Érdemes tisztában lenni az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat részleteivel, szabályaival, mivel nem mindegy, hogy adott esetben melyik típusról vesszük át a NAV megbízólevelet. Ahogy korábban kifejtettük, a NAV az adózókat – a kötelezően lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával, valamint egyedi kockázatelemzési eljárás eredményeként választja ki adóellenőrzésre.
A célzott kiválasztási rendszer folyamatainak, valamint az egyedi kockázatelemzés eredményeként kerül megállapításra, hogy végül a NAV jogkövetési vizsgálatot, vagy adóellenőrzést indít az adózóval szemben.
A jogkövetési eljárás
Jogkövetési eljárás keretében a NAV ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben tette-e meg, illetve oly módon teljesíti-e, hogy az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas.
Emellett az adóhatóság adatokat gyűjthet a NAV nyilvántartásokban, az adózó nyilvántartásaiban, bevallásaiban szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, hitelességének megállapítása érdekében; vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. A gazdasági események valódiságát megkeresésre, a NAV nyomozók által feltárt adatok és bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja.
A jogkövetési vizsgálat fontos szerepet játszik a kiválasztási rendszer továbbfejlesztésében is, ugyanis a NAV annak során adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
Jogkövetési vizsgálatra gyakorlatilag bármikor sor kerülhet a fenti célok megvalósítása érdekében, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is.
A jogkövetési vizsgálat meghatározott céllal kerülhet elrendelésre
Jogkövetési vizsgálatot indíthat az adóhatóság többek között az alábbi célokkal:
- Annak érdekében, hogy megvizsgálja, hogy a cégünk egyes adókötelezettségeinek eleget tett-e. Például a bevallások határidőben kerültek-e benyújtásra, bejelentési, bankszámlanyitási kötelezettségünknek eleget tettünk-e, adatszolgáltatást megfelelően teljesítettük-e, a bizonylatokat a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállítottuk-e, azokat megőriztük-e stb..
- Ha bevallásainkban, bejelentésünkben és a NAV nyilvántartásaiban szereplő - pl. üzleti partnertől érkező VIES, belföldi összesítő jelentésből származó - adatok között eltérés mutatkozik, azok okainak feltárása, tisztázása érdekében.
- Más, a cégünkkel üzleti kapcsolatban álló adózó ellenőrzéséhez kapcsolódóan.
- Egy adott ügylet vizsgálata céljából a NAV, hogy ellenőrizze megvalósult-e a gazdasági esemény és úgy ment-e végbe, ahogy dokumentálták a felek.
- Üzleti kapcsolatok feltérképezése érdekében adott időszaki ügyleteket vizsgál, adatot gyűjthet más adózót érintő adóellenőrzéshez (pl. az értékesítési lánc vizsgálata, értékesítések volumene).
- Adatgyűjtés érdekében például a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan a korábbi tapasztalatok alapján kockázatosabbnak tartott területeken (pl. vendéglátás, piacok, vásárok) becslési adatbázisának felállítása érdekében.
- Nyílt vagy fedett próbavásárlás lefolytatása érdekében.
- Hirtelen megemelkedett foglalkoztatotti létszám okainak felderítése érdekében.
- Az EKAER kötelezettségek szabályszerű teljesítésének vizsgálata érdekében.
- Amennyiben a társaság a tao bevallásban nyilatkozott arról, hogy nem választja a jövedelem-nyereség minimumot, a bevalláshoz mellékelt kiegészítő nyomtatvány kockázatelemzési eljárás során kerül vizsgálatra. Ha ennek eredményeként feltehető a bevétel eltitkolás, szabálytalan költségelszámolás, akkor jogkövetési vizsgálatot rendel el a NAV.
Az adóellenőrzési eljárás
Ezzel szemben az adóellenőrzési eljárás során az adóhatóság az adómegállapítási, bevallási kötelezettséget ellenőrzi utólagosan.
Erre adónemenként, támogatásonként, időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében sor kerülhet. Ahogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a kiutalás előtt szintén vizsgálhatja a NAV adóellenőrzés keretében. Ha a kiutalás jogosságát részben megállapítja a NAV, úgy e részben gondoskodik a kiutalásról, a fennmaradó részben pedig folytatja az ellenőrzést.
Adóellenőrzés elrendelésére az alábbi esetekben kerül sor
Ha az adóellenőrzést korábban nem előzte meg jogkövetési vizsgálat, ahol valamilyen szabálytalanság került feltárásra, amely az adóellenőrzést indukálta, akkor arra következtethetünk, hogy az adóhatóságnak más forrásból már rendelkezésére áll olyan információ, ami alapján jelentősebb kockázatot lát a társaság működésében. Ilyen kockázat lehet például:
- az értékesítési láncban szereplő partner más ellenőrzés során feltárt szabálytalan működése (pl. visszaélés munkaerő kölcsönzés terén);
- amennyiben a tevékenységi kör minősül az adóhatóság szerint kockázatosnak, például a társaság az egyik szereplője láncügyletekben történő belföldi beszerzést követő közösségi termékértékesítésnek, vagy kockázatos termékekkel érintett kereskedelmi tevékenység (tipikusan például cukor, étolaj, szója);
- amennyiben kontrolladatok, például nemzetközi információcsere, társhatósági megkeresés alapján valószínűsíthető a társaság mulasztása.
A tendencia szerint az adóellenőrzés egy célzott, koncentráltabb ellenőrzéstípus. E tendenciát jól mutatja, hogy 2017. január-szeptember időszakban 15.824 db utólagos adóellenőrzés került lefolytatásra, míg 2018 azonos időszakában 14.246 db, ugyanakkor közel azonos a megállapítással zárult vizsgálatok aránya, azaz a „találati pontosság” jelentősen javult.
Adóellenőrzés és jogkövetési vizsgálat eltérő eredménnyel
A NAV ellenőrzési szemléletének és módszerének változását – miszerint az önkéntes jogkövetést elősegítő ellenőrzések felé mozdul a hatósági gyakorlat – jól szemlélteti, hogy 2017-ről az ellenőrzések száma mintegy 156 ezerről 134 ezerre csökkent. A csökkenő adóellenőrzési szám mellett a cél-, illetve jogkövetési vizsgálatok növekvő száma figyelhető meg. Míg 2017. január-szeptember időszakban mintegy 103 ezer ilyen típusú vizsgálat került lefolytatásra, idén szeptemberig már több mint 124ezer. [forrás: NAV - Adókonzultáció 2018]
Az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat között a leglényegesebb különbség, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot csak az adóellenőrzés teremt. Adóellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozóan ismételt ellenőrzésre csak törvényi feltételek fennállása esetén kerülhet sor. A jogkövetési vizsgálat során, vagy azt követően is lehetőség van önellenőrzés benyújtására, illetve az adóhatóságnak is van lehetősége ugyanazon időszakra és adónemre adóellenőrzést lefolytatnia.
Fontos különbség továbbá, hogy amennyiben a NAV a jogkövetési vizsgálat során egyes kötelezettségeket érintően mulasztást tár fel, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti, azonban adónemet érintő terhelő megállapítást nem tehet, adókülönbözetet nem állapíthat meg. A feltárt mulasztásokkal kapcsolatban indult hatósági eljárás során legfeljebb mulasztási bírság szabható ki határozatban. Súlyosabb mulasztás esetén az utólagos adóellenőrzés elrendelése lehet indokolt, ezt a tényt a jogkövetési vizsgálatról felvett jegyzőkönyv rögzítheti.
A bevallott/bejelentett és bevallani/bejelenteni elmulasztott adó, költségvetési támogatás különbözetét (adókülönbözetet) utólag csak adóellenőrzés során lehet megállapítani, jogkövetési vizsgálat során erre nincs mód.
Fontos tehát a vizsgálat elején nagyobb figyelmet szentelni az elrendelt vizsgálat típusának, amelyről a NAV által küldött értesítőből, illetve az átvett megbízólevélből tájékozódhatunk. Nem mindegy, hogy milyen ellenőrzés, milyen időszakra van folyamatban cégünkkel szemben, hiszen a jogkövetési vizsgálatnak és az adóellenőrzésnek más az irányultsága, célja és kerete, amely meghatározza az adózó és a NAV jogait és kötelezettségeit az eljárás során.
Az ellenőrzés elrendelését dokumentáló megbízólevél kötelező tartalmi eleme az ellenőrzést végző adóhatóság neve, az ellenőrzés alá vont adózó neve, az ellenőrzés típusa, adóellenőrzés esetén pedig a vizsgált időszak és adónem. Az eljáró adóhatóság a megbízólevél keretein túl nem terjeszkedhet, így különösen fontos, hogy az ellenőrzés során az adózó figyelemmel kísérje az eljárási cselekményeket, észrevételeit, kifogásait az esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatban már az ellenőrzés során és ne csak jogorvoslati beadványaiban adja elő.
