilyen a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját (pl. irodalmi vagy zenemű) megillető vagyoni jog, a személyét ért sérelemért kapott juttatás és a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyak is.
Lényeges szabály ugyanakkor, hogy a különvagyon haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a költségek és terhek levonása után fennmarad, közös vagyon lesz. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például, ha a házassági vagyonközösség létrejöttekor az egyik félnek van egy lakása, az a külön vagyona marad, de ha azt a lakást a házasság alatt bérbe adja, akkor az abból eredő haszon már a közös vagyon része lesz. Ugyanez igaz egy cégben fennálló részesedésekre, értékpapírokra is: a házasság megkötésekor meglévő részesedés, értékpapír a különvagyoni jellegét megtartja, de ha osztalékot fizet a társaság, vagy kamat jár az értékpapír után, az már közös vagyon lesz. A szabályozás kifejezett kivételként említi a különvagyonba tartozó szellemi tulajdon után az életközösség alatt fizetett díjat, ami ugyancsak közös vagyon lesz.
Öröklési bonyodalmak
Új házasságkötés előtt ezért nem árt számba venni, hogy az egyik, illetve a másik fél milyen vagyontárgyat „visz” a házasságba, azaz melyek a házasság előtt meglévő vagyontárgyak és azokból milyen haszon származhat.
Újra házasodás esetén emellett természetesnek tekinthető, hogy ugyanazon szülőnek több házasságból is születik gyermeke. A szabályozás ugyanakkor öröklés tekintetében nem tesz különbséget a leszármazók között, így törvényes öröklés rendjében minden gyermeket (kiesésük esetén a további egyenes ági leszármazóit) alapvetően azonos rész illet meg, függetlenül attól, hogy a gyermek melyik házasságból született.
És itt lehet jelentősége a házassági vagyonjognak! Mivel a házastársi közös vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdona, ezért az egyik házastárs elhalálozása esetén a közös vagyonnak a fele lesz a hagyaték tárgya. Ebből számos módon adódhat kérdés, de a legjellemzőbb példa talán az, hogy az elhunyt házastársra jutó vagyonrészből törvényes öröklés esetén minden gyermeke (tehát a korábbi házasságból származó minden gyermek is) azonosan részesül. Ugyancsak fontos lehet, hogy a házassági vagyonközösségnek nem csak vagyontárgyak (aktívák),hanem kötelezettségek (passzívák) is részét képezhetik, és ezek is az öröklés tárgyának tekintendők, így egy új házasságban vállalt közös vagyoni kötelezettség is kihatással lehet a korábbi házasságból származó gyermek öröklésére is.
Amennyiben az új házas felek az ilyen esetet a jogszabálytól eltérően rendeznék, például azt szeretnék, hogy az új házastárs különvagyonának hasznát (amely a fentiek szerint alapvetően közös vagyon lesz) csak a közös gyermekek örököljék, vagy hogy a korábbi házasságból született gyermekek ne részesüljenek az új házastárssal vállalt terhekből, úgy erre érdemes megoldást keresni. Ez a kérdéskör akár végrendelettel is rendezhető, de lehet az új házasság megkötésekor vagy az életközösség során bármikor házassági vagyonjogi szerződést kötni, vagy akár konkrét vagyontárgyak vonatkozásában is rendelkezni.
Házassági vagyonjogi szerződés – mikor, miről, hogyan?
Házassági vagyonjogi szerződést – a köznyelvben „házassági szerződést” – házasulók és a házastársak is köthetnek, azaz a házasságkötés előtt és a házassági életközösség alatt is létrehozható, valamint a házastársak által módosítható és meg is szüntethető.
A házassági szerződés érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ez a követelmény magában hordozza azt is, hogy a felek megfelelő tájékoztatást kaphassanak a jogaikról a szerződés megkötése előtt.
A házassági szerződés lényege, hogy a felek a törvény által rendezett vagyonközösségi rendszer helyett maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet alkalmazni kívánnak.
A jogszabály külön ki is emel és szabályoz alkalmazható rendszereket, így az ún. vagyonelkülönítési rendszert, valamint a vagyonelkülönítésen alapuló, de bizonyos vagyonelemek tekintetében vagyonegyesítő jelleget is tartalmazó – sok kérdést felvető – közszerzeményi rendszert. A szerződésben az egyes vagyonrészekre is meghatározható különböző szabály, amennyiben azt a jogszabály nem tiltja.
A fenti példánál maradva az új házasok dönthetnek például úgy, hogy a különvagyonuk haszna nem lesz közös vagyon, hanem az is különvagyonná válik. Így elkerülhető az, hogy az egyik fél különvagyonának hasznát (pl. a tulajdonában álló vállalat által fizetett osztalékok) a házastárs korábbi házasságából származó gyermeke örökölje.
A házassági vagyonjogi szerződés vagyoni rendelkezései értelemszerűen érinthetnek harmadik feleket is, különös tekintettel a házastársak hitelezőire.
Ezért ebben a tekintetben külön rendelkezéseket és korlátozásokat kell szem előtt tartani. Egyrészről maga a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról bizonyíthatóan tudott vagy tudnia kellett. A nyilvántartás csak a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét igazolja közhitelesen, tartalma valamelyik házastárs hozzájárulásával ismerhető meg.
Tartalmi korlát, hogy a házassági szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges rendelkezést, amely a házastársnak harmadik személlyel (hitelezővel) szemben fennálló, és a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a hitelező terhére megváltoztatja. Amennyiben a házastársak a szerződést akként módosítják, hogy megváltozik valamely vagyonrész közös vagy különvagyoni jellege, úgy az ilyen változás akkor lesz a harmadik személyre hatályos, ha tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
Összefoglalva, házasságkötés előtt – nem első házasság megkötése előtt pedig különösen – érdemes a feleknek a vagyoni körülményeiket és az ebből adódó esetleges öröklési kérdéseket is nyíltan áttekinteniük.
Az erre vonatkozó megállapodás házassági vagyonjogi szerződésbe foglalása egy esetleges válás során nagy segítség lehet: a tisztább vagyonjogi helyzetnek köszönhetően a több évig is elhúzódó bírósági eljárás lényegesen lerövidíthető, a felek közötti vitának a gyermekekre való hatása is csökkenthető, és különböző házasságból született gyermekek öröklése kapcsán is megteremthető a felek által kívánt egyensúly.
