Hogyan készüljünk egy ilyen bizonytalan helyzetben? Esetleg várakozó pozícióba helyezkedjünk mondván, ha most úgy sem tudjuk, hogy mi lesz a jövőben, akkor majd később, amikor már világosan látjuk a helyzetet, döntünk majd arról, hogy mit csináljunk. Ha nem halasztják el a Brexitet, már kevés időnk lesz felkészülni annak hatásaira, ezért a legrosszabb és legközelibb forgatókönyvre már most el kell kezdeni a felkészülést!
Elkerülhető-e a „no-deal” Brexit?
A jelen állás szerint a „no deal” Brexit, azaz megállapodás nélküli Brexitnek négy alternatívája lehet:
- Az Egyesült Királyság és az EU jóváhagyják az ún. „válási szerződést” és az Egyesült Királyság további 21 hónap haladékot kap arra (körülbelül 2020 végéig),hogy felkészüljön a Brexitre. Addig az Egyesült Királyság nem vesz részt az EU intézményrendszerében (Európai Parlament, Tanács, Bizottság, stb.),de az áruk és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.
- Az Egyesült Királyság visszavonja az 50. cikkelyre – az EU elhagyására – vonatkozó nyilatkozatát. Egy 2018. decemberi Európai Bírósági ítélet értelmében az Egyesült Királyság ezt egyoldalúan is megteheti.
- Az EU és az Egyesült Királyság közösen megállapodnak a határidő meghosszabbításában. Erre az EU valószínűleg maximum 3 hónapnyi haladékot hajlandó lesz adni, kivéve, ha az Egyesült Királyság belátható időn belül általános választásokat vagy egy újabb Brexit népszavazást tart.
- Az EU és az Egyesült Királyság egy újabb „válási szerződésben” állapodnak meg közösen. Ezt viszont az Egyesült Királyságnak és az EU-nak is jóvá kell hagyni.
Ha a négy alternatív forgatókönyv egyike sem jön be, akkor beüt a „no deal” Brexit: ez esetben az Egyesült Királyság nem EU-s, azaz harmadik országnak minősül majd.
Hogy melyik forgatókönyv lesz a befutó, jelenleg nem tudjuk. Azonban az biztos, hogy minden változatnak eltérő konzekvenciái vannak az áfában, az adózásban és a vámban. Minden esetre a legrosszabbra, az ún. „no deal” Brexitre érdemes készülni, hiszen szűk két hónap maradt ezen határidőig.
Milyen hatással lesz Brexit az áfára?
Ha „no-deal” Brexit forgatókönyv érvényesül, akkor az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak minősül, az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek. Ahhoz, hogy az értékesítés adómentes maradjon, nem lesz elengedő CMR-eket gyűjteni, az adómentességhez ezen túl szükséges lesz az is, hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel, igazoltan kiléptesse. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak át kell állítaniuk a számlázóprogramokat, vállalatirányítási és egyéb számítástechnikai rendszereiket.
A háromszögügylet egyszerűsítés brit adószámok esetén nem lesz alkalmazható, mert a háromszögügyletek csupán közösségi adóalanyokra vonatkoznak. Hasonlóképpen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítések sem lesznek alkalmazhatóak a brit cégekkel való kereskedelem során. Mindez két területre lehet kihatással. Egyrészt a magyar cégeknek nagyobb valószínűséggel kell majd adószámot kérniük az Egyesült Királyságban, amennyiben a majdani brit szabályok ezt megkövetelik. Másrészt a brit cégeknek több esetben kell kérni adószámot belföldön, illetve más tagállamokban.
A webshopokat az Egyesült Királyságból üzemeltető vállalkozásokat is érintheti a Brexit. A jelenlegi szabályok szerint az az adóalany, amelynek a távolsági értékesítései egy adott tagállamra vetítve éves szinten nem éri el a 35 000 eurós összeghatárt, nem köteles a célországban adószámot kérni (az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban ez az összeghatár jelenleg magasabb). Ez a szabály viszont csak a közösségi vállalkozásokra vonatkozik. Ez azt jeleni, hogy a brit vállalkozások, amelyek jelenleg brit raktárból értékesítik a termékeket a célország szerinti áfát kötelesek majd megfizetni a 35 000 eurós értékhatár alatt is, termékimport címén. Amennyiben azonban a brit vállalkozás valamely EU-s tagállamba viszi a készletét, pl. Magyarországra vagy Hollandiába, úgy csak ebben az országban lesz köteles az áfa bejelentkezésre a 35 000 eurós értékhatár alatti értékesítések esetén.
Azok a brit vállalkozások, amelyek Magyarországon adószámmal rendelkeznek, csak pénzügyi képviselet útján folytathatják gazdasági tevékenységüket belföldön! A pénzügyi képviselet ellátására speciális szabályok vonatkoznak, amelyek egyúttal a pénzügyi képviselőkkel szemben többlet-feltételeket támasztanak. Az érintett brit vállalkozásoknak már most érdemes megkeresniük a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat. Még kérdéses, hogy mi lesz azokkal a brit vállalkozásokkal, amelyeknek jelenleg van adószámuk belföldön, de nem rendelkeznek pénzügyi képviselővel a Brexit napján. Adószámukat hivatalból törlik, vagy az adóhatóság mégis biztosít valamilyen türelmi időt ezen vállalkozások számára?
Hamarosan kiderül, hogy a briteknek sikerül-e angolosan távozni az EU-ból, avagy még két évig fogunk búcsúzkodni átmeneti rendelkezések jegyében.
