Mit is jelent a vámjogi képviselet a hatályos szabályozás szerint?
A vámjogszabályok keretét adó Európai Vámkódex szerint a gazdálkodók vámügyeik intézésére vámjogi képviselőt vehetnek igénybe. A rendelkezések szerint bárki nem lehet vámjogi képviselő, a jogszabály meghatározza általános feltételeket a képviselő személyét illetően, de az egyes eljárás-típusoknál további specifikációkkal szűkebb személyi kör került meghatározásra. Példaként említve, vámigazgatási jogorvoslati ügyben, vámjogi képviselőként kizárólag „rendelkező személy” járhat el. A jogalkotó szándéka a vámjogi képviselő alkalmazásával egyértelműen az volt, hogy képviselőként olyan személyek járjanak el az eljárás során, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a vámjogszabályok területén.
Az vámjogi képviseletnek két formája ismert, a közvetett és a közvetlen vámjogi képviselő. Ahogy a fentiekben említettem, minden vámigazgatási ügyben vámjogi képviselő jár el, ezért a feleknek a képviselet során meg kell állapodniuk abban, hogy a kétfajta képviseleti formából melyiket fogják alkalmazni, és ennek tényét a hatóság felé is be kell jelenteni.
A vámjogi képviselettel egy, a vámjogszabályok által szabályozott képviseleti rendszer alakul ki a vámigazgatási ügyekben, ahol a megbízó és a vámhatóság közé a vámjogi képviselő ékelődik be. Ebben a hármas kapcsolatban eddig alvállalkozók alkalmazására nem volt lehetőség.
Harmadik fél is lehet vámjogi képviselő a tervek szerint
A jelenleg beterjesztett változtatás lehetőséget teremt arra, hogy a megbízott a vámjogi képviseletre vonatkozó megbízást harmadik fél részére továbbadhatja, ha a megbízó a harmadik fél részére is ad vámjogi képviselet ellátására vonatkozó megbízást. A harmadik fél a megbízást nem adhatja tovább.
A változtatással a jogalkotó szándéka az akart lenni, hogy a vámszolgáltatást nyújtók mozgásterét bővítsék, azaz a megbízótól érkező feladatokat akkor is el tudják látni, ha egy adott időszakban kapacitáshiánnyal küzdenek.
Kérdés azonban, hogy a változtatás megoldja-e ezt a problémát, ugyanis a módosítást követően is egyértelmű, hogy a vámigazgatási ügyben a vámhatóság egyetlen megbízottat tekint vámjogi képviselőnek. Ugyanakkor a vámjogi egyetemlegességre és a vámteher megfizetésért való szabályrendszerre tekintettel felmerülhet a bevont alvállalkozó adóssá nyilvánításának lehetősége, mivel a vámigazgatási eljárásban tevékenyen részt vesz.
További kérdés lehet még, hogy a bevont harmadik fél tevékenységéért a vámjogszabályokra tekintettel milyen mértékben felelős a vámjogi képviselő, valamint a harmadik fél tevékenységét nem lehet-e a vámjogi képviselet továbbdelegálásának tekinteni.
Amennyiben elfogadásra kerül a fenti módosítás, azoknak a vámjogi képviseletet nyújtó gazdálkodóknak, akik alvállalkozóval teljesítik a szolgáltatásukat át kell tekinteni, hogy a változtatás miként érinti a felelősségi rendszerüket.
