Korábban már több alkalommal írtunk a Brexit hatásairól, pontokba szedve a várható változásokat, amelyek a létrejött megállapodás alapján szinte teljes egészében továbbra is érvényesek. Ha elfogadjuk, hogy a létrejött szabadkereskedelmi megállapodást a felek törvényalkotó szervei ebben a formában ratifikálják, még akkor is olyan változások előtt állunk, amit sokan még nem látnak át.
A legnagyobb hiba eddig is az volt Brexit ügyben, hogy az utolsó pillanatban létrejött megállapodások után mindenki elégedetten hátradőlt, mivel minden megállapodás adott további határidőt. De a jelenlegi megállapodás alapvetően semmilyen átmeneti időt nem határozz meg, 2021. január 1-én érezhető válik a Brexit a gyakorlatban is.
2020 utolsó napjaiban már látható volt, mit okoz néhány napos leállás a UK határon. De azzal továbbra sem vagyunk tisztában, mit fog okozni a minden szállítmányt érintő vámalakiság és adott esetekben a vámellenőrzések elvégzése.
Vám és globális kereskedelem szempontjából miben hoz újat a felek megállapodása?
Az EU és UK által kötött megállapodás egy szabad kereskedelmi alapokat megteremtő kereskedelmi megállapodás. Az ilyen jellegű megállapodások lényege, hogy a felek kölcsönös megadják egymásnak a legnagyobb kedvezményt a kereskedelmi forgalommal érintett területeken. A leginkább érezhető hatása ennek a megállapodásnak az, hogy a felek a kereskedelmi forgalomban 0 százalékos vámtétel alkalmazásával és behozatali kvótáktól mentesen vámkezelik az importból származó árukat.
Bár a hírekben ezt fordították le oly módon, miszerint vámok és kvóták alkalmazása nélkül fog folyni a kereskedelmi forgalom az EU-UK viszonylatban, ezek a feltételek azonban kizárólag olyan árukra vonatkoznak majd, melyek vámjogi származását az importőrök megfelelő módon igazolni tudják! A karácsonyfa árnyékában megszületett egyezmény nem érinti az alapvető változást, miszerint vámszempontból 2021-től a UK harmadik országgá válik és megszűnik az áruk és személyek szabad áramlásának a gyakorlata!
A megszületett egyezménytől függetlenül a Brexit következtében az alábbiakkal kell számolni
- A személyek és a kereskedelmi áruforgalom ellenőrzése meg fog történni az újonnan kialakult EU-UK határon.
- A kereskedelmi forgalomban szállított árukról a határon minden esetben árubejelentést kell tenni, kezdeményezve azok vámkezelését, és adott esetben a szállítmányok fizikai ellenőrzése is megtörténik.
- A személyforgalomban azoknak, akik az útiholmin kívül, a vám- és áfamentes értékhatárt meghaladó értékű árut hoznak be, azt be kell jelenteni a vámhatóságnak és kérni kell a vámeljárás alá vonását.
- Az EU-ból kereskedelmi forgalomban kivitelre kerülő árukról kiviteli árunyilatkozatot kell benyújtani és kérni kell a vámhatáron az áruk kiléptetését.
- A jövedéki termékek vonatkozásában jelzett változások teljes mértékben alkalmazásra kerülnek. Azaz a jövedéki termékek vámalakiságát el kell végezni, és nem alkalmazható az EU-UK viszonylatban a jövedéki adó felfüggesztéses szállítására alkalmazott elektronikus rendszer.
- A szabadkereskedelmi megállapodás alapján 0 százalék vámtétel alkalmazására kerülhet sor, ugyanakkor az importot továbbra is terheli az import áfa fizetési kötelezettség, melyet alapesetben a szabadforgalomba hozatal során kell megfizetni. Az import áfa kezelésének modern, egyes tagállamokban kialakított megoldásait érdemes megismerniük az importőröknek.
- Az egyezmény nem ad felmentést a kereskedelmi forgalomban a vámalakiság elvégzésének kötelezettsége alól, azaz export és import során egyaránt kötelező az árubejelentés, melyet kizárólag az erre rendszeresített elektronikus rendszerek segítségével lehet teljesíteni. Az esetek jelentős részében ehhez szükséges lesz vámjogi képviselő igénybevétele, amelynek speciális szabályai vannak.
- A megállapodás ellenére a UK-ban letelepedéssel rendelkező, de az EU-ban adószámmal nem rendelkező gazdálkodónak a vámalakiságok és az adókötelezettségek elvégzéséhez pénzügyi képviselőre lesz szüksége.
- A megállapodásban a 0 százalék vámtétel alkalmazásának feltétele lesz, hogy az import áru vámjogi származását az importőr megfelelő módon igazolni tudja. Az áruk vámjogi származásának meghatározása - éppen az alkalmazandó vámtétel miatt – kiemelkedő jelentőségű lesz, nem csak a kereskedelmi folyamatokban, hanem már a gyártási, előállítási folyamatok során is. A származási szabályok összetett jellegére tekintettel, célszerű vámtanácsadó igénybevétele a preferenciális származási szabályok gyakorlati alkalmazásának megismeréséhez.
A megállapodás és a később kialakításra kerülő részletszabályok tartalmaznak a fenti alapkötelezettségeket érintő és azokat könnyítő vámjogi egyszerűsítéseket, melyek közül az egyik legjelentősebb lehet, hogy a felek kölcsönösan elfogadják az AEO engedéllyel rendelkező gazdálkodóknak adható előnyök gyakorlatát. Eddig is érdemes volt az EU gazdálkodóknak az AEO engedélyben gondolkozni, de a megállapodás szerint a harmadik országgá váló UK viszonosság alapján megadja a jövőben is azAEO engedély nyújtotta előnyöket.
Megítélésem szerint a megállapodás arra mindenképpen jó, hogy elhárult a veszélye a vámok kölcsönös alkalmazásának az EU és UK viszonylatában, ugyanakkor a várt hatások 90 százaléka továbbra is aktuális, melyekkel célszerű tisztában lenni és felkészülni kezelésükre. A modern vámjogi megoldások kialakítása és alkalmazása lehetővé teszi az érintett cégek és gazdálkodók számára a Brexit kapcsán felmerülő új kötelezettségek gördülékeny és kockázatmentes teljesítését.
