Naptári éves adózók esetében a 2020-as üzleti évről készült beszámoló közzétételének és ezzel egyidejűleg az éves elszámolású adókra (társasági adó, innovációs járulék, helyi iparűzési adó) vonatkozó bevallások benyújtásának határideje 2021. május 31. lesz. Igazolási kérelmet, kiemelve a járványügyi indokokat 2021. június 30-ig lehet benyújtani azoknak a cégeknek és szervezeteknek, amelyek a kötelezettségeiknek az eredeti határidőre önhibájukon kívül a járvány miatt nem tudnak eleget tenni.
Ezzel összefüggésben számos cégnél már javában zajlik az év végi adókalkulációk pontosítása, véglegesítése a könyvvizsgálat lezárása és a beszámoló közzététele érdekében. Kiemelten fontos ez azoknál a cégeknél, ahol külföldi az anyavállalat és magyar társaságot is bevonják a konszolidációba, így a beszámolót a májusi határidőnél jóval hamarabb kell elkészíteni.
Az alábbiakban olyan, az éves adókat érintő tipikus területekre, adómegtakarítási lehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekkel Önnek is érdemes lehet számolni!
1. Fejlesztési tartalék
A 2020-as adóév első napján hatályos általános szabályok szerint az adózó döntése alapján a jövőbeli beruházásokra elkülönített - az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján ott kimutatott - fejlesztési tartalék összegével a pozitív adózás előtti eredmény annak (1) maximum 50 százalékáig és (2) legfeljebb 10 milliárd forint összeghatárig csökkenthető.
A koronavírus járvánnyal összefüggésben meghozott gazdaságvédelmi intézkedések részeként azonban 2020 során módosultak a fejlesztési tartalékkal kapcsolatos szabályok:
- A képzett fejlesztési tartalék adóévi felhasználásának korlátja a pozitív adózás előtti eredmény mértékére nőtt, a maximum 10 milliárd forintos limitet továbbra is figyelembe véve.
- Az átmeneti rendelkezések értelmében a megnövelt korlátot első alkalommal a 2020-ban kezdődő adóévre kell alkalmazni.
- Szintén átmeneti rendelkezés teszi lehetővé a kedvezőbb szabályok alkalmazását visszamenőlegesen a 2019-es évre vonatkozóan (ellenőrzés, önellenőrzés általános szabályai szerint).
2. E-mobilitáshoz kapcsolódó TAO kedvezmény
Az elektromos járművekre általánosságban véve kedvező adózási környezet vonatkozik, úgymint:
- gépjárműadó mentesség,
- forgalomba helyezéskor regisztrációs adó alóli mentesség,
- visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség.
Fentieken túl a jogalkotó a társasági adóban is kedvezményeket biztosít az elektromos autókhoz kapcsolódóan. Bizonyos feltételek fennállása esetén elektromos autók beszerzése után érvényesíthető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye. (Figyelem az a kedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel együttesen nem alkalmazható!)
Fontos kiemelni, hogy a Tao tv. 2020.12.27-től hatályos módosítása értelmében nem vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye elektromos (hibrid) személygépkocsik esetében. Kivételt képeznek ez alól az ún. „nagy rakodóterű” személygépkocsik, amelyek esetében a továbbiakban is alkalmazható az adókedvezmény.
Az adókedvezmény részletszabályait tartalmazó kormányrendelet értelmében a beruházás megkezdésének napja a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, illetve bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi. Ennek megfelelően a nem nagy rakodóterű elektromos (hibrid) személygépjárművek beszerzése esetében abban az esetben vehető igénybe az adókedvezmény, amennyiben a beszerzéssel kapcsolatos kötelezettségvállalás 2020. december 27-ét megelőzően megtörtént.
Mit jelent pontosan a nagy rakodóterű személgépkocsi? Olyan vegyes használatú, 2.500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér. Ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
3. Jogdíj
A jogdíjakhoz kapcsolódó szabályozás tekintetében mérföldkőnek számított a Tao tv. 2016. július 16-tól hatályos módosítása, amely módosította (szűkítette) a jogdíj és a bejelentett immateriális jószág fogalmakat.
A Tao tv. 2016.07.16-tól hatályos fogalma szerinti jogdíjakhoz a következő TAO alap módosító tételek kapcsolódnak:
- jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, maximum az adózás előtti nyereség feléig (csökkentő tétel, következő évben veszteség esetén növelő tétel felmerülhet),
- jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) kivezetéséből származó nyereség lekötött tartalékba helyezett összege (csökkentő tétel),
- bejelentett immateriális jószág kivezetéséből származó nyereség (csökkentő tétel) / veszteség (növelő tétel).
A Tao tv. átmeneti rendelkezései alapján azonban a 2016. június 30-áig szerzett, előállított, illetve bejelentett immateriális jószágokra, utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévi adóalapból - azaz naptári éves adózók esetén utoljára a 2020-as adóévről szóló bevallásban - alkalmazhatóak a „régi szabályok” (többszörös levonhatóság lehetősége).
A társasági adó mellett a helyi iparűzési adó keretrendszere is biztosít kedvezményeket a Tao tv. szerinti jogdíjakhoz kapcsolódóan. A HIPA alapja a korrigált árbevétel, amely a Sztv. szerinti árbevétel, csökkentve – egyebek között – a jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel.
Tekintettel arra, hogy az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, a fenti árbevétel korrekciós jogdíj csökkentés innovációs járulék tekintetében is alkalmazható.
4. Telephelyek adókötelezettsége
2021. január 1. hatállyal változott a Tao tv. telephely fogalma, ennek következtében bővült külföldi személy esetén magyarországi adókötelezettséget keletkeztető tényállások köre.
- 2021-től telephely keletkezik abban az esetben is, ha fix üzleti helyiség hiányában a magyarországi jelenlét csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtást jelent. Feltéve, hogy a szolgáltatásnyújtás időtartama a 183 napot meghaladja („szolgáltatási telephely”).
- Továbbá, a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, amennyiben az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll. Még akkor is, ha a Tao. törvény alapján egyébként nem keletkezne telephely.
5. Ellenőrzött külföldi társaság adókötelezettsége
Az európai uniós jogharmonizáció eredményeként 2021. január 1-i hatállyal szigorúbbá váltak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok. Az EU fekete listája szerinti nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely kapcsán nem alkalmazhatók az ellenőrzött külföldi társasággá minősítés alóli kivételek.
6. Osztalékfizetés
Főszabály szerint a társasági adóalapot csökkenti az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés adóévben elszámolt összege. Amennyiben az adózó adóévi osztalékbevétele ellenőrzött külföldi társaságtól származik, úgy az adóalap csökkentésére csak kiegészítő feltételek fennállása esetén van lehetőség.
7. TAO felajánlás
A fizetendő társasági adó (adóelőleg vagy év végi adókötelezettség) kedvezményezett célra (filmalkotás támogatása / látvány-csapatsport támogatása) történő felajánlása esetén, az adózó meghatározott mértékű jóváírásra jogosult. Ennek feltételeit a jogszabály pontosan rögzíti.
Az adóról való rendelkezés legfőbb előnye a közvetlen támogatással szemben, hogy magasabb arányú effektív adómegtakarítást eredményez. A felajánlott adó összegére tekintettel kapott adójóváírás a következő évben adóalapot nem képező bevétel, ezért az adófelajánlás a tárgyévben az eredményt a korábbi támogatási formával ellentétben semmilyen formában nem befolyásolja, a következő évben pedig az eredményt javítja.
Kalkulátorunk segítségével Ön is könnyedén kiszámolhatja, hogy mekkora adómegtakarítást érhet el, amennyiben közvetlen sporttámogatás helyett felajánlást tesz az év végi társasági adókötelezettség terhére.
A 2020-as éves TAO terhére történő rendelkezésre a számított adókötelezettség maximum 80 százalékáig van lehetőség, a bevallás benyújtásával egyidejűleg.
A Kormányrendeletben meghatározott látvány-csapatsportágak (labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong, valamint a röplabda) közvetlen, vissza nem térítendő formában történő támogatása esetén az adózó a törvényi feltételek teljesítése esetén társasági adókedvezményre jogosult. Mindamellett, hogy az alap támogatás elismert költségnek minősül társasági adóban. A kiegészítő sportfejlesztési támogatást is figyelembe véve a maximális adómegtakarítás a támogatás összegének 2,25%-a.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy az adózók nem szentelnek kellő figyelmet az igénybe vett adókedvezményekhez kapcsolódóan kötelezően előírt adóellenőrzésekre. Tekintettel arra, hogy ezek kiszámíthatóak, érdemes rájuk felkészülni és folyamatában úgy kialakítani a dokumentációs hátteret, hogy az adóellenőrzés az adókedvezmény tekintetében ne rójon plusz terhet a társaságra.
A tao-, hipa-bevallás jellemző módosító tételeiről itt olvashat részletesen.
