Nőtt az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék
Azon személyeknek, akik nem minősülnek a TB-törvény alapján automatikusan biztosítottnak (Tbj. 5. §) egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Ezen járulék megfizetésével lesznek jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásokra. Az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék összege 2020 januárjától havonta 7 710 forintra, illetve naponta 257 forintra emelkedett (2019-ben 7 500 forint/hó, illetve 250 forint/nap volt).
Mi történik, ha valaki nem volt biztosított, és egészségbiztosítási járulékot sem fizet?
Alapvetően megváltozik a szabályozás 2020. július 1-jétől azon a betegek esetében, akik egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, de nem biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetik.
Eddig ezen betegek a jogviszony-ellenőrzés során „piros lámpás” jelzést kaptak, amely arra kötelezi az érintetteket, hogy jogviszonyukat mielőbb rendezzék. A beteg ellátást kapott, majd utólag rendezhette azellenőrzés során megállapított időtartamra az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetését, és ezzel biztosítási jogviszonya rendeződött.
A 2019. december 11-én megszavazott, a társadalombiztosítási ellátás szabályait módosító jogszabály értelmében azonban 2020. július 1-jétől azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és három havi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra, Vagyis 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség utólag rendezni a jogviszonyt az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével, így a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A változás nem zárja ki a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket!
Egy EU-állampolgárnak egy országban lehet egészségbiztosítása
A változás kapcsán még hangsúlyosabbá válik az a szabály, hogy egy ember csak egy országban lehet biztosított! Aki külföldön vállal munkát, annak minden esetben tisztáznia kell a járulékfizetési kötelezettségeit. Azoknak a személyeknek ugyanis, akik külföldön szereznek biztosítási jogosultságot, nem kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, mivel a külföldi jogviszonyuk alapján biztosítottnak számítanak.
Azonban ezt nem elég csak állítani. Ahhoz, hogy ténylegesen igazolni is tudják külföldi biztosítottságukat, úgynevezett „EU-kártyával” kell rendelkezniük. Fontos lépés tehát a hazai egészségbiztosítási rendszerbe való be- illetve kilépés rendezése, mert ennek elmulasztása komoly költségekkel járhat.
GYED-jogosultak körének bővülése
Bővült a gyermekgondozási díjra (továbbiakban GYED) jogosultak köre, 2020. január elsejétől már a nevelőszülő és a nagyszülő is részesülhet ebben az ellátásban.
Azt azonban fontos kiemelni, hogy míg az általános szabályok szerinti GYED esetén a biztosítottnak a születést megelőző két éven belül kell rendelkeznie a szükséges 365 nap biztosítotti idővel (lásd CSED esetén),addig a nevelőszülői GYED-nél a nevelt gyermek nevelésbe vételét tekintik kiinduló időpontnak, és az ezt megelőző két évben kell, hogy rendelkezzen a nevelőszülő a jogszabályi feltételek által támasztott 365 nap biztosított idővel.
A nagyszülői gyermekgondozási díjnál megmaradt az a szabály, hogy a nagyszülőnek a születést megelőzően kell rendelkeznie a két éven belüli 365 nap munkaviszonnyal, azonban a gyermek mindkét szülőjének (kivétel egyedülállók esetén) a GYED folyósítási ideje alatt biztosítottként keresőtevékenységet kell folytatnia. Továbbá a gyermeket bölcsődében vagy napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezni továbbra sem szabad, ugyanis ilyen esetben nem folyósítható az ellátás.
Akkor sem lehet jogosult gyermekgondozási díjra a nagyszülő, ha rendszeres pénzellátásban részesül (az otthon végzett keresőtevékenység nem tartozik ide),viszont a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nem minősül biztosítottnak, ezáltal GYED-re sem lehet jogosult!
Új támogatási elem – az örökbefogadói díj
2020. január 1-től egy új ellátás, az örökbefogadói díj jött létre, amelyről a szintén 2020. január 1-től hatályos Ebtv. 42/H § rendelkezik. A jogszabály alapján örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki örökbefogadási szándékkal második életévét betöltött, vagy ikergyermekek esetén harmadik életévüket betöltött gyermekeket nevelésbe vett.
Fontos, hogy a nevelésbe vétel már a törvény hatályba lépését követően, azaz 2019.12.31. után történjen meg! Az örökbefogadó biztosítottnak a gyermek nevelésbevételének napját megelőző két éven belül kell rendelkeznie 365 nap biztosított idővel. További feltétel, hogy az örökbe fogadó a nevelésbevételt megelőzően nem nevelte a gyermeket legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában. Az örökbefogadói díj a nevelésbe vételtől számított 168. napig jár.
Nem jár örökbefogadói díj, amennyiben a jogosult kereső tevékenységet folytat. Nem jár az örökbefogadói díj, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Akkor sem jár az ellátás, ha napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, illetve ha a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt.
