1. Áfát érintő változások
Utalványok áfája
A törvénytervezet kiegészíti a már beiktatott rendelkezéseket oly módon, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az utalvány beszerzésekor az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Az egycélú utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházás viszont nem minősül áfaköteles ügyletnek. Ez azt jelenti, hogy egycélú utalványok kibocsátása esetén csak akkor keletkezik áfafizetési kötelezettség, ha az utalványok kibocsátásakor az utalvány átadása ellenérték fejében történik. Ezzel szemben, az utalványok minden további átruházása áfaköteles ügylet, függetlenül attól, hogy ellenérték fejében vagy ingyenesen történik. Utóbbinak további feltétele, hogy az utalvány beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonható legyen. Az egycélú utalványok ingyenes átruházása esetén az adó alapja az utalvány adó nélkül számított beszerzési ára.
A javaslat továbbra sem tisztázza, hogy miként kell értelmezni a kis értékű ajándékra, árumintára vonatkozó szabályokat az ingyenes átruházásra, illetve azt sem, hogy mi minősül utalvány kibocsátásának, és hogy ki az utalvány kibocsátója.
A személygépkocsi bérlet áfájának 50 százaléka nem vonható le a céges használat igazolása nélkül
A javaslat szerint részleges levonási tilalom alá esik nem csak a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatások áfája, hanem a személygépkocsi bérbevétele, lízingdíja is. Ezen szolgáltatások esetében az előzetesen felszámított áfa 50 százaléka nem levonható. Fontos, hogy az 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany az általa használt személygépkocsival kapcsolatban elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét (és ezt igazolni is kell). Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az 50 százalékos áfalevonást alkalmazza. A gépkocsi lízingáfa kapcsán korábbi összefoglalónkból is tájékozódhat a részletekről.
Autóbérlet külön nyilvántartás alapján jogosít céges használattal arányos áfalevonásra
A javaslat értelmében, amennyiben az adóalany a bérelt személygépkocsi vegyes – gazdasági tevékenységhez kapcsolódó és magán - célú használata esetében nem kívánja alkalmazni az előírt 50 százalékos levonási hányadot, erre is van lehetősége. Ebben az esetben a levonást - az erre vonatkozó megfelelően alátámasztott dokumentáció alapján -, olyan mértékben gyakorolhatja, amilyen mértékben a személygépkocsit adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.
Fordított adózás alá eső szolgáltatások szűkítése
2021-től csak az a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, rendelkezésre bocsátás esik fordított adózás alá, amely olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.
Alanyi adómentesség 12 millió forintig
A javaslat szerint az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.
5 százalékos lakásáfa kivezetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések
A javaslat átmeneti rendelkezései szerint a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni azon lakóingatlanok értékesítésére, amelyeknél az alábbi feltételek 2019. december 31-én együttesen fennállnak:
- A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.
- Az adott lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül.
- Ez utóbbiról a lakóingatlan értékesítője az adóhatóság részére külön nyomtatványon nyilatkozatot tesz.
Szerkezetkész állapotú lakóingatlannak minősül az a lakóingatlan, amelynek külső határoló szerkezetei (falazattal, födém- és tetőszerkezettel, nyílászáróval, a kivitelezési dokumentációtól függően kéménnyel, erkéllyel, külső lépcsőszerkezettel együtt) elkészültek.
2. Szja, TB és szochó szabályok változásai
Több, a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási jogszabályokat és a KATA-t érintő változás is helyet kapott az őszi adócsomagban
A cafeteria-rendszert érintő változások
A 2018. október 19-én előterjesztett őszi adócsomag a nyári változásoknál kevésbé radikális módon, de tovább szűkíti a bérnél kedvezőbb adózás mellett adható juttatások körét. A béren kívüli juttatások körében jövő évtől a SZÉP-kártya hegemóniája körvonalazódik.
Az önkéntes kölcsönös pénztári juttatások közül a munkáltatói hozzájárulást már a nyári adócsomag kategorikusan a bérként adózó jövedelmek közé utalta, ugyanakkor úgy tűnt, hogy a célzott szolgáltatásra befizetett összeg, illetve a támogatói adomány megmarad a bérnél kedvezőbben adózó juttatások körében. Az őszi törvényjavaslat azonban megszünteti a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra, mint célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásként történő adózását. A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként nyújtható szolgáltatások - mint pl. a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez, egészség-szűrési, egészségmegőrző programokhoz, közüzemi díjak megfizetéséhez nyújtott támogatás - jövőre a magánszemély oldalán egyéb jövedelemként fognak adózni.
Az őszi módosítás szerint azonban továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik pl. az egészségpénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg, ugyanakkor maga az egészségpénztári célzott szolgáltatás (pl. egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer, szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások stb.) jövőre is adómentes körben marad.
A támogatói adományok adózási kezelése a törvényjavaslat indokolása szerint nem fog eltérni a munkavállalói hozzájárulásokétól, ami a pesszimista olvasat szerint a munkabérrel azonos módon történő adókezelést jelent. Ebből következik, hogy ezen juttatási viszonylatban a munkáltató kifizetőnek fog minősülni, vagyis a teljesítéskor meg kell állapítania az adóelőleget, egyéni járulékokat, valamint a szocho-t (ez utóbbi tekintetében egyébként a pénztár továbbra sem fog kifizetőnek minősülni) és a szakképzési hozzájárulást is.
A jövőben is lehetőség nyílik lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtására akár kamatmentesen is, oly módon, hogy nem kell számolni kamatkedvezményből származó jövedelemmel kifizetői oldalon. A jogintézmény gyakorlati alkalmazását segíti elő hogy a 2019-től megszűnő adómentes munkáltató támogatás kapcsán használt fogalmakat (pl. lakás vásárlása, korszerűsítése, méltányolható lakásigény stb.) a jogszabály áthelyezi a munkáltatói kölcsönhöz.
Az adómentes juttatások körében kedvező változás, hogy a munkásszállás esetében lehetőségként merül fel a kereskedelmi-szálláshelyszolgáltatás is.
A juttatási rendszerben jövőre vélhetően nagyobb szerepet kapó MRP-ket is érinti az adócsomag. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a törzsrészvényen kívül más részvények és egyéb értékpapírok is képezhetik a javadalmazás tárgyát.
A családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága bővül
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kapcsán a családi adóalap-kedvezmény megoszthatóságának a kiterjesztését kell kiemelni. Az olyan esetekben, amikor a magánszemély emelt összegű családi pótlékot kap, de emellett gyakorlatilag nincs más jövedelme (pl. felsőoktatási intézmény első okleveles hallgatója, megváltozott munkaképességű, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy stb.) 2019. január 1-től alkalmazható lesz a megosztás.
Az adóalap-kedvezmények érvényesítésével összefüggő technikai jellegű szabály, hogy a családi kedvezmény, illetve az első házasok kedvezményének közös érvényesítésére alkalmas elektronikus rendszer csak 2020. január 1-től kerül bevezetésre.
Kockázati biztosítások adómentességének megszüntetése
A kockázati biztosítások adómentességének megszüntetéséhez, illetve a vegyes életbiztosításokhoz kapcsolódóan számos módosítást tartalmaz a javaslat. Szabályozza, hogy:
- a csoportos biztosítás díja esetében hogyan kell meghatározni az adóalapot (egyenlő összegekben is szét lehet osztani a munkavállalók között munkabérként),
- a vegyes biztosítások esetében rendezi az adókötelezettség alakulását attól függően, hogy ki lesz jogosult a biztosító teljesítésére.
Az átmeneti rendelkezés értelmében a kockázati biztosításra vonatkozó mentességi szabályokat a 2018-ban kezdődő biztosítási évekre, de legfeljebb 2019. december 31-ig lehet még alkalmazni.
Társadalombiztosítási szabályok változása
Adminisztratív egyszerűsítést jelenthet majd a jövőre nézve, hogy a kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, illetve a képesítést kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat. Az említett bejelentési kötelezettség 2016-tól terhelte a kifizetőket az Art. alapján.
A foglalkoztatás élénkítési tendenciák jegyében a nyári adócsomag már mentesítette a saját jogú nyugdíjas munkavállalót a biztosítási kötelezettség alól, így megszűnt az említett személyi kör járulékfizetési kötelezettsége, ami együtt járt a különféle tb-ellátásokra vonatkozó jogosultság megszűnésével is. A javaslat kiterjeszti a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Eszerint egy adott magánszemély akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha nyugdíjának folyósítása szünetel. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben sem kell egyéni járulékokat, szocho-t és szakképzési hozzájárulást fizetni.
Elsősorban a kiküldetések szempontjából bír jelentőséggel az a rendelkezés, mely szerint a járulék (és szocho) alapot képező jövedelemként történő minősülés szempontjából nem a kifizetés időpontjának, hanem annak van jelentősége, hogy annak juttatására egy fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel történt-e.
Szociális hozzájárulási adó
Az adó mértéke 19,5 százalék lesz 2019. január 1-től.
A kutatóhelynek minősülő kifizető kutató-fejlesztő munkavállalók után szocho-kedvezményt érvényesíthet majd. A kedvezmény mértéke a közvetlen költségként felmerülő bérköltség adójának 50 százaléka. Ezzel párhuzamosan a tervezet hatályon kívül helyezi a társasági adó törvényben az erre vonatkozó veszteségelhatárolási szabályt, továbbá a többszörös kedvezményérvényesítés tilalma jegyében azt is egyértelművé teszi a törvény, hogy a társasági adó alapja nem csökkenthető azzal a bér (és a hozzá kapcsolódó közteher) költséggel, amelyet szocho-ban már érvényesítettek.
A 60 év fölött elbocsátott állami alkalmazottak elhelyezkedéséhez kapcsolódó kedvezmény kerül bevezetésre, amely szerint az új munkáltató a minimálbér négyszereséig nem köteles szocho-t fizetni ezen személyek foglalkoztatása után.
A tőkejövedelmeket érinti az a jogtechnikai jellegű pontosítás, ami kizárólag a Magyarországon szja-köteles jövedelemrészek esetében teszi lehetővé a szocho-terhelést.
Az eho szabályozással összhangban a TB törvény szerint külföldinek minősülő személyek esetében nem képez adóalapot a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem sem.
KATA
A KATÁ-sokat mindenekelőtt az alanyi áfamentesség értékhatárának 8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra emelkedése érinti majd kedvezően.
A javaslat kiterjeszti a főállásúnak nem minősülő kisadózók körét a 25 évnél fiatalabb felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozókra a tanulmány szüneteltetésének idejére is. Az említett személyi körnek havi 25 ezer Ft adót kell csak fizetnie.
3. A vámigazgatást érintő változások
Változnak a vámjogi képviselet szabályai
A vámjogi képviselők mellett megjelenik egy új szereplő, a vámszolgáltató által alkalmazott közreműködő személye. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó vámkezelési szolgáltatásokat kínáló gazdálkodóknál szükségessé válhat alvállalkozók alkalmazása a szolgáltatás teljesítése érdekében.
A közreműködő igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha a megbízó és a vámjogi képviselő erről megbízási szerződésben megállapodik, illetve a megbízó a meghatalmazásban erről rendelkezik. A közreműködő továbbra sem minősül vámjogi képviselőnek.
Vámügyi biztosíték felszabadítása
A jelenlegi gyakorlat szerint, a vámhatóság az egyes vámjogi műveletek végzéséhez szükséges összevont biztosíték esetén, a garanciavállaló nyilatkozatban, vagy készfizető kezesi szerződésben vállalt pénzügyi helytállási kötelezettség alól a garantőrt, vagy kezest az általános vámjogi elévülési idő (3 év) végéig nem mentesíti. A javaslat szerint az összevont biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, beleértve a készpénzt is a korábbi 3 év helyett 1 évig tartja vissza a vámhatóság, ezen időtartam lejártát követően azok felszabadulnak.
Információátadás az AEO engedélyeseknek
Az AEO vámjogi egyszerűsítések típusú engedéllyel rendelkezők számára lehetőséget biztosít a vámhatóság, olyan kockázat elemzést szolgáló információk vámhatóságtól történő kérésére, melyek segítenek egy önellenőrzés elvégzésében, vagy a közvetett vámjogi képviseletből adódó kockázatok csökkentésében.
Elévülési szabályok pontosítása
Amennyiben a vámtartozás büntetőeljárás bevezetéséhez köthető, akkor az általános elévülési szabályok helyett a 10 éves elévülési szabályt kell alkalmazni.
Áruátengedést követő ellenőrzés kezdőnapja
Módosításra kerül az áruátengedést követő ellenőrzés kezdőnapja, attól függően, hogy az értesítés milyen módon kerül közlésre.
