A koronavírus-fertőzés terjedése nemcsak a már megkötött szerződések teljesítését nehezítheti el és okozhat jogvitát abban a tekintetben, hogy vis maior-nak minősíthető-e a járvány. A bevezetett hatósági intézkedések és a személyes találkozók önként vállalt minimalizálása alapvetően kihat arra is, ahogyan a felek szerződést köthetnek egymással a következő pár hónapban.
Tisztázzuk, B2B vagy B2C szerződésről van szó?
Jelentős eltérés van a szabályozásban attól függően, hogy milyen jogviszonyról beszélünk, illetve, hogy az egyik oldalon fogyasztó áll-e! Az e-kereskedelmi törvény szerinti külön eljárásrend elsődlegesen az elektronikus kereskedelemre, így például - általános szerződési feltételek alkalmazása mellett -, a távollévő fogyasztók webshopon keresztüli rendelésére vonatkozik.
Mi elsősorban a business-to-business szerződéses jogviszonyokra vonatkozóan foglaljuk össze alább a szabályokat. Ebben a körben jellemző, hogy a fenti szabályozásokhoz képest kevéssé formalizált módon állapodhatnak meg a felek.
Szerződhetünk írásban, szóban, ráutaló magatartással
Elsőként érdemes tisztázni, hogy a legtöbb szerződés szóban, vagy ráutaló magatartással is létrejöhet! Csak abban a körben előírás az írásbeliség, ahol ezt jogszabály kifejezetten kötelezővé teszi (pl. ingatlan adásvétel, üzletrész átruházás, kezességi, vagy zálogszerződés, bizalmi vagyonkezelési szerződés),vagy egyébként a felek ebben állapodnak (pl. a közöttük létrejött szerződésben / keretszerződésben a szerződésmódosítások, egyedi megállapodások létrejöttét írásbeli formához kötik).
Ha a felek a lényeges kérdésekben megállapodtak, a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, amely akár szóban, vagy ráutaló magatartással is megtörténhet. A szerződés tartalmává válnak a jogszabályok rendelkezései – ellenkező kikötés hiányában –, minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá főszabályként az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokások is.
A megállapodott szerződéses feltételek utólagos bizonyítása érdekében a jognyilatkozatokat olyan formában kell megtenni, amely lehetővé teszi a szerződéses akarat tartalmának változatlan visszaidézését. Ez legegyszerűbben és leggyakrabban a szerződés írásba foglalásával történik, amely egyúttal az adott szerződéses költség megfelelő számviteli és adójogi dokumentálását is biztosítja. Az írásbeliség egyebekben akkor is teljesül, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák azt.
Mikor lesz írásbeli a szerződés?
A számos lehetséges opció közül mikor minősül egy szerződés írásba foglaltnak? Mi történik, ha a felek e-mail (vagy akár SMS) üzeneteken keresztül kommunikálnak, vagy az általuk aláírt szerződéses példányt szkennelve küldik meg, netán elektronikus aláírást alkalmaznak?
Főszabályként írásba foglaltnak minősül a jognyilatkozat, ha
1. Azt a nyilatkozó fél aláírta.
2. Vagy amennyiben a nyilatkozat közlésére az alábbi három feltétel együttesen teljesül:
- A jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére
- a nyilatkozattevő személyének azonosítására és
- a nyilatkozat időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
Elektronikus dokumentumok írásbelisége, hitelesítési lehetőségek
E-mail üzenet esetében problémát okozhat, hogy a nyilatkozattevő személye megállapítható-e (a bírósági gyakorlat szerint nem, ily módon csak az adott e-mail cím azonosítható),illetve, hogy az e-mail mikor minősül a másik fél részére kézbesítettnek. Ennek a problémának a kezelésére érdemes kikötni a szerződésben, hogy a kapcsolattartók szerződésben meghatározott e-mail címeiről érkező kommunikációt a felek sajátjuknak ismerik el és a jogosulatlan hozzáférés kockázatait maguk viselik. Lehetőség van általános kézbesítési vélelem felállítására, akár digitális kézbesítési visszaigazolás hiányában is.
A partnerek ennek megfelelően a szerződésükben kifejezetten megállapodhatnak saját eljárásrendben is, vagy valamely aláíráshitelesítő alkalmazás használatában. Ezzel ugyanakkor csak a már létező jogviszonyok keretében történő további nyilatkozattételt szabályozzuk, teljesen új szerződés létrehozásakor más szempontokat kell figyelembe venni.
A bírói gyakorlat alapján, az e-mail útján tett jognyilatkozat akkor minősül írásbelinek, ha - a 910/2014/EU Rendelet (eIDAS rendelet) 26. §-ában szabályozott - fokozott biztonságú elektronikus aláírással el van látva az üzenet, vagy annak melléklete. Az aláírásnak továbbá az alábbi feltételeknek kell megfelelnie. Az aláírás:
(i) kizárólag az aláíróhoz köthető;
(ii) alkalmas az aláíró azonosítására;
(iii) olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat;
(iv) olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető.
A fentiek alapján aggálytalanul írásbelinek minősül az elektronikus jognyilatkozat, ha a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, vagy az Európai Unióban letelepedett, elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző, időbélyegző szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltatók által kibocsátott minősített elektronikus aláíró tanúsítványt használják a felek. Ebben az esetben vélelmezni kell az irat hitelességét.
Az új Ptk. Tanácsadó Testület többségi álláspontja szerint egyéb esetben a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia, hogy a konkrét közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a fokozott biztonságú elektronikus aláírás feltételeinek. Vagyis az aláírást elfogadó fél kockázata lesz, amennyiben nem felel meg a fenti technikai feltételeknek az aláírás és a nyilatkozattevő utólag vitatja az ügyletet.
A fentieken túl a polgári perrendtartás és vonatkozó végrehajtási rendelet (Eüvhr.) kifejezetten rögzíti, hogy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés („AVDH”) szolgáltatással hitelesített elektronikus dokumentum hiteles és teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Ellenkező bizonyításig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Az ún. AVDH szolgáltatás Ügyfélkapu eléréssel is használható magánszemélyeknek, a NISZ Zrt., mint kormányzati hitelesítés-szolgáltató oldalán. Ugyanakkor kérdéses, hogy egy magánszemély ügyvezető által ebben a rendszerben aláírt céges dokumentum hitelesnek lenne-e elfogadható.
Emailben kötött szerződések
A fentiek szerinti elektronikus aláírás hiányában, e-mail üzenet mellékleteként csatolt, aláírt és szkennelt szerződéses példány sem minősül írásbelinek (természetesen az eredeti példányok postai úton történő megküldésével vagy kicserélésével már az írásbeliség is megállapítható).
Még ha nem is minősül írásbelinek az e-mail útján megkötött szerződés, az elektronikus üzenetek megkönnyítik az ajánlat és elfogadás, azaz a szerződés tartalmának utólagos bizonyítását. Megemlítendő az is, hogy a Ptk. 6:87. § (2) bekezdése értelmében a felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők, azaz a szerződéskötést megelőző e-mail üzenetek még egy írásbeli szerződés értelmezésére is kihathatnak (feltéve, hogy a felek ezt kizáró teljességi záradékot nem építenek a szerződésbe).
Mire figyeljünk?
„Elsődlegesen azt szükséges megállapítani, hogy a tervezett megállapodást, jognyilatkozatot írásba kell-e foglalni jogszabály, vagy a felek közötti korábbi, erre vonatkozó kikötés alapján.”
Amennyiben az írásbeliség nem kötelező, úgy e-mail útján, az elektronikus aláírás hiányában történő megállapodás esetén – a szerződés értékére és a szerződéses feltételek komplexitására is tekintettel – azt javasolt figyelembe venni, hogy a szerződés érvényes létrejöttét a másik fél vitássá teheti, illetve jogvita esetén mennyiben lesz elegendő a kapcsolódó e-mail levelezés a pontos szerződéses feltételek utólagos megállapításához. Jogvita esetén ugyanis a bíróság fogja az eset összes körülményét megvizsgálva megállapítani a szerződés létrejöttét vagy létre nem jöttét, és pontos feltételeit.
Cége szerződéseihez kapcsolódóan kérdezne?
Keresse jogi szakértőinket!
