Magyarországra érkező kiküldöttek
A NAV már 2012-ben közzétett egy tájékoztatót, hogy az OECD Modellegyezmény Kommentár gazdasági munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy egyezmény alapján a munkaviszonyból származó jövedelem után, mely országban kell megfizetni az adót. Ennek ellenére még mindig gyakran találkozunk olyan esettel, hogy ezt a társaságok és a kiküldöttek figyelmen kívül hagyják, és amennyiben valaki kevesebb mint 183 napig dolgozik kiküldöttként Magyarországon úgy, hogy a bért a külföldi munkáltatótól kapja, akkor Magyarországon nem fizetnek szja-t és úgy gondolják, hogy helyesen járnak el a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján. Ez azonban nem feltétlenül igaz!
A kettős adós egyezmények alapján a munkaviszonyból származó jövedelem főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti államban adóköteles.
1. Kiküldöttekre vonatkozó szja kivétel szabály
Az egyezmények tartalmaznak egy kivétel szabályt, amely szerint nem a munkavégzés helye szerinti államban, hanem a magánszemély illetősége szerinti államban kell a bér utáni adót megfizetni amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- a magánszemély 183 napnál kevesebb napot tölt a munkavégzés helye szerinti államban (a 183 napot egyezménytől függően vagy adóéven belül vagy bármely 12 hónapos időszak viszonylatában kell vizsgálni); és
- a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, amelyik nem belföldi illetőségű a munkavégzés helye szerinti államban; és
- a díjazás költségét nem a munkáltatónak a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli.
A magyarországi adóalap meghatározása során a külföldi bérlapokból kell kiindulni. Az esetek túlnyomó többségében azonban nem olyan egyszerű a helyzet, hogy pusztán a kiküldetés idején fizetett bért kell a jogszabály szerinti árfolyamon forintra átszámítani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy bizonyos kifizetéseket arányosítani kell, és azok egy része a kiküldött magánszemély illetősége szerinti országban, másik része pedig Magyarországon lesz adóköteles. Ez jellemzően olyankor fordul elő, ha valaki párhuzamosan több országban végez munkát, vagy olyan időszakra tekintettel kap jövedelmet, bónuszt, amely időszak egy részében az illetősége szerinti államban dolgozott, a másik részében pedig kiküldetésben volt.
Az adókalkuláció, adóbevallás készítése során továbbá az is vizsgálandó, hogy van-e olyan adókedvezmény, amelyet a magánszemély érvényesíteni tud.
2. Gazdasági munkáltató esetén a kivételszabály nem alkalmazható
A Magyarországra érkező kiküldöttek esetén nem elegendő a fenti három kritériumot megvizsgálni, emellett azt is ellenőrizni kell, hogy a kiküldöttet fogadó társaság nem minősül-e gazdasági munkáltatónak. Amennyiben ugyanis a fogadó társaság minősül a kiküldött magánszemély gazdasági munkáltatójának, a kivételszabályt nem lehet alkalmazni, és a kiküldetés időtartamára tekintettel juttatott bér Magyarországon lesz adóköteles. Ebben az esetben Magyarországon szja fizetési kötelezettség keletkezik, és a külföldi magánszemélynek Magyarországon szja bevallást kell benyújtania. A bevallás benyújtása tekintetében a külföldiekre szintén a május 20-i határidő vonatkozik.
A gazdasági munkáltató személyének beazonosítása során elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a kiküldött munkavállaló tevékenysége szervesen integrálódik-e a fogadó társaság tevékenységébe. Ez az úgynevezett integrációs teszt. Ha e teszt alapján a jogi és a gazdasági munkáltató személye elválik egymástól, további az OECD Modellegyezmény Kommentárban és NAV állásfoglalásban leírt szempontokat kell figyelembe venni.
A gazdasági munkáltató személyének meghatározása rendkívül komplex, összetett feladat, amelyet mindig egyedileg kell elvégezni, és az OECD által javasolt szempontok egyikét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Előadóművészek, sportolók magyarországi szja kötelezettsége
A külföldi előadóművészek, sportolók tipikusan azok közé tartoznak, akik jellemzően kevés időt töltenek Magyarországon, akár csak néhány órát vagy napot, ennek ellenére hazánkban adófizetési és adóbevallási kötelezettségük keletkezhet. A legtöbb kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján ugyanis amennyiben Magyarországon személyesen előadóművészeti, ill. sporttevékenységet fejtenek ki, az erre tekintettel juttatott jövedelem Magyarországon lesz adóköteles!
Ez még abban az esetben is igaz, ha a díjazást nem közvetlenül a művésznek vagy a sportolónak fizetik ki, hanem pl. az ő ügynökeiknek, illetve, ha az adott produkció bevonásra kerül a magyar közvetett filmtámogatási rendszerbe.
A fentiek alapján levonható a következtetés, hogy azokra a külföldi magánszemélyekre is vonatkozhat az szja-fizetési és május 20-i szja-bevallási határidő, akik Magyarországon csak rövid ideig folytatnak jövedelemszerző tevékenységet és magyar társasággal nem állnak munkaviszonyban.
