Bár a magyar áfarés aránya jelentősen mérséklődött, immár az uniós átlag alatti, de évente közel 350 milliárd forint még így sem folyik be a költségvetésbe. Mindez tovább motiválja az adóhatóságot újabb változtatások bevezetésére, például az e-áfatervezetek mielőbbi elkészítésére. Az online számla adatok mellett az online pénztárgépektől és az automatákból érkező adatokra is építhet az áfabevallási-tervezet, amelynek bevezetését az adóhatóság 2021-re szeretné elérni. A NAV tervei között szerepel a pénztárgépes naplóállományok feldolgozásának gépi segítése, becsatornázása a könyveléshez, illetve az elektronikus számlázás gépi támogatása is.
Az adózás digitalizációja, a számlázás és az áfabevallás automatizációja lehetőségeket és veszélyeket is rejt az adózók szempontjából. Ahogy az elmúlt években jelentősen megváltozott adóellenőrzések is mutatják: előtérbe került a folyamatos kockázatelemzés, mely az online beérkező információk elemzésén és ellenőrzésén alapul. A hazai és a nemzetközi szabályozás is egyre szélesebb körben épít az adatbekérésekre, adatelemzésekre. Emiatt vezetői szinteken is hatékonyabb ellenőrzési és adatfeldolgozási stratégia kialakítására van szükség, hogy az adózók lépést tudjanak tartani az adóhatóság által elvárt és rendelkezésére álló információk követésével.
Áfabevallás – tartsunk lépést a NAV-val
A komplexebb működésű cégek számára az áfaanalitika és az áfabevallás összeállítása hónapról hónapra jelentős kapacitásokat lekötő kihívást jelenthet. Ahol ehhez több ember munkájának és több rendszernek az összehangolására van szükség, ott mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az automatizáláshoz milyen eszközökre lehet építeni, akár a NAV által elérhetővé tett adatbázisokra is támaszkodva.
Mivel már a NAV is digitális formában, azonnal, kockázatelemző szoftverek segítségével végzi az első körös vizsgálatait, ezért aki nem akar lemaradni digitalizációban az adóhatóság mögött, annak nem lehetőség, hanem elvárás a digitális úton lekérhető információk összevetése a saját rendszerével. Aki továbbra is csak manuális ellenőrzéseket végez és kézzel próbálja meg az egyre nagyobb adathalmot egyeztetni és az esetleges hibákat feltárni, annak egyre több hibalehetőséggel és nagyobb kockázattal kell számolnia. Automatizálással, szoftveres támogatással az ellenőrzési folyamat lerövidíthető és a kockázat is redukálható.
Összességében az adóhatóság által bevezetett adatszolgáltatási kötelezettségek, a munkaerőpiaci szakemberhiány és a bérnyomás miatt is az automatizációba történő befektetés jelentheti a megoldást a cégek számára, akár külső szolgáltatók által kialakított hatékony kockázatkezelő alkalmazások, szoftverek révén is.
A NAV adatai szerint az online számla rendszerében regisztrált adózók száma meghaladta a 350 ezret, online számla adatjelentést pedig több mint 260 ezer adózó küldött már be. A beküldött számlák száma immár 60 milliós nagyságrendű, amelyhez összességében 32 millió sikeres adatküldés kapcsolódik. A sikerességi arány egyre javul ugyan, de még messze van a tökéletestől, munkanapokon a sikerráta a NAV adatok szerint körülbelül 80 százalékos. Éppen ezért az online számla adatjelentések folyamatos ellenőrzésére adózói oldalon is szükség van!
Online számla 2.0, elindult a visszaszámlálás
Míg a nagyobb anomáliákat kiszűri a rendszer – például, ha egy számla adatjelentését több ezerszer kísérli meg egy rendszer, arra a NAV munkatársai is felkapják a fejület és felemelik a telefont, hogy az adózóval egyeztessenek –, a hibás jelentésekkel a cégeknek kell foglalkozniuk, megkeresniük a mögöttes okokat. Az online-számla kapcsán előforduló leggyakoribb problémák közül néhányat kiemelve fontos a helyes számlázási folyamat és adattartalom kialakítása, ezek helyes beküldése a NAV felé, illetve az adóhatóságtól visszaérkező igazolások monitorozása, szükség esetén javítása.
Az online számla adatszolgáltatás 2020. április 1-től újabb adatokkal bővül, erre érdemes megkezdeni mielőbb a felkészülést, főként, ha a cég saját egyedi ERP rendszert, vagy számlázórendszert használ. A külső adatszolgáltató modulokkal a riportolás megoldható, de az XML állománynak áprilistól már az új adatokat is kell tartalmaznia. Ezen adatok között vannak olyanok is, amelyeket magán a számlán nem feltétlenül kell feltüntetni az áfatörvény szerint. Emellett vannak olyan adatok is, melyeknek a számlán való megjelenéséhez az uniós szabályozás rendel könnyítést vagy jogkövetkezményt, ilyen például a (külföldi) vevő adószámának megadása. Az új kötelező és ajánlott adattartalom számlákba integrálására való átállást pedig időben meg kell kezdeniük a cégeknek. Az online számla 2.0 tesztfelülete már elérhető a felkészüléshez.
