A kenőolajak jövedéki engedélye
A jövedéki engedélyek általános feltételeit a jövedéki törvény pontosan és részletesen rögzíti. A jövedéki törvényben előírt igazolásokkal és pénzügyi feltételekkel kapcsolatos elvárásoknak való megfelelést igazolni szükséges. Az alábbiakban azokra a feltételekre térek ki részletesen, amelyek a gyakorlatban problémát eredményeznek a gazdálkodók számára.
Objektív felelősség alapján dől el a jövedéki termék engedélykötelezettsége!
Elsőként egy olyan alapvető elvre hívnám fel a figyelmet, amely konkrétan nem került megfogalmazásra a jövedéki törvényben, ezért talán sokunkban a jövedéki engedélyezés kapcsán elsőre fel sem merül. Ez az objektív felelősség elve. Az objektív felelősség elve értelmében, a jövedéki szabályozásban elsődlegesen a birtoklásnak van jelentősége és nem a tulajdonjognak. Tehát egy jövedéki termék esetében azt a gazdálkodót terhelik a jogok és kötelezettségek, aki a jövedéki terméket a birtokában tartja, nem pedig azt, aki ténylegesen a tulajdonosa a terméknek. Általában nem is gondolnak erre, de e kettő gyakran eltér egymástól.
1. Nem azonos a jövedéki terméket birtokló és a tulajdonjoggal rendelkező cég személye
Vegyünk egy példát! Egy harmadik országban letelepedettséggel és Magyarországon csak adószámmal rendelkező gazdálkodó (bérgyártató),bérmunka keretében tervez alkatrészeket előállíttatni egy hazai társasággal (bérgyártó). A bérgyártás során a gyártási folyamatokhoz kenőolajat használnának fel, amelyet 3. országból a bérgyártató küld be. A kenőolaj a bérgyártató tulajdona, aki egyben az importőr is. A kenőolajat a gyártási folyamatok során történő felhasználásra átadják bérgyártónak, aki azonban a kenőolajat nem vásárolja meg, az a bérgyártató tulajdonában marad.
Ha csak a jövedéki engedélyezés feltételeit nézzük, akkor általában elsőre az a kérdés kezd motoszkálni a fejekben, hogy a bérgyártató nem telepedett le Magyarországon, hogy fog így jövedéki engedélyt szerezni? A legfontosabb jövedéki kérdés ezzel szemben az, hogy kinek a birtokában van Magyarországon a jövedéki termék, ki fog azzal tevékenységet folytatni? Példánkban a bérgyártó a jövedéki alany, függetlenül attól, hogy a kenőolaj nem az ő tulajdona. Ebben az esetben célszerű részére olyan engedélyt kérni, amely nem csak a felhasználásra, hanem az importra is feljogosítja.
2. Azonos a jövedéki terméket birtokló és a tulajdonjoggal rendelkező cég személye
Az egyszerű, általános helyzetben a jövedéki termék tulajdonosa és birtokosa nem különül el egymástól, így egyértelmű, hogy kinek a részére szükséges megszerezni az engedélyt. Amikor ez a két gazdálkodó megegyezik, akkor az első és legfontosabb minden jövedéki engedélyt érintő kritérium a letelepedettség vizsgálata. Kizárólag Magyarországon székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó kaphat jövedéki engedélyt.
Jövedéki engedélyhez biztosítékot kell nyújtania a gazdálkodónak
A jövedéki engedély kötelezettjének meghatározásán túl, további általános követelmény – mely szinte minden jövedéki engedélyhez szükséges – a jövedéki biztosíték.
A kizárólag, a Jöt. szerint kenőolajnak minősülő termékekkel végzett tevékenység esetében a jövedéki biztosíték mértéke 5 millió forint.
Ez az összeg jelentősen nőhet, amennyiben valaki több kategóriába tartozó termékek kereskedelmével kíván egyszerre foglalkozni.
A jövedéki biztosíték leggyakoribb két formája:
- a NAV megfelelő folyószámláján letétbe helyezett készpénz biztosíték,
- illetve a bankgarancia.
Azonban a jövedéki biztosíték megkövetelésétől el is tekinthet a hatóság, amennyiben az engedélyes kizárólag saját célú felhasználás érdekében hoz be EU-ból vagy 3. országból kenőolajat. A vámbiztosíték nyújtása alóli felmentés nem hivatalból történik, azt a gazdálkodónak kell kérelmeznie.
A jövedéki termékek tárolási körülménye is szigorúan szabályozott
Közös követelmény a jövedéki engedélyhez kötött kenőolajok esetében a meghatározott alapterületű és szilárd burkolatú jövedéki raktárhelyiség biztosítása. A modern kereskedelmi folyamatokra és szokásokra tekintettel, ez a megkötés gyakran indokolatlan követelményként jelentkezik. Hogy miért? Tapasztalataink alapján a kereskedelmi folyamatok gyakran úgy zajlanak, hogy az áruk háromszög- vagy láncügylet eredményeként kerülnek Magyarországra és a terméket közvetlenül a végső felhasználó részére szállítják le. Emiatt sok gazdálkodó esetében a ténylegesen, fizikailag megkövetelt jövedéki raktárak valójában csupán „virtuális” raktárként működnek. Azokba a gazdálkodók kereskedelmi folyamatai alapján sosem kerül ténylegesen, fizikailag betárolásra jövedéki termék.
Nem egyszerű kezelni a jövedéki termékek esetében a közvetlen felhasználó részére történő szállítást. Ugyanis a jövedéki engedélyhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségek alapján a terméket az importőrnek – aki azt külföldről megvásárolta majd tovább értékesíti belföldön – mindenképpen be kell tárolnia az engedélyezett raktárába, majd onnan ki kell tárolnia a tovább értékesítés érdekében. Ezek a műveletek sok esetben csak adminisztratív módon történnek meg, az áruk fizikailag nem kerülnek be-, illetve kitárolásra.
Tapasztalataink alapján a jövedéki hatóság rugalmas a fenti raktárkritériumok kezelésében, ami nem azt jelenti, hogy eltekint a megfelelő alapterületű jövedéki raktár meglétéről, inkább a követelménynek a gazdálkodók kereskedelmi szokásaihoz történő igazítása tapasztalható az engedélyezési eljárások során. A fentieken túl az a gazdálkodó, aki kizárólag saját célra törtnő felhasználás céljára hoz be EU-ból, vagy 3. országból kenőolajat, az a megfelelő alapterületű jövedéki raktár biztosítása alól is felmentést kérhet a hatóságtól.
Az ellenőrzött jövedéki termékek adminisztrációja és a jövedéki adó megfizetése
A fentieken túl további adminisztrációs terhet ró az engedélyesekre, hogy:
- Az ellenőrzött energiatermékek esetében azok megérkezését megelőzően bejelentést kell tenni a NAV felé.
- A megérkezést követően azokat szintén be-, illetve ki kell tárolni a jövedéki raktárba.
- 5 napon belül pedig jövedéki adóbevallást kell készíteni, illetve egyidejűleg megfizetni az esedékes jövedéki adót.
Természetesen ezeken a lépéseken akkor is végig kell menni, ha ezek a jövedéki árumozgások csak adminisztratív szinten történnek meg.
Kapcsolattartás a hatósággal jövedéki ügyekben – csak elektronikusan
Az új Jöt. hatályba lépése óta (2017. 07.) a hatóság a jövedéki igazgatásban kizárólagosan elektronikus kommunikáció útján tart kapcsolatot az adóhatóság a gazdálkodókkal. Ennek megfelelően az adminisztratív kötelezettségeket, kizárólag elektronikus formában lehet teljesíteni, azaz a nyilvántartások, a bejelentések és bevallások egyaránt nélkülözik a papír alapú megoldásokat. Kizárólag a NAV által akkreditált jövedéki nyilvántartó szoftverek alkalmazása lehetséges, melyek beszerzése előfeltétele az engedély kiadásának.
A jövedéki igazgatás szigorú szabályaira tekintettel bizonyos engedélyek esetében előírás a jövedéki tevékenység végzéséhez, megfelelő jövedéki képzettséggel rendelkező szakember alkalmazása, vagy ilyen szakember igénybevétele. A kenőolajok importja, közösségen belüli beszerzése, valamint belföldi nagykereskedelme esetében nincs ilyen feltétel. A gyakorlatban azonban a gazdálkodók a jövedéki engedély feltételeinek kialakításában, az engedély beszerzésében, és később a kötelező adminisztráció- köztük a jövedéki szoftver kezelésében is általában szakembert vesznek igénybe, a hatékonyabb engedélybeszerzés és adminisztráció-teljesítés érdekében.
A jelenlegi gyakorlatban a jövedéki alany a jövedéki tanácsadójával is az interneten keresztül tart kapcsolatot, aki az informatika biztosította lehetőségek alapján akár hétvégén is 24 órában teljesíteni tudja a cég nevében a jövedéki kötelezettségeket, továbbá segítséget tud nyújtani bármilyen jövedéki jellegű kérdésben. Sokan, amikor azon gondolkoznak, hogy kenőolajjal kezdjenek foglalkozni a jövedéki kötelezettségek megismerését követően hezitálni kezdenek, a szabályokat szigorúnak, az adminisztrációt bonyolultnak a tevékenységet pedig kockázatosnak tartják, ugyanakkor jövedéki szakember segítségével ezek a tényezők könnyen kezelhetők.
Blogsorozatom előző részében a kenőolaj termékkategória sokszínűségére hívtam fel a figyelmet, kiemeltem a jövedéki termékek helyes vámtarifális besorolásának fontosságát, továbbá próbáltam segítséget nyújtani az egyes ásványolaj termékkategóriákkal végzett tevékenységekhez szükséges jövedéki engedélyekben való eligazodáshoz.
