Nyári adócsomag – szocho, kiva, kata, áfa

Jövőre összevonásra kerül a szocho és a eho

A 2019. január 1-től hatályos Szocho tv. szerint az elfogadott módosítások alapján az alábbi szocho kedvezményeket lehet majd érvényesíteni 2019-től: 

• szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt,
• munkaerőpiacra lépők - ideértve a háromnál kevesebb gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nőket, a 25 év alattiakat, valamint a közfoglalkoztatottakat is - után érvényesíthető az adókedvezmény (a jelenleg tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény helyett),három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető az adókedvezmény (a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény helyett),

• megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény (a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény helyett),
• közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményt, 
• a kutatók foglalkoztatása után járó, illetve
• K+ F tevékenység utáni kedvezményeket

A fentiek alapján látható, hogy a munkaerőpiacra történő belépést preferálja a jogalkotó. Az új Szocho tv. nem tartalmazza pl. a Karrier-Híd Programhoz, a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállalók foglalkoztatásához, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokhoz kapcsolódó kedvezményt, ez azonban nem jelenti minden egyes esetben a kedvezmény kivezetését is egyben, ugyanis a régi kedvezmények egy része a megmaradó kedvezmények keretei között került összevonásra. Ugyanakkor növekszik a megmaradó kedvezmények mértéke, hiszen azt a minimálbérhez köti a jogszabály. 

Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2018-ban keletkezett jövedelmekre még a jelenlegi Szocho tv. rendelkezései alkalmazhatóak.

A jelenlegi Szocho és Eho tv-t érintő módosulások

Az új Szocho tv. hatályba lépéséig is módosul a jelenleg hatályos Szocho és Eho törvény.

• A Szocho tv-t érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. A módosítással a Szocho tv. összhangba került a Tbj-vel, hiszen utóbbi szerint korábban sem képzett járulékalapot az említett bevétel.
• Módosultak a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény feltételei is: ezentúl már 60 százalékos egészségi állapot esetén is igénybe vehető a kedvezmény.
•  Az Eho tv-t érintő módosítás a 14 százalékos eho alkalmazhatóságát kiterjesztette a nem pénzbeli juttatásokra is. 
• Az ehofizetési kötelezettség alóli mentesség az EU másik tagállamában biztosított személyeken túl, kiterjed az uniós tisztségviselők ilyen minőségben megszerzett jövedelmeire is.
• A törvény kihirdetését követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.  
• A fenti módosításokat a 2019. január 1-től hatályos Szocho tv. is átveszi. 

A társadalombiztosítási járulékot (Tbj) érintő módosulások

• A foglalkoztatást élénkítő tendenciákba illeszkedik az a rendelkezés, amelynek értelmében a saját jogú nyugdíjas munkavállaló mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Következésképpen nem kell járulékokat fizetnie, egyúttal azonban megszűnik a különféle tb-ellátásokra vonatkozó jogosultsága is. A munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjasokkal kapcsolatban lehetőség nyílik továbbá a szakképzési hozzájárulás alóli mentesülésre is. 
• Nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak sem, aki EGT tagállamban vagy Svájcban folytat nappali tanulmányokat közép- vagy felsőoktatási intézményben. 
• Biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot a helyreállítást követően keletkezett ellátási igények megállapításakor.
• A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege 34 százalékról 24 százalékra csökken a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló, valamint a kizárólag szolgálati idő megszerzését célzó megállapodás esetében is. 
• A Tbj-t érintő változások közül említést érdemel továbbá, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy  -  megbízási jogviszonyhoz hasonlóan – csak annyiban minősül biztosítottnak, amennyiben tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. 
• Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság és a NAV hivatalból teljesíti a foglalkoztatotti és biztosítotti bejelentést bizonyos esetekben.  
• Kiegészültek a járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályok a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének esetével. Ilyenkor az adóhatóság a magánszemély bejelentése alapján határozattal állapítja meg a járulékkülönbözetet.  
• Az egészségbiztosítási szerv mellett az adóhatóság is jogosult a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása/törlése tárgyában határozatot hozni. 
• A speciális hatálybalépési szabály értelmében a fizetési kötelezettség változását megállapító szabályt a hatálybalépés hónapjában/adóévében kell először alkalmazni.
• Az ekho hatálya alá tartozó bevétel a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások számítása során nem vehető figyelembe.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7 500 forintra (napi 250 forintra) emelkedne. 

A saját jogú nyugdíjasok 36 órás munkaviszonyuk után jövőre egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesznek kötelezettek.  

A társasági adót érintő módosítások  

Az elfogadott módosítás értelmében az Art. szabályaival összhangban lehetővé válik az adókedvezmények önellenőrzés keretében történő érvényesítése is, megszűnik tehát az a korlátozás, mely szerint Tao-kedvezmény kizárólag az adóbevallásban, a bevallás benyújtásáig hozott adózói döntés alapján érvényesíthető. 

Pontosításra kerültek a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok: 

• Kivezetésre kerül az a korlátozó szabály, amelynek értelmében a további részesesedés bejelentésének előfeltétele a korábban szerzett részesedés bejelentése. Az átmeneti szabályozás értelmében lehetőség nyílik a 2018-ban szerzett részesedésnek az itt tárgyalt rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belüli bejelentésre is, vagyis szélesedik a bejelentett részesedéshez kapcsolódó kedvezmények alkalmazhatóságának köre. Továbbá nem kell újra bejelenteni a társasági formaváltással, egyesüléssel, szétválással érintett, korábban már bejelentett részesedéseket sem.
• A részesedés növekedése azonban továbbra is kizárólag abban az esetben minősül bejelentettnek, ha a részesedés eleve be volt jelentve és a módosítás értelmében nem minősül bejelentett részesedésnek a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Pontosításra került a bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tétel kapcsán a tartási idő meghatározása is, nem minősül a folyamatos tartás megszakításának az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés.
• 2019-től kedvezőbbé válnak az energiahatékonysági beruházások támogatási intenzitására vonatkozó szabályok, továbbá felújítások esetén is igénybe vehető az említett adókedvezmény. Ezzel párhuzamosan a távhőszolgáltatások versenyképesebbé tételéről szóló törvény is rögzíti, hogy a felújítások kapcsán is lehet adókedvezménnyel élni.
• A beruházásokat ösztönözheti az a szabály, mely szerint 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető összeg, 
• Változott a start-up cégekben szerzett részesedés adóalap kedvezményére vonatkozó korlát is, ugyanis a 20 millió Ft-os korlátnak befektetésenként kell megfelelni. Pontosításra került továbbá a csökkentő tétel alkalmazhatósága részleges kivezetés, illetve értékvesztés elszámolása esetén. A kedvezményezett ügyletekkel bővült a kivételek köre, amikor nem kell alkalmazni szankciós jelleggel a részesedés idő előtti kivezetése miatt a Tao növelő tételt.
• A K+ F kedvezmények tekintetében lehetővé válik a kedvezmények megrendelő és szolgáltató közötti megosztása közös írásbeli nyilatkozat alapján. 
• Csökkenthető lesz az adóalap a munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított költségekkel. Munkahelyi óvodának minősül az olyan óvodai nevelést nyújtó intézmény, ahova legalább 80 százalékban a foglalkoztatottak gyermekei járnak. 
• EGT tagállamban alapított ingatlanbefektetési- és nyugdíjalapok esetében akkor sem keletkezik Magyarországon Tao-telephely, amennyiben az alap alanya ugyan az alapítása szerinti tagállam társasági adójának, de adómentesség illeti meg. Eddig a belföldi telephely alóli mentesülés lehetősége csak az alapítás országában adóalanynak nem minősülő entitásokat illette meg.
• Módosultak egyes, IFRS-eket alkalmazó adózókra vonatkozó adóalap korrekciós szabályok.
• Pontosításra kerültek a Tao tv. 3. sz. melléklet A/13 szerinti el nem ismert költséghez kapcsolódó nyilatkozatok tartalmi követelményei.

Katát és kivát, evát érintő módosítások 

Kata

• A kata tekintetében pontosításra került a bevétel fogalom, ugyanis ezentúl nem minősül bevételnek a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték, ugyanakkor az egyéni vállalkozó ilyen jellegű tranzakciója kapcsán az Szja tv. vagyonátruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 
• A jövőben akkor nem válaszható a kataalanyiság, ha a bejelentést megelőző – a korábbi 24 hónap helyett - 12 hónapon belül törölték az adószámot. 
• A kataalanyiság választását kizáró új körülmény a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás.
• A katában nem minősül szünetelésnek az az időszak, amikor az egyéni vállalkozás szünetel, de kisadózóként folytatják a tevékenységet és ezzel kapcsolatban megfizetik a tételes adót. 

Kiva

• A kivát érintő fontos változás, hogy a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevétel és mérlegfőösszeg tekintetében rögzített értékhatára 1 milliárd forintra emelkedik. 
• Módosultak a kivaalanyiság elvesztését eredményező értékhatárok is: a 3 milliárd forint bevételi értékhatárt átlépő adózók kiesnek a kiva hatálya alól. 
• Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatásokkal és az egyes meghatározott juttatásokkal.
• Nem minősül jogszerűnek a kivabejelentés, ha a  bejelentés napján az adózó nettó módon számított adótartozása (vámtartozás már nem számolandó ide) meghaladja az 1 millió forintot.
• Megszűnik a kivaalanyiság kedvezményezett részesedéscsere vagy kedvezményezett eszközátruházás esetén.  
• a Kiva tv. kiegészítésre került a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel (pl. a külföldről kapott osztalék csak a forrásadóval csökkentett összegben csökkenti az adóalapot).

Eva

• Az evaalanyiságot utoljára idén december 20-ig lehet választani. Azok az adózók, akik az említett dátumig vagy korábban éltek a választási jogukkal, a jövőben is az eva hatálya alatt maradhatnak.
• Megszűmik az a szabály, mely szerint az Sztv. hatálya alá tartozó adóalanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben használhatják fel. 

A helyi adókat, különös tekintettel az iparűzési adót érintő módosulások 

A helyi adókat érintő módosulások körében említést érdemel: 

• hogy az önkormányzat jogosult rendeleti adóalap-, illetve adómentességgel vagy kedvezménnyel ösztönözni a helyi beruházásokat, illetve lehetőség nyílik arra is, hogy megfelelő összegű adóalap hiányában az igénybe nem vett kedvezményt későbbi adóévekben érvényesítse, Ide kapcsolódik az a garanciális jellegű szabály is, melynek értelmében az említett kedvezményt az önkormányzat legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül, illetve azt adózó hátrányára nem változtathatja meg; 
• megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény, ugyanakkor szankciós jelleggel adóalap növelési kötelezettség keletkezik 2019-től, amennyiben az adózó a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, de átlagos statisztikai létszáma az előző évhez képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken;
• az adminisztrációt egyszerűsíti az szabály, amely szerint az újonnan alakuló adózók (egyéni vállalkozók és bíróságok által nyilvántartott szervezetek is) hipa- és ifabejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a NAV által pontosított módon teljesített adatszolgáltatással, 2019. július 1-től a NAV havonta kétszer értesíti az önkormányzatokat az adózókat érintő változásokról; 

• a tevékenységét az év folyamán akár többször is szüneteltető katás hipaalany csak egyetlen bevallást lesz köteles benyújtani az adóévről; 
• a mezőgazdasági őstermelőként is működő egyéni vállalkozó a két tevékenysége után együttesen egyéni vállalkozóként állapítja meg az adót;
• a taoelőleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok lesznek kötelezettek az iparűzési adó feltöltésére is;
• módosultak az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozókra vonatkozó egyes sajátos rendelkezések is az IFRS 16 Lízing standard hatályba lépése miatt.

Innovációs járulék

Az innovációs járulék alóli mentesség kapcsán módosultak a mikro- és kisvállalkozói minőség megállapításának szabályai. A 2014. december 31-ig hatályos szabályokkal összhangban e vonatkozásban a KKv tv. valamennyi előírására tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozásokat, illetve a kétéves szabályt is. 

Általános forgalmi adó

Az áfát érintő változások közül kiemelendő: 

• A számlaszintű adatszolgáltatás esetében a számlabefogadó oldalán lesz adminisztratív egyszerűsítés  azzal, hogy eltörölésre kerül  az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont adatszolgáltatási kötelezettség.
• Az ESL és UHT tejek 5 százalékos adókulcsa. 
• A gabona és acélipari termékek, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások és az üvegházhatású gázok fordított adózása 2018. december 31. után is fennmarad.  A munkaerő kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás köre 2021. január 1-től szűkül majd a vállalkozási szerződés keretében történő ingatlanátadás, illetve az engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésre. A gabona és acélipari termékek, illetve az üvegházhatású gázok esetében 2022. június 30-ig lesz alkalmazható a fordított adózás.
• Az egycélú és többcélú utalványok eltérő adózási megítélés alá esnek: az egycélú utalványok ellenérték fejében történő átruházása áfaköteles ügyletnek minősül (beváltáskor azonban nincs áfaköteles ügylet, ha a beváltó azonos a kibocsátóval),míg a többcélú utalványok kibocsátása a jelenlegi szabályozással azonos módon nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, de a beváltásakor adóköteles ügylet valósul meg. Az egycélú utalványok fel nem használása esetén nem merül fel ez előzetesen felszámított adó korrekciója a beszerző oldalán. Az utalvány fogalmilag csak termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke, részellenértéke lehet, így nem foglalja magában a kizárólag árengedményre való jogosultságot.

• Az egyablakos rendszer hatálya alá tartozó szolgáltatók számára egyszerűsítést jelent, hogy a nem adóalany igénybevevők részére nyújtott telekommunikációs, rádiós audiovizuális és elektronikus szolgáltatások esetén a speciális teljesítési hely szabály nem alkalmazandó akkor, ha a szolgáltatás nyújtója a Közösség területén rendelkezik letelepedettséggel, a szolgáltatásokat olyan nem adóalanynak nyújtja, aki eltérő tagállamban telepedett el  és az naptári éves összes értékesítése nem haladja meg a 10 000 eurót. Ez esetben  a teljesítési hely megállapítására a főszabály alkalmazandó, kivéve, ha az érintett adóalany választási jogával élve mégis a speciális teljesítési szabályt kívánja alkalmazni. Ez a választás az adózót azonban két évig köti. Szintén egyszerűsítést jelent a távolról nyújtható szolgáltatásokat teljesítők számára, hogy esetükben a gazdasági letelepedettség szerinti ország bizonylatolási szabályait lehet alkalmazni. Az egyablakos rendszerbe történő regisztráció harmadik országban letelepedett szolgáltatók részére is lehetséges akkor is, ha a Közösség másik államában már rendelkezik adószámmal.
• A folyamatos teljesítésű ügyletekre vonatkozó teljesítési időpont szabály kiegészült a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó speciális esettel.  
• A pénzforgalmi elszámolás év közben is választható, amennyiben az alanyi mentességre jogosító értékhatár átlépése ekkor történik. 
• Lehetségessé válik, hogy az utazásszervezők, illetve a viszonteladók kijavítási kérelemmel módosíthassák a bejelentett adómegállapítási módszerüket.  
• Szabályozásra kerültek a sorozatjellegű ingatlanértékesítés bejelentési szabályai, a 2018-ban teljesített termékértékesítést 2019. január 31-ig kell bejelenteni.
• A tevékenységüket kezdő vállalkozók (ideértve az áfaregisztrált külföldi adóalanyokat) az adóköteles tevékenységükhöz kapcsolódó beszerzéseikre tekintettel, a nevükre szóló számla alapján adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Az ilyen esetekben a kérdéses beszerzésekhez kapcsolódó levonási jog a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolható.
• A jövőben szerb és török adóalanyok részére is lehetőség nyílik az áfavisszatéríttetésre. A török adóalanyokat az adó-visszatéríttetési jog csak korlátozott terjedelemben (termékfuvarozás vagy személyszállítás érdekében beszerzett üzemanyag, úthasználati szolgáltatás, gépjármű működtetéséhez igénybevett szolgáltatás, kiállításon, vásáron történő megjelenés érdekében történő termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétel). Szerbia esetében a viszonosság 2019. január 1-től lesz alkalmazható, Törökország esetében a hatálybalépés a viszonosság török fél általi visszaigazolásáról szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől függ.

A „kisadókat” érintő módosítások

Népegészségügyi termékadó

Megszűnik az adóalany által szervezett egészségmegőrző program költségének netából való levonásának a lehetősége is, illetve ahogy erről részletesen beszámoltunk jelentős netateher-változásokra lehet számítani.

Baleseti adó, biztosítási adó

Megszűnik a baleseti adó.  A kötelező gépjárműbiztosítás adózása a biztosítási adó keretein belül fog megvalósulni alacsonyabb adóteherrel (15%, de legfeljebb 83 Ft/gépjármű; személygépkocsira és motorkerékpárra vonatkozó biztosítás esetén 20%). 

Az új szabályokat a 2018. december 31. után kezdődő biztosítási időszak esetében kell alkalmazni, a folyamatban lévő biztosítások esetén a 2019. december 31-ig lehet alkalmazni a jelenlegi szabályokat.

Regisztrációs adó

Csökken a kis és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója.

Kulturális adó

A Szocho tv. módosítása tartalmazza a kulturális adóra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését. 

Pénzügyi tranzakciós illeték 

Az online fizetések ösztönzése jegyében a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a tranzakciós illeték alól.  2018. december 1-től a SZÉP kártyához tartozó fizetési számlára történő utalás kapcsán nem keletkezik tranzakciós illetékfizetési kötelezettség.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

A SZIT-ekre vonatkozó módosítások elsősorban a már létrejött SZIT-ek működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezik (pl. épületépítési projekt szervezésének lehetővé tétele; osztalékfizetési szabályok pontosítása; elsőbbségi részvények kibocsáthatósága stb.).

Az adóigazgatási eljárást érintő módosulások

Az idén hatályba lépett Art., Air és Avt. szabályai a technikai részletszabályok szintjén módosulnak. 

1. Art 

Az adóhatóság jogszabálysértő döntése esetén  a visszatérítendő összeg után késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat jár, kivéve, ha a téves adómegállapítás adózónak felróható. 

A késedelmi pótlék - a tavalyi Art. javaslatokkal összhangban - a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege lesz, amely jelentősen meghaladja a jelenleg hatályos pótlékmértéket (az alapkamat kétszerese). A jelenlegi jegybanki alapkamat mellett hátrányosan alakul a késedelmi kamat számítása a kockázatos adózók esetében, ugyanis annak összege az emelt összegű késedelmi pótlék másfélszeresében kerülne meghatározásra. 

A fentiek ellenére nem módosul az önellenőrzési pótlék mértéke, annak összege első önellenőrzéskor megegyezik a jegybanki alapkamat összegével, ismételt önrevízió esetén pedig az említett összeg másfélszeresét kell megfizetni.

 A fenti módosulás egyfelől hátrányosan érinti az adófizetési kötelezettségüket nem határidőben teljesítő adózókat, másrészt, az adóhatóságot a kiutalási igények határidőben történő teljesítésére, valamint a kiutalás előtti ellenőrzések határidőben történő lezárására sarkallja. 

Az EKAER-bejelentési kötelezettség teljesítése során a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos Vtsz,  illetve TESZOR besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A külföldi bankszámlák bejelentése kapcsán pontosításra került, hogy csak a külföldi pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlák adatait kell bejelenteni a NAV felé.

2. Air

Önálló fellebbezésnek van helye a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szemben. 

Megszűnő különadók

Megszűnik a hitelintézeti különadó, illetve a magánszemélyeket terhelő 75 százalékos különadó.