A kérdés alapvetően nem az, hogy szükséges-e módosítani a válság előtt belőtt cégértékeket, hanem az, hogy mekkora mértékben. A szorzószámos (tranzakciós) értékelések közül leggyakrabban alkalmazott EBITDA vagy EBIT alapú módszer nem feltétlenül veszi figyelembe a jövőbeli teljesítményt, sem a megváltozott piaci körülményeket. A társaság historikus EBITDA / EBIT-értékét egy szakmai és múltbeli tranzakciókon alapuló, megválasztott szorzóértékkel többszörözi, így megkapva a cégértéket. A jövőbeli EBITDA értékét azonban jelentősen befolyásolja a 2020 első negyedévben kirobbant vírusválság.
COVID-os mutatószám a cégértékeléshez
A COVID-hatás számszerűsítésére egyes elemzők megalkották az „EBITDAC” értéket, amely a koronavírus előtti vállalati teljesítményt hivatott mérni. Amellett azonban, hogy a mutatószám szellemesen kívánja korrigálni a válság következtében lecsökkent vállalati teljesítményt, koncepcionálisan hibás feltételezésekhez vezethet. A vevők minden esetben a kialakult kockázatokat fogják hangsúlyozni, míg az eladók egy, a válságot megelőző 12 (vagy még hosszabb periódust magába foglaló) hónapos periódusra alapoznák a cégük valódi értékét, kitérve a válság cégértékükre gyakorolt hatása elől. Mivel az EBITDA önmagában nem alkalmas a jövőbeli teljesítmény mérésére, a vevők kizárólag diszkontokkal lehetnek képesek számszerűsíteni a válság hatásait a módszer használatakor.
Az állami válságmegrendelések következtében egyes cégek teljesítménye jelentősen megnövekedett, ennek hiányában azonban a legtöbb szereplő nagy visszaeséseket tapasztalhat (10-25%). A gyógyszerfejlesztők továbbra is nagyon kelendők lehetnek, míg a szabadidő és turizmusban tevékenykedő vállalatok iránti kereslet megzuhant az elszenvedett veszteségek miatt. Az alkalmazható diszkontok mértéke azonban nehezen meghatározható, mivel egyelőre nem ismert, hogy egy-egy ország, vagy régió mikor fog kilábalni a válságból.
Cégvásárlást tervez, kérdése lenne?
Keresse szakértőnket!
Előtérben a válságálló cégértékelési módszerek
Sokkal pontosabb becslést hozhat ebben a helyzetben a diszkontált pénzáram-alapú DCF cégértékelési módszertan. Mivel a módszer képes a jövőbeli bizonytalanságok és volatilitás pénzáram-alapú kimutatására, a vírusválság hatásait is érzékenyebben képes modellezni. Ez úgy vezethet gyakorlatban is helyes megvalósításhoz, ha a válság negatív következményeinek beárazása a pénzáramok diszkontálásával, és nem magának az EBITDA-szorzó értékének arányos lecsökkentésével történik meg. Amennyiben tehát számszerűsíthető a visszaesés, pl. kalkulálható a jövőbeli megrendelések visszaesése, a DCF módszertan használata (is) javasolt. Ugyanakkor a DCF-alapú értékelés is számos feltételezésen alapul, így többféle forgatókönyvre is érdemes a számításokat végezni ha cégértékelésről van szó.
A jövőt megjósolni jelen helyzetben nehéz. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján kiadott éves jelentése borúlátóan látja a nemzetközi tranzakciók jövőjét. Várakozásuk szerint 2020 év végére előreláthatóan 40 százalékkal fog csökkenni a határokon átívelő közvetlen tőkebefektetések teljes értéke 2019-hez képest, 2021-ben pedig további 5-10 százalékos visszaesés várható.
Ez egyfelől drámai kiesés lehet, másrészről jó időre a határokon belüli tranzakciókra helyezheti át a hangsúlyt, így érdemes a befektetőknek és az eladást fontolgatóknak is ebben a tudatban tervezniük, cégátvilágításokat lefuttatniuk, céget vásárolni, vagy értékesíteni .
