A korábbi ágazati különadó újraélesztését az Európai Bíróság 2020. március 3-án hozott döntése tette újra lehetővé. Az ítélet egyfelől kimondta, hogy a tagállamok szabadon alakítják ki adórendszerüket. Másrészt azt is, hogy az ágazati különadókra jellemző progresszivitás önmagában nem kifogásolható. Nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek – sokkal inkább az adott piac sajátosságait tükrözi vissza – az sem, hogy az adott különadó jelentős részét külföldi tulajdonú gazdasági szereplők fizették meg. A magyar jogalkotás erre tekintettel először 2020. május 1-től veszélyhelyzeti különadóként kormányrendeleti szinten, majd ezt követően 2020. június 10-től végleges adóként, törvényi szinten is visszahozta a kiskereskedelmi ágazatra vonatkozó különadót. Ez a lépés egyúttal a digitális üzleti modellek jövőbeni adóztatásának lehetséges csapásirányait is jelzi.
A kormányrendelet még csak a veszélyhelyzetre szabta az eljárási határidőket. A törvény azonban már hosszú távra rendezkedett be, átmeneti rendelkezéseket is beiktatva. Utóbbiak rendezték a két jogszabálynak való megfelelést, illetve garantálják, hogy az átfedések miatt ne duplázódjanak az adókötelezettségek.
Kiskereskedelemi adóra vonatkozó adóelőleg-fizetési és bevallási határidők
A szabályozás évközi hatálybalépésére tekintettel eltérő szabályok vonatkoznak a 2020-as adóévre és az azt követő adóévekre.
A 2020. adóévet érintő adókötelezettségek két csoportba oszthatók:
- A kormányrendelet alapján 2020. május 31-ig előlegbevallást kellett benyújtani, a bevallott előleget az említett dátumig és június 30-ig meg kellett fizetni.
- Az ezt követő időszakra a törvény alapján kell teljesíteni az adókötelezettségeket. A 2020. július-december időszakra a május 31-ig bevallott (vagy bevallani elmulasztott) adóelőleg hatszorosát kell megfizetni.
- Az így kiszámított kiskereskedelmi adó megfizetése két részletben – naptári éves adózók esetében 2020. augusztus 24-ig, illetve 2020. október 20-ig – esedékes. Utóbbi kötelezettségekről bevallást már nem kell benyújtani.
- Amennyiben egy társaság a kormányrendelet alapján még nem volt adóelőleg-bevallásra kötelezett (pl. mert 2020. júniusában, vagy azt követően kezdte a tevékenységét),akkor az adóelőleg összege a várható adóval egyezik meg.
- Az olyan eltérő üzleti éves adózók esetében, ahol a második előlegfizetés az első adóév lezárását követően lenne esedékes, a teljes adóelőleg már az első részlet időpontjában esedékessé vált. Amennyiben eltérő üzleti éveseknél már az első előleg is az adóév utolsó napját követően lett volna esedékes, úgy az adóév utolsó napján kell(ett) megfizetni az adóelőleget.
- Az éves adóbevallást naptári éves adózók esetében 2021. május 31-ig kell elkészíteni a 2020-as évről, mint egységes és oszthatatlan adómegállapítási időszakról, illetve az adót is eddig az időpontig kell befizetni.
- Az előlegfizetési kötelezettséggel érintett adóknál egyébként már megszokott rend csak az átmeneti, 2020-as évet követően áll be a kiskereskedelmi adóban. 2021 évtől kezdve az adóelőleget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítani és bevallani, majd az adóévet követő hetedik és tizedik hónap 20. napjáig kell megfizetni.
Ki és mennyi kiskereskedelmi adót fizet?
A kiskereskedelmi adó alanyai
Kiskereskedelmi adó alanyának minősülnek az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző kül-, vagy belföldi illetőségű személyek vagy szervezetek.
A kiskereskedelmi adó az év első felében csökkenő tendenciát mutató hagyományos bolti kiskereskedelmet és a járványhelyzet idején jelentős forgalomnövekedést felmutató internetes kereskedelmet is teljes egészében lefedi. Így többek között érintett az élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha, és bútor kiskereskedelme is. Rajtuk kívül kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektorok is bekerültek az adó hatálya alá. Így például a gyógyszer-kiskereskedők, a gyógyászati termékek értékesítői, avagy a benzinkutak. A kiskereskedelmi adófizetési kötelezettség ugyanakkor nem vonatkozik az autó-, motor nagykereskedőkre, valamint a motorkerékpár javítását végző üzemekre.
Az új szabályozás szerinti kiskereskedelmi adó fizetési kötelezettség alól már nem mentesülnek az online értékesítést folytató webshopok sem. A kiskereskedelmi adótörvény az adó hatálya alá rendelte a Magyarországon céget vagy fióktelepet nem alapító, belföldön bolttal nem rendelkező webshopokat – amelyeket jövőre áfaváltozások is érintenek - is, amelyek csomagszállítókkal juttatják el a termékeket a magyar vevőkhöz.
A kiskereskedelmi adó alapja
A kiskereskedelmi adó alapja az adóalany adott évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele. Függetlenül attól, hogy az adott kereskedő üzleti tevékenysége nyereséges vagy veszteséges volt-e.
A 2020-as adóévben a teljes adóévi nettó árbevételt arányosítani kell az adónem bevezetésétől eltelt naptári napokat figyelembe véve. Így effektíve a teljes adóévi adó mintegy 67 százalékát kell majd megfizetni az első adóévben.
Az árbevételen túl az adóalapba tartozik továbbá az adóalany által az áru szállítójának nyújtott szolgáltatásért kapott ellenérték (pl. polcpénz, marketing-hozzájárulás),illetve a beszállító által a kiskereskedőnek adott árengedmény is. Utóbbi rendelkezés egyebek mellett elejét veheti a piaci erőfölényes helyzetekben tapasztalható – beszállítói árak leszorítására irányuló – visszaéléseknek is.
Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozásokra nézve összeszámítási szabályt tartalmaz a törvény. Ennek pontos részleteivel fontos tisztában lenni, hogy a kötelezettségnek a jogszabálynak megfelelően tegyenek eleget az érintettek.
A kiskereskedelmi adó esetében az adómérték sávos
A kiskereskedelmi adó az alábbiak szerint fizetendő:
- 500 millió forintot meg nem haladó adóalap esetén nem kell adófizetési kötelezettséggel számolni, azaz 0 százalék, (ez esetben bevallási kötelezettség sem merül fel),
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forint alatti része után 0,1 százalék,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forint alatti része után 0,4 százalék,
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 2,5 százalék.
A progresszív adómérték hatására a tervezett költségvetési bevételek jelentős része a legnagyobb piaci szereplőktől fog befolyni.
A „kisker” adónál fontos az értékesítési csatorna
A törvény szerint az adókötelezettséget nem csak a tevékenység (TEÁOR besorolás),de az értékesítési csatorna is befolyásolja. A törvény szerint a kiskereskedelmi tevékenység definíciójában felsorolt TEÁOR kódok alapján végzett tevékenységek csak annyiban lesznek adókötelesek, amennyiben azok folytatása során a vevő magánszemély is lehet.
