Az adatok szerint idén július végéig mindösszesen 10 720,7 milliárd forint összegű bevételt könyvelhetett el a központi alrendszer, amely a tavalyihoz képest 6,3 százalékkal magasabb adóbevételt jelez.
Bevételek | 2017. I-VII. hó | 2018. I-VII. hó | Előirányzat hány %-a teljesült? | Különbözet 2017 bázisidőszakhoz képest |
Társasági adó | 265 857,9 | 108 053,8 | 29,2% | - 157 804,1 |
Egyszerűsített vállalkozási adó | 30 853,7 | 26 581,5 | 38,2% | - 4 272,2 |
Kisadózók tételes adója | 54 506,1 | 69 668,2 | 61,7% | 15 162,1 |
Kisvállalati adó | 14 473,9 | 26 510,1 | 97,5% | 12 036,2 |
Általános forgalmi adó | 1 923 022,5 | 2 181 655,5 | 56,8% | 258 633 |
Pénzügyi tranzakciós illeték | 124 791,6 | 133 085,2 | 65,0% | 8 293,6 |
Személyi jövedelemadó | 1 100 464,7 | 1 249 487,0 | 59,6% | 149 022,3 |
Illetékbefizetések | 98 137,2 | 109 441,7 | 58,0% | 11 304,5 |
Forrás: Egyes adóbevételek alakulása – Kivonat a PM összefoglalóból (Adatok millió Ft-ban)
Az áfa, az szja, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok területén 2017 azonos időszakához képest idén jelentős többlet folyt be az államkasszába.
Elmaradt azonban a korábbi szinttől a társaságiadó-bevétel, amelyet a minisztérium egyrészt a 2017. évi adóelőleg-kiegészítést érintő rendelkezések jelentős részének idén januárra történő áthúzódásával, és a lényegesen csökkenő növekedésiadóhitel-befizetések összegére vezetett vissza.
A fenti adatok alapján nyomon követhető az a tendencia is, hogy az eva fokozatosan háttérbe szorul a kormányzati kommunikációval támogatott kiva és kata mellett. Utóbbi adónemek bevételeiben a tavalyihoz képest jelentős növekedés tapasztalható.
A növekvő áfabevétel mögött a belföldi kereskedelem és feldolgozóipar befizetései, az import forgalom bővülése és a dohánytermékek magasabb forgalma utáni áfabevétel áll. Kíváncsian várjuk, hogy milyen hatást eredményez az online számlázás élesedése a második félévben!
A tájékoztató szerint a pénzforgalmi szolgáltatók és a Kincstár lényegesen több pénzügyi tranzakciós illetéket fizettek meg idén, mint 2017-ben.
Az szja- és járulékbevételek kiugró növekedése mögött pedig a magasabb bérkiáramlás: minimálbér-emelés, szakmai bérminimum emelése, a kormányzati életpályaprogramok, az egészségügyben dolgozók előrehozott béremelése és a munkabérek általános emelkedésének köszönhető magasabb befizetések állnak.