Megszűnt az eho 2019-től, csak a szocho maradt
Az eho megszűnésével gyökeresen átalakul az a tradicionálisnak mondható szemlélet, amely adózási szempontból aszerint tett különbséget egyes jövedelemtípusok adókezelése között, hogy azok
- a biztosított magánszemély foglalkoztatási jogviszonyban kifejtett tevékenységéhez, vagy
- a magánszemély egyes vagyonelemeinek hasznosításához kapcsolódnak.
Az előbbi logika mentén 2018. december 31-ig főszabály szerint szocho terhelte a magánszemély önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeit, ugyanakkor nem terjedt ki a szocho hatálya a
- a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmei közül az ingatlanbérbeadásra, illetve a gazdasági tevékenység keretében történő ingatlanértékesítésre,
- egyéb jogcímen megszerzett jövedelmekre (pl. önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések, alacsony adókulcsú államból kapott osztalék és kamat stb.)
- egyes elkülönülten adózó jövedelmekre (mint pl. az osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont vagy értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem stb.),
- a külföldi előadóművész jövedelmére valamint a kifizetői adóteher mellett adható béren kívüli, egyes meghatározott juttatásokra és a kamatkedvezményből származó jövedelmekre sem.
A kivételként említett jövedelmek korábban a 14, illetve 19,5 százalékos eho hatálya alá tartoztak, bár ez nem minden esetben jelentett tényleges eho-terhelést is egyben. Például az ingatlanbérbeadást 2018-tól kezdődően nem terhelte 14 %-os eho, illetve az elkülönülten adózó jövedelmek, továbbá a külföldi előadóművészek jövedelme esetében a 450.000,- Ft-os hozzájárulás-fizetési felső határelérése miatt nem merült fel minden esetben adófizetési kötelezettség.
2019-től megszűnik az itt vázolt distinkció, így egységesen egykulcsos, 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fogja terhelni valamennyi előbb említett jövedelemtípust.
A szocho terhelés értékhatára
Az adóterhelés szempontjából ennek az alábbi jelentősebb következményei lesznek:
- a jövedelemkorlátig 2019-január 1-től a 15 százalék szja mellett 19,5 százalék szocho-t kell fizetni (az eddigi 14 százalékos eho helyett) az elkülönülten adózó jövedelmek (pl. osztalék, árfolyamnyereség),illetve a külföldi előadóművész jövedelme után;
- a béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya) adóterhe az eho-szocho integráció és az 1,18-as szorzó eltörlésének együttes hatására az eddigi 34,22 százalékról 34,5 százalékra emelkedik, az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem (adóterhe 40,71 százalék),valamint az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek adóterhe (34,5 vagy 28,98 százalék) viszont átmenetileg stagnál.
A külön adózó , illetve a külföldi előadóművészek jövedelmei kapcsán kiemeljük, hogy azok után abban az esetben fog tényleges szocho-fizetési kötelezettség felmerülni, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó és elkülönülten adózó , valamint a külföldi előadóművész jövedelmei összesen nem érik el a minimálbér (2019-től 149 000 Ft) huszonnégyszeresét (3 576 000 Ft). Ez a hozzájárulás-fizetési korlátra lefordítva azt jelenti, hogy a korábbi 450 000 Ft-ról 697 320 Ft-ra emelkedett a limit, azonban ez gyakorlati tapasztalataink szerint a külföldi előadóművészek esetében tipikusan nem eredményez mentesülést a szocho alól A jövedelemkorlátba tehát nem kell beszámítani a kifizetői adóteher mellett adható juttatásokat. Az előzőekben leírtak azt jelentik, hogy ha pl. egy cég magánszemély tulajdonosának havi bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét, akkor az osztalék után már nem kell szochót fizetnie.
Milyen szocho kedvezmények érhetők el 2019-ben?
Általánosságban elmondható, hogy 2019-től
- emelkedik a szocho-kedvezmények mértéke, ugyanis azok mértéke az eddigi 100 000 forint helyett a minimálbérhez kötődik,
- részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell arányosítást alkalmazni, illetve
- egyes kedvezmények igénybevétele adminisztratív szempontból is egyszerűbb lesz.
2019. január 1-től jelentősen átalakul a szocho -kedvezmények rendszere. Az alábbi táblázatban foglaltak szerint az új Szocho tv. alapján adható kedvezmények mindenekelőtt a munkaerőpiacra lépést ösztönzik, míg átmeneti rendelkezés alapján 2019-től érvényesíthetőek olyan jelenleg is meglévő kedvezmények, amelyeknek érvényesítése 2018. december 31-én folyamatban van. Amennyiben 2018-ban nem áll rendelkezésre az a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolás, úgy a kedvezményt önellenőrzéssel lehet figyelembe venni.
Az átmeneti rendelkezés alapján 2019. január 1-jét követően - 2018. december 31-én fennálló jogosultság alapján - továbbra is érvényesíthető, a „régi Szochó tv.” alapján adható adókedvezmények | ||
legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető 2 éves időtartamú kedvezmény | A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van | |
tartósan álláskereső után érvényesíthető 2 + 1 éves időtartamú kedvezmény | A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van | |
anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után igénybe vehető 2+ 1 , illetve 3+2 éves kedvezmény, | A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van | |
szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye | A 2018. december 31- szabályok alkalmazhatóak az érvényesítésre nyitva álló időintervallumban, amennyiben a kedvezmény érvényesítése 2018. december 31-én már folyamatban van | |
a régi Szocho tv. 462/H. § szerinti K+F kedvezmény | érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti azzal, hogy ezen adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában az új Szocho tv. 16. § szerinti K+F kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét. | |
2019. január 1-től az új Szocho tv. alapján adható kedvezmények | ||
közfoglalkoztatottak után | a jelenlegihez képes változatlan tartalom; Mérték: közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 %-a után az adómérték 50 %-a (9,75%); más kedvezmény nem érvényesíthető emellett | |
szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók | FEOR-08 9. főcsoport, 6. főcsoport 61. csoport, 7/7333, 8/8421; Mérték bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér (149.000 Ft) után az adómérték 50 %-a (9,75%); | |
munkaerőpiacra lépők után kedvezmény | megelőző 275 napon belül 92 nap biztosítási jogviszony (csed, gyed, gyes, gyet, közfoglalkoztatás nem számít bele); ismételt munkába állás is számít); Igazolás alapján! feltételeket a NAV igazolja majd a bejelentés vagy a 08-as bevallásban tett kérelem alapján; Mértéke: bruttó munkabér, max. a minimálbér (149.000 Ft) után az adómértékkel (19,5 %) számított összeg az első két évben, az adómérték 50 %-ával (9,75 %) számított összeg a harmadik évben; | |
3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők kedvezménye | Mérték: bruttó munkabér, max. a minimálbér (149 000 Ft) után az adómértékkel (19,5 %) számított összeg az első három évben, negyedik-ötödik évben 50 % (9,75%); Feltétel: igazolás a NAV-tól, családtámogatási szervtől; a kedvezményjogosultságot nem érinti, ha az anya családi pótlékra való jogosultsága megszűnik a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt | |
megváltozott munkaképességűek után érvényesíthető kedvezmény | munkáltatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást a tagja után; rehabilitációs hatósági igazolás kell, mely szerint max. 60 %-os egészségi állapota van (vagy rokkantsági rehab ellátásban részesül); Mértéke: adóalap, de legfeljebb a minimálbér (149.000 Ft) kétszerese után az adómértékkel (19,5%) számított összeg; jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe a kedvezmény | |
kutatók foglalkoztatásának a kedvezménye | változatlan feltételekkel; Mértéke: tudományos fokozattal rendelkező esetén a bruttó munkabér, de max. 500 ezer Ft után az adómértékkel (19,5%) számított összeg; hallgató vagy doktorjelölt után a bruttó munkabér, de max. 200 ezer Ft után az adómérték 50 %-ával (9,75 %) megállapított összeg | |
K+ F kedvezmény | Mértéke: K+F tevékenység közvetlen bérköltségének az adómérték 50 %-val (9,75%) számított összeg ; Tao adóalap-kedvezmény párhuzamosan nem vehető igénybe | |
védett korban lévők kedvezménye | Mértéke: bruttó bére, de legfeljebb a minimálbér (149.000 Ft) 4-szeresének az adó mértékével (19,5% számított összege; Igazolás kell. | |
2018. december 31-el kivezetésre kerültek az alábbi kedvezmények
- 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni kedvezmény;
- Karrier Híd kedvezmény;
- rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény,
- részmunkaidős kedvezmény (pl. pályakezdő fiatalok, 50 év feletti munkanélküliek, gyermek gondozását, családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásához kapcsolódóan)
Megjegyezzük, hogy 2019-től nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni azokban az esetekben, amikor nem merül fel szocho-fizetési kötelezettség. Valamennyi kedvezményre vonatkoznak majd azok az elvi jellegű korlátozások, melyek szerint a kifizető ugyanazon természetes személy után csak adókedvezményt vehet igénybe, illetve a munkáltató a személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató folytathatja a kedvezmény érvényesítését a fennmaradó időszakra.
A kivásokat is érintik a változások!
Bár 2019-től a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások is KIVA-alapot képeznek személyi jellegű kifizetésként, ugyanakkor a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét továbbra sem kell figyelembe venni a KIVA-alap meghatározása során.
Kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül az a személy, aki után a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után, munkaerőpiacra lépők után, három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után, megváltozott munkaképességű munkaviszonyban/tagi jogviszonyban álló személy után, doktori vagy magasabb tudományos fokozattal/tudományos címmel rendelkező kutató/fejlesztő, illetve doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt után, K+F tevékenység után érvényesíthető kedvezményeket vesznek igénybe.
