A Brexittel foglalkozó szakemberek több szempontból is elemzik a helyzetet. Ezek közül a nemzetközi kereskedelemmel, és a vámmal kapcsolatos kérdések mindig a legérzékenyebb és legkardinálisabb területek egyike volt. Tavaly év végén mindenki fellélegzett. Győzött a józan ész, a Brexit tárgyaló felek megtudtak egyezni, és jogi szempontból az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. Ennek a lépésnek azonban a gyakorlatban szinte semmilyen hatása nem érezhető. Ha utazhatnánk a COVID járvány közepette, akkor ugyanolyan zavartalanul közlekednénk az Egyesült Királyság határán mint eddig, mindennemű kontrol nélkül.
A tavalyi megállapodás úgy szólt, hogy egy év elég lesz a feleknek ahhoz, hogy a részletkérdésekben közös nevezőre jussanak és a várva várt „deal” létrejöjjön az EU és az Egyesült királyság között. A tárgyalások állásáról hosszú ideig túl sokat nem lehetett hallani. A területtel foglalkozó szakemberek tudták, hogy továbbra is azokon a sarokpontokon megy a vita mint eddig. Többek között, arról, hogy hol milyen határ húzódjon és milyen kereskedelmi megállapodás jöjjön létre a felek között.
Sajnos a Brexit folyamatra jellemzően, a határidő végéhez közeledve a tárgyaló delegációk vezetőinek nyilatkozatából az állapítható meg, hogy több éves tárgyalási periódus után is ott vagyunk ahonnan indultunk. Azaz megvan annak az esélye, hogy az EU és az Egyesült Királyság között nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás. Sőt lehet, hogy semmilyen megállapodás nem lesz a felek között.
Fontos-e a Brexit kapcsán a megállapodás?
Felmerül a kérdés, hogy miért is fontos az, hogy a tárgyaló felek megállapodjanak. Túl azon, hogy egy rendezett keretek formájában történő kilépés mindegyik fél érdeke, amennyiben ugyanis a kereskedelmi kapcsolatok terén nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás, akkor ennek komoly adminisztratív és fiskális következményei lehetnek a kereskedelmi áruforgalomban. Mindez azt jelentené, hogy a felek a jövőbeni kapcsolataikban nem adják meg egymásnak kölcsönösen a legnagyobb, eddig alkalmazott kedvezményeket.
Mint nemzetközi kereskedelemmel, azon belül is vámkötelezettségekkel foglalkozó szakember, úgy érzem azonban, hogy van egy alapvető tévedés a fentiekkel kapcsolatosan. A jelenlegi helyzetben függetlenül attól, hogy az Egyesült Királyság és az EU között milyen megállapodás jön létre, az már nem kérdés, hogy az Egyesült Királyság a vámunióból történő kilépését követően az EU szempontjából harmadik országgá válik. Ezt a tényt nem befolyásolja az, hogy milyen kereskedelmi megállapodás jön létre.
A Brexit megállapodás tétje az, hogy a felek kereskedelmi folyamataikban és annak adminisztrációjában, így a vámadminisztrációban milyen szabályokat fognak alkalmazni, egymással szemben sor fog-e kerülni vámteher felszámítására.
Az jelenleg kijelenthető, hogy bármilyen megállapodás mellett, az EU és az Egyesült Királyság között jelenleg folyó kereskedelmi áruforgalomban jelentős változások fognak bekövetkezni. A jövőben olyan vámadminisztrációs kötelezettségek lesznek, melyek eddig az áruk szabad mozgásának elvére tekintettel nem lehettek.
Nem az a kérdés tehát a jelenleg folyó tárgyalásokon, hogy lesz-e vámhatár az EU és az Egyesült Királyság között, vagy, hogy szükséges lesz az áruk ki és belépéséhez árubejelentést tenni, és vámadminisztrációs kötelezettségeket teljesíteni. A Brexit tárgyalások tétje, hogy a vámkezelésekre vám fizetése mellett vagy anélkül kerül sor.
Akár lesz megállapodás, akár nem, új vámkötelezettségek lesznek a Brexit okán
Mindebből egyenesen következik, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik kereskedelmi folyamataikban érintettek az EU és az Egyesült Királyság közötti áruforgalomban, bármilyen megállapodás esetén, vagy annak hiányában is többlet kötelezettségeik lesznek! Ezek jelentős részét pedig vámszakemberek bevonásával fogják tudni teljesíteni.
Az Uniós Vámkódex rendelkezései alapján egy gazdálkodó a vámigazgatási folyamatait vagy saját vámszakemberrel, vagy vámjogi képviselő igénybevételével tudja bonyolítani. Ezt az előírást nem befolyásolja az, hogy Brexit ügyben milyen megállapodás születik majd. Hibát követ el, aki arra vár, hogy kiderüljön mi lesz a megállapodások kimenetele. Ettől függetlenül már most el kell elkezdeni annak modellezését, hogy a vámkötelezettségeknek milyen módon akar, vagy tud majd egy gazdálkodó megfelelni.
Az európai vámjogi rendelkezések számos modern vámjogi megoldást ismernek, melyek alkalmazásával időt és pénzt lehet megtakarítani a vámfolyamatok optimális kezelésének a kialakításával. Ezek a megoldások azonban elemzéseket, és gyakran hatósági engedélyek beszerzését igénylik. Ahogy említettem az már nem kérdés, hogy az Egyesült Királyság vámszempontból harmadik országnak fog minősülni, és ezáltal az onnan érkező és oda irányuló forgalmat vámkezelni kell.
A vonatkozó szabályok ismerete, egy ideális vám és adóstruktúra kialakítása időt és akár szakértői segítséget is igényel. Emellett azzal sem árt tisztábban lenni, hogy vámtevékenységi engedélyekre is szükség lehet, amelyeknek beszerzése, a hatósági időigény miatt a gyakorlati tapasztatok szerint 90-120 napot vesz igénybe. Bármilyen eredménnyel zárul is a Brexit tárgyalás, az érintett gazdálkodók lépéskényszerben vannak.
