Melyek is pontosan az építményadó köteles reklámhordozók?
2018. januártól kiegészítésre került a helyi adókról szóló törvény (Htv.) építményadóra vonatkozó szabályozása, így a törvény felhatalmazása és rendelkezései alapján a települési önkormányzatok maguk döntik el, hogy illetékességi területükön bizonyos reklámhordozók után is építményadó fizetési kötelezettséget írnak elő, vagy sem.
Az adó alanyának az minősül, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa. Sok esetben azonban az adóalany nem is sejti, hogy bejelentési és adófizetési kötelezettsége lenne egészen addig, amíg értesítést nem kap az önkormányzati adóhatóságtól, például a tulajdonában álló ingatlant határoló kerítésre festett felirat, vagy közút melletti póznán elhelyezett reklámtábla miatt.
Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete, mértékének felső határa pedig 12.000 Ft/m2. (Megjegyzés: a fővárosi kerületekben jellemzően e felső határ került rendeleti szinten rögzítésre.)
Milyen reklámhordozók után kell egyáltalán építményadót fizetni?
A Htv. szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény (Tkv.) szerinti reklámhordozó. A Tkv. fogalommeghatározása szerint a reklámhordozó a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a Tkv. szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.
1. Mindenekelőtt tehát vizsgálni kell a reklámhordozó funkcióját, illetve létesítésének célját.
Amennyiben túlnyomórészt nem reklám közzétételét, elhelyezését szolgálja, úgy adókötelezettség nem merül fel. Így a példaként említett kerítés hiába tartalmaz reklámmegjelenést, a tulajdonos társaság termékét, szolgáltatását népszerűsítő feliratot, hirdetését, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy funkcióját tekintve túlnyomórészt védelmi, biztonsági és nem reklámközzétételi célt szolgál, nem lehet építményadó tárgya!
2. Ha a reklámközzétételi funkció megállapítható, vizsgálni kell reklám-e építményadó szempontjából az adott megjelenés, felirat.
További vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze, hogy mi is került közzétételre, valóban reklám-e építményadó szempontjából az adott megjelenés, felirat. A Tkv. szerinti reklámhordozó meghatározásakor a törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (Reklámtv.) szerinti gazdasági célú reklámra hivatkozik azzal, hogy taxatíve felsorolja a kivételeket.
A Reklámtv. szerinti gazdasági reklám olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (termékek),szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (áruk) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
A Tkv. a gazdasági célú reklám alól kivételként említi:
- a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
- az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
- a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
- a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést),valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.
Azaz előfordulhat, hogy hiába van a tulajdonunkban túlnyomóan reklámközzétételi funkcióval bíró létesítmény, amelyen a Reklámtv. szerinti gazdasági célú reklám szerepel, mégsem lesz építményadó tárgya, amennyiben a fenti kivételek valamelyike megállapítható.
A fenti kivételek köre azonban nem bővíthető! Így a korábban példaként említett közút melletti póznákon elhelyezett, iránymutatást is tartalmazó reklámtáblák (ún. elefántfülek) – melyek legtöbbször a hirdető logójának, jellemző megjelenési formájának alkalmazásával tipikusan egy üzlet vagy más szolgáltatás megközelíthetőségére hívják fel a figyelmet – teljes egészében megfelelnek a gazdasági célú reklámközzétételi cél fogalmának. Tény, hogy egy üzlet nevének megjelenítése és az ahhoz vezető útvonal feltüntetése alkalmas annak népszerűsítésére, az általa forgalmazott áruk kelendőbbé tételére. Egyértelmű az is továbbá, hogy ezen eszköz elsődleges célja a reklám megjelenítése, hiszen az „útbaigazítás” maga is a reklám részét képezi, kizárólag annak alárendelten jelenik meg az említett táblákon. Így ezek az eszközök adóköteles reklámhordozónak minősülnek a Htv., Tkv. és Reklámtv. együttes alkalmazásával.
Mit tegyek, ha reklámhordozó van a tulajdonomban?
Tekintettel arra, hogy az adókötelezettség azzal szemben áll be, aki a reklámhordozónak 2019. január 1. napján Ptk. szerinti tulajdonosa, amennyiben év közben reklámhordozóra tett szert, reklámot helyezett el, december végéig az alábbiakat ellenőrizze:
- Az illetékes önkormányzat rendeletben szabályozza-e a reklámhordozók építményadó kötelezettségét?
- Vonatkozik-e ez az Ön reklámhordozójára?
- Valóban adóköteles-e a reklámhordozó?
Ha a fenti kérdésekre igenlő a válasz, be kell jelentkezni a hatóság felé, mert az önkormányzatok adóellenőrei januártól várhatóan ismét élesítik kameráikat.
Az Art. rendelkezései szerint az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó helyi adó megállapításához szükséges adatokról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az adózónak bejelentést kell teljesítenie az önkormányzati adóhatóság felé. Ha bizonytalan reklámhordozója adókötelezettségét illetően, kérje inkább szakértő segítségét!
Amennyiben az adózó a helyi önkormányzat illetékességi területén - a fenti kritériumoknak megfelelő - reklámhordozó tulajdonosa, bejelentési kötelezettsége áll fenn. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság 15 napos határidővel hívja fel teljesítésre az adózót. Amennyiben e határidőn belül sem teljesíti kötelezettségét, az önkormányzat 100.000 Ft mulasztási bírsággal sújthatja!
