A pénzügyi képviselet ellátására speciális szabályok vonatkoznak, ezért az érintett brit vállalkozásoknak már most érdemes megkeresniük a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat. Még nem látható tisztán ugyanis, hogy mi lesz azokkal a brit vállalkozásokkal, amelyeknek jelenleg van adószámuk belföldön, de nem rendelkeznek pénzügyi képviselővel a Brexit napján. Ma még bizonytalan, hogy ezek az adószámok hivatalból törlésre kerülnek, vagy az adóhatóság biztosít majd valamilyen türelmi időt ezen vállalkozások számára, hogy pénzügyi képviselőt válasszanak maguknak.
A szabályozás egyértelmű a tekintetben, hogy harmadik országbeli (nem EU-s) vállalkozások esetén kötelező magyarországi pénzügyi képviselő kijelölése a magyar adószám megszerzéséhez.
A pénzügyi képviselő feladata, hogy biztosítsa, hogy az EU-n kívüli társaság minden magyarországi adókötelezettségnek eleget tegyen. Ide értendő a számlázási előírásoknak való megfelelés, a nyilvántartások vezetése, az EKÁER kötelezettségek kezelése, az adóbevallások benyújtása, az adók befizetése, az adóhivatali kapcsolattartás és képviselet.
A pénzügyi képviselőkkel szemben a szabályozás a fenti kötelezettségek miatt speciális feltételeket támaszt. Mivel a pénzügyi képviselőt a képviselt cég magyarországi adókötelezettségeit illetően egyetemleges felelősség terheli, csak megfelelő biztosítékokkal rendelkező társaság jogosult a pénzügyi képviselet ellátására.
Milyen hatással lesz Brexit a kereskedelemre?
Ha „no-deal” Brexit forgatókönyv érvényesül, akkor az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak minősül, az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek. Ahhoz, hogy az értékesítés adómentes maradhasson, nem lesz elengedő nemzetközi fuvarleveleket (CMR-eket) gyűjteni. Az adómentességhez ezen túl szükséges lesz az is, hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel, igazoltan kiléptesse. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak át kell állítaniuk a számlázóprogramjaikat, vállalatirányítási és egyéb számítástechnikai rendszereiket is.
A brit adószámok esetén nem lesz alkalmazható a háromszögügylet egyszerűsítés sem, mert ez a lehetőség csupán közösségi adóalanyokra vonatkozik. Hasonlóképpen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítések sem lesznek alkalmazhatóak a brit cégekkel való kereskedelem során.
A webshopokat az Egyesült Királyságból üzemeltető vállalkozásokat is érintheti a Brexit. A jelenlegi szabályok szerint az az adóalany, amelynek a távolsági értékesítése egy adott tagállamra vetítve éves szinten nem éri el a 35 000 eurós összeghatárt, nem köteles a célországban adószámot kérni (az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban ez az összeghatár jelenleg magasabb). Ez a szabály viszont csak az európai közösségben működő vállalkozásokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a brit vállalkozások, amelyek jelenleg brit raktárból értékesítik a termékeket a célország szerinti áfát kötelesek majd megfizetni a 35 000 eurós értékhatár alatt is, termékimport címén. Amennyiben azonban a brit vállalkozás valamely EU-s tagállamba viszi a készletét, pl. Magyarországra vagy Hollandiába, úgy csak ebben az országban lesz köteles az áfa bejelentkezésre a 35 000 eurós értékhatár alatti értékesítések esetén.
