A különböző fejlesztési, korszerűsítési javaslatokkal és megoldásokkal tele a padlás, azonban arra senki nem képes, hogy lelassítsa az idő múlását és egy napba belesűrítsen 24 óránál többet. Ha már az időt nem tudjuk változtatni, cél, hogy a rendelkezésünkre álló keretekbe minél több mindent beleszorítsunk. Nem meglepő, hogy minden vállalkozás célja elsősorban ez lesz az úgynevezett digitalizációval. Akár az ezzel járó jelentős költségnövekedés terhére is, hiszen egy hatékony, jól definiált célokat elérő és eredményesen működő fejlesztésre elköltött pénz inkább befektetés, mint kiadás, amelyet egy cég tulajdonosai, menedzsmentje is elismer és támogatni tud.
Ellenségek-e a robotok?
Manapság már a vállalkozások esetében mindenki robotizálásról beszél. Ezt még nem úgy kell elképzelni, hogy például jövőre a McDonaldsban már gép fogja felszolgálni a sajtburgert, bár az igaz, hogy a mesterséges intelligencia (Artifical Intelligence – AI) robotokba való átültetésével kapcsolatban is jelentős sikerekről tudnak beszámolni hozzáértők. Természetesen ebben a modern korban a hétköznapi értelemben vett robotokat is alkalmaznak már vállalatok, elég, ha csak a két legalapvetőbb technológiára gondolunk. Ilyen az M2M és a V2V. Ezek a mechanizmusok azonban nem újkeletűek, évek óta alkalmazzák vállalatok a gyártási műveletek minél gyorsabb elvégzése érdekében. Sokkal inkább újkeletű a szellemi foglalkoztatottak erőforrásait támogató vagy akár helyettesítő „robotizálás”.
Ez esetben sokkal inkább digitalizálásnak definiálnám ezt, ugyanis főleg olyan szoftverekre, programokra, „chatbotokra” kell gondolnunk, amelyek jelentősen növelhetik egy-egy folyamat hatékonyságát és legfőképpen csökkentik a normaóráját. Egy ilyen újítás általában a szervezet egészét, vagy jelentős részét érinti, és mint minden változást, általában ezek bevezetését is nehezen viselik a munkavállalók. Mielőtt drasztikus eredménye lenne a hirtelen digitalizáltságnak, nagyon fontos, hogy a vállalat vezetői a változásban érintett munkatársak igényeivel és ötleteivel összhangban alakítsák ki a folyamatok optimalizálását, amellett, hogy az érintettek a kiváltandó művelet pontos és részletes megismerését is elsajátítják.
Bevett szokás, hogy a vállalat a folyamatainak felmérésével és a folyamatokba épített belső kontrollpontok felismerésével, majd pontos meghatározásával külső auditorokat bíz meg. Ez azért van, mert legtöbbször egy független fél hatékonyabban tárja fel azokat a manuális lépéseket, amelyeket érdemes lenne automatizálni. Nem utolsó sorban pedig a munkavállalók körében gördülékenyebben véghezvihető a fejlesztés, ha azt egy külső szakértővel együttműködve alakítják ki, legyen szó akár gyártásról, szolgáltatásról, értékesítésről, vagy éppen adminisztrációról. Ha a bevezetett fejlesztést közös munka gyümölcsének éli meg mindenki, az mindenképpen előnyös lesz a vállalat számára. Egy ilyen bevezetésnek nem kell feltétlenül munkaerő-csökkentéssel járnia, hiszen az automatizálás hatására felszabadult szellemi tudást, kapacitást még fontosabb feladatokban fel lehet használni, amelyek valódi emberi gondolkodást és érzelmeket kívánnak.
A harmadik labda
Az értékesítési láncban van olyan szereplő, akinek szintén ugyanolyan fontos az idő és a pénz kapcsolata, ez pedig a külső fogyasztó, azaz a vevő. Az idővel kapcsolatban hasonlóak az elvárásaik a vállalatokéhoz, minél hamarabb szeretnének a megoldáshoz jutni, azaz a terméket megvásárolni, vagy szolgáltatást megkapni. A pénz esetében persze mindenki minél kevesebbet szeretne költeni azonos minőségű termékért, szolgáltatásért. Egy profitorientált szervezet pedig egyértelműen a bevételei növelésében érdekelt. Ahhoz, hogy a két érdekeltség találkozzon, a vállalatnak kell lépéseket tennie, hiszen egy vevőnek általában több opciója is van a szükségletei beszerzésére. Ehhez egyetlen eszköz van egy szervezet kezében: a minél magasabb minőség elérése és ezáltal a fogyasztói élmény minél magasabb szinten való kiszolgálása.
Amellett, hogy egy folyamat digitalizálása esetén a saját foglalkoztatottak érdekeit is támogatni kell, rendkívül fontos, hogy a fogyasztói élmény is megvalósuljon, vagy javuljon annak minősége. A fogyasztói élmény számomra azt jelenti, hogy a termékemet, szolgáltatásomat nem egyszeri alkalommal, hanem a nyújtott minőség miatt rendszeresen tőlem vásárolják. Ma már egyértelmű számunkra, hogy online vásárolunk színházjegyet, a bevásárlóközpontban online vásárolunk be, a bejövő számlákat „robot” olvassa be és könyveli le a rendszerben. De mindezek nem jöhettek volna létre jelentős technológiai újdonságok nélkül. A vevő pozitív élménye azonban nem kizárólag digitalizáltsággal érhető el, hanem olyan hűséget befolyásoló tényezőkkel, amelyek „könnyűvé” teszik egy vevőnek a már megszokott vásárlás végzését. Ilyen például egy kedves ügyfélszolgálat, gyors kiszolgálás vagy akár az egyszerű megközelítés.
Big Data és fejlesztési lehetőségek
A jelenlegi digitalizációs forradalom csúcsa, az adatbázisokon alapuló úgynevezett big data elemzések használata és alkalmazása a szervezet mindennapi működésében. Az erre szakosodott vállalatok egy cég belső vagy külső átvilágítása esetén ezt a fajta módszertant felhasználva, már sokkal inkább a teljes adathalmaz vizsgálatára vonatkozóan tudnak elemzéseket végezni, s nem egy-egy mintaszámra limitált információból levont következtetés alapján terjesztik ki véleményüket az adott terület egészére. Mondanom sem kell, a kettő közül melyik módszer ad nagyobb bizonyosságot.
Igaz, hogy ez a terület még nem teljesen kiforrott és rengeteg feltáratlan lehetőséget rejt magában, de annál nagyobb eszköz jelenleg nincs a vállalatok kezében, mint egy olyan program birtoklása, amely a múlt összes adatát felhasználva képes modellezni működésüket. Az információk egészét felhasználva lehetőség nyílik feltárni az esetleges hibákat, illetve folyamataik tökéletesítésével a jövőben megelőzni azokat.
Talán egy dolog, a jövőbe látás képessége lehet ennél kedvezőbb alternatíva, amely a mesterséges intelligencia fejlődésével bizonyos területeken elérhető lehet.
