A kedvezőbb adóadminisztrációt, azaz az adóbejelentkezési kötelezettség alóli mentességet, és az áfamentesség alkalmazásának lehetőségét a szabályozás pontosan meghatározott feltételekhez köti. A termékek áfamentes mozgatásához szükséges információk között szerepel többek között a vevő adószámának, a raktár és a termék adatainak rögzítése. Ehhez pedig – ha eddig még nem szerepeltek a nyilvántartásban – akár informatikai fejlesztésre is szükség lehet a következő hónapokban.
2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés abban az esetben is működik, ha a terméket nem a vevő tulajdonában vagy a vevő által bérelt, hanem harmadik fél által – akár az eladó megbízásából – üzemeltetett raktárba tárolják be.
Első körben tisztázzuk, milyen nyilvántartást kell vezetni a vevői készlet céljára továbbító eladónak és a készletet fogadó leendő vevőnek. Erre a kérdésre a Tanács (EU) 2018/1912 Végrehajtási rendelete ad eligazítást.
Az eladó vevői készlet nyilvántartásában ezeknek az információknak kell szerepelniük
a)az a tagállam, amelyből a termékeket feladták vagy elfuvarozták, valamint a termékek feladásának vagy fuvarozásának az időpontja;
b)annak az adóalanynak a héaazonosító száma, akinek a részére a termékeket szánják, amelyet az a tagállam állított ki, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák;
c)abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák, a raktár üzemeltetőjének héaazonosító száma, annak a raktárnak a címe, ahol a termékeket érkezéskor tárolják, valamint a termékek raktárba való beérkezésének időpontja;
d)a raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége;
e) vevő helyettesítése esetén az új vevő héaazonosító száma;
f)az értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a teljesítésének időpontja, továbbá a beszerző héaazonosító száma;
g)ha a vevői készletre vonatkozó feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint ennek a feltételnek a megnevezése és a feltétel nem teljesítésének időpontja;;
h) termék visszaküldése esetén a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek visszaküldésének időpontja.
2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés a harmadik fél által üzemeltetett raktár esetén is működik, de ebben, a raktárüzemeltető által vezetett nyilvántartásban nem kell szerepeltetni a c),e) és f) pontban említett információkat.
A vásárló vevői készlet nyilvántartásában ezeknek az információknak kell szerepelniük
Ezzel szemben annak az adóalanynak, akinek a részére vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében termékértékesítés történik, a következő információkat kell szerepeltetni a nyilvántartásában:
a)a vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében termék továbbítását végző adóalany héaazonosító száma;
b)a neki szánt termékek megnevezése és mennyisége;
c)a neki szánt termékek raktárba való beérkezésének időpontja;
d) a részére értékesített termékek adóalapja, megnevezése és mennyisége, valamint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontja;
e) a termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a termékeket az a) pontban említett adóalany utasítására kitárolják a raktárból;
f) a megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezése és mennyisége, valamint az az időpont, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek vagy azokat ellopták, vagy az az időpont, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.
Amennyiben valamely esemény hatására – pl. készlet lehívása, más vevő felé történő értékesítés, vevő helyettesítése, készlet visszaküldése, értékesítés harmadik tagállamba, stb. – a készletnyilvántartásban valamelyik adat változik, akkor a nyilvántartás vezetésére kötelezett személy köteles ezt az adatot a nyilvántartásban átvezetni.
