Közeledve a naptári évvel megegyező adóévű vállalkozások 2018. évi helyi iparűzési adó bevallási határidejéhez, azaz 2019. május 31-hez, sokakban felmerül, mekkora hangsúlyt érdemes fektetni ezen, legfeljebb 2 százalék mértékű önkormányzati adó kiszámítására? A válasz egyszerű: igen körültekintően kell eljárni a helyi iparűzési adó számítása során, ugyanis relatív alacsony mértéke ellenére az adóalapja – főleg az emberi erőforrás igényes vállalkozások esetében – akár jelentősen magasabb is lehet a társasági adó alapjánál, sőt, mivel azt a vállalkozás székhelyével és telephelyeivel érintett önkormányzatok között megosztva kell bevallani és megfizetni, egy tökéletes adóalap-számítást követően vétett adóalap megosztási hiba is akár jelentős adóhiányt és így adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot vonhat maga után.
Az állandó jelleggel végzett iparűzési adó esetén az adó alapja a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel, csökkentve:
- az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegéből elszámolható résszel,
- az alvállalkozói teljesítések értékével,
- az anyagköltséggel, valamint,
- az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Amilyen röviden határozza meg a jogszabály az adóalap számítást, annyira bonyolult lehet annak alkalmazása a gyakorlati életben.
A nettó árbevétel meghatározása a hipa esetében
Vegyük rögtön a kalkuláció alapjául szolgáló nettó árbevétel fogalmát. A helyi adókról szóló törvény amellett, hogy speciális definíciót alkalmaz nettó árbevétel tekintetében:
- a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra,
- a biztosítókra,
- a befektetési vállalkozásokra,
- a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi telephelyeire,
- az alapítványokra és egyesületekre,
- a társasházakra és lakásszövetkezetekre,
- az Szja törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra és mezőgazdasági őstermelőkre,
- a KIVA és a KATA adózást alkalmazó vállalkozókra és
- a sportvállalkozásokra,
még a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások esetében is korrekciókat ír elő.
A helyi iparűzési adó tekintetében a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak a számviteli törvényben meghatározott nettó árbevételét csökkentenie kell:
- a Tao törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel,
- az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével,
- az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, valamint alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével, feltéve hogy azok összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, továbbá
- a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.
A közvetített szolgáltatások beazonosítása hipa esetében
A nettó árbevételnél nem áll meg a specialitások köre, ugyanis az adóalap csökkentő tételek között szereplő közvetített szolgáltatások kapcsán gyakori hiba, hogy minden, a köznapi értelemben vett közvetített szolgáltatást belevesznek a kalkulációba. Holott e körben csak azok a költségek vehetők figyelembe, ahol:
- a szolgáltatások a megrendelővel írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon és
- részben, vagy egészben, de változatlan formában kerülnek továbbszámlázásra és ahol
- az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, amelynek keretén belül
- részben vagy egészben közvetíti a szolgáltatást úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható.
A gyakorlati életben általános probléma, hogy a felek között csak szóbeli szerződés jön létre, vagy a szolgáltatásközvetítés írásban kötött szerződésnek nem minősíthető dokumentumon alapul. De igen gyakori hiba az is, hogy az adóalany a saját szolgáltatása teljesítéséhez használt igénybe vett szolgáltatást, vagy a szolgáltatása ellenértékébe épülő költségtérítést akar, mint közvetített szolgáltatást, csökkentő tételként figyelembe venni. Emellett gyakori kockázati forrás az is, ha a kimenő számlákon hibásan, vagy hiányosan tüntetik fel a szolgáltatás közvetítésének tényét.
Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összegéből a nettó árbevétel nagyságától függő módon korlátozottan érvényesíthető csökkentő tétel számítása igen bonyolult lehet. Főleg arra tekintettel, hogy mely esetekben kell a kapcsolt vállalkozásokkal összevont számítást végezni, illetve mely ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás tételeknél lehet a nettó árbevétel nagyságától függetlenül 100 százalékos levonási hányadot érvényesíteni.
Az alvállalkozói teljesítések értelmezése
A helyi iparűzési adó számítása során alvállalkozói teljesítésnek az olyan továbbszámlázott alvállalkozói teljesítések értéke vehető figyelembe, amely végzése során mind a megrendelővel, mind az alvállalkozóval Ptk. szerinti írásban kötött vállalkozási szerződéses kapcsolat áll fenn. Alvállalkozói teljesítésnek minősül annak a szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új lakás előállításához a Ptk. szerinti írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vett igénybe.
A számítások során gyakori hiba, hogy megbízási szerződéses jogviszony, vagy szóbeli szerződés alapján létrejött vállalkozási szerződéses viszony alapján felmerült költségeket kívánnak alvállalkozói teljesítésként adóalap csökkentő tételként érvényesíteni, melyre egy adóellenőrzés során viszonylag gyorsan fény derül, tehát kiemelt figyelmet kell fordítani a jogszabályi feltételek maradéktalan teljesülésére.
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség
A helyi iparűzési adóalap levezetése kapcsán a teljesség igénye nélkül bemutatott szabályok és kockázatok után érdemes szót ejteni egy, a 2018. év kapcsán még érvényesíthető, de 2019-től megszűnő kedvezményről, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességről. Ezen adóalap mentesség lényege, hogy az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.
A lehetőség érvényesítése során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Továbbá amennyiben a kedvezmény 2018. évi igénybevételét követően 2019-ben 5 százalékot meghaladó mértékű létszámcsökkenés következik be, abban az esetben az előző adóévre igénybevett adóalap-mentességgel növelni kell a 2019. évi helyi iparűzési adó alapját. Tehát amennyiben 2019-ben nem várható számottevő csökkenés az átlagos statisztikai állományi létszámban, abban az esetben érdemes megvizsgálni, kihasználható-e még a fejenként 1 millió forint összegű adóalap-mentesség.
Az adóalap önkormányzatok közötti megosztása
Abban az esetben, ha a vállalkozás székhelyén kívül más önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön található telephelyen is végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző módon:
- a személyi jellegű ráfordítással arányos,
- az eszközérték arányos, vagy
- a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték arányos módszer kombinációval, az ún. komplex módszerrel
oszthatja meg a székhelye és a telephelyei szerinti önkormányzatok között. Amennyiben a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalap meghaladta a 100 millió forintot, akkor kizárólag a komplex megosztási módszer alkalmazható. A választásnál figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy nem lehet azon megosztási módszert alkalmazni, amely a székhely vagy valamely telephely szerinti település esetén 0 forint települési adóalapot eredményezne.
Az adóalap megosztási számítás során gyakori hiba, hogy az eszközérték meghatározásához helytelen értékcsökkenési leírást vesznek alapul, vagy az immateriális javak értékcsökkenését is számításba veszik, vagy kihagyják a kalkulációból az olyan bérleti, illetve lízingdíjakat is, amelyek érvényesíthetők lehetnének. A személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás esetében gyakori hiba, hogy a változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a hozzájuk kapcsolódó személyi jellegű ráfordítást nem megfelelő településnél veszik figyelembe.
Mindazon vállalkozásoknak, amelyek jelentős összegben érvényesítenek nettó árbevétel csökkentő tételt, valamint amelyeknek helyi iparűzési adóalapjukat több önkormányzat között kell megosztaniuk, érdemes megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakértőt bevonniuk a hipa-kalkulációk és a bevallások elkészítésébe.
