Bár január első felében az adóhatóság és az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók esetében is megfigyelhető volt még a papír alapon történő kommunikáció, februártól azonban már valóban az elektronikus kapcsolattartás dominál. A NAV januárban kihelyezett, az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló tájékoztatóval, valamint az ellenőrzési ügyekkel kapcsolatban az ELLÜGY nyomtatvány kitöltési útmutatójával adott iránymutatást az elektronikus kapcsolattartás részleteire vonatkozóan.
Ezek a tájékoztatók ugyanakkor nem fedik le az elektronikus kapcsolattartás teljes vertikumát (lásd különösen az eseti meghatalmazottak kapcsolattartása) és nem adnak iránymutatást a gyakorlatban felmerülő problémák kezelésére sem. Az alábbiakban néhány problémára szeretnénk felhívni a figyelmet.
Ha nincs NAV dedikált nyomtatvány, az e-Papír használandó
Az már nyilvánvaló, hogy amely adóügyekre az adóhatóság nem rendszeresített az AbevJava programmal elektronikus úton benyújtható nyomtatványt, ott az e-Papír használható az elektronikus kommunikációra.
1. Új ügy, bejelentés esetén így járhatunk el
Az e-Papír szolgáltatás igénybe vétele során a kérelem benyújtásakor az adóhatóság rendszere bekéri az előzmény iktatószámát. Bár a rovat kitöltése kötelező - e nélkül nem tudjuk igénybe venni a szolgáltatást -, a gyakorlatban viszont számos kérelemnek, beadványnak nincs előzménye, így az ügyindító irat iktatószámáról nem lehet beszélni. Jobb híján a probléma megoldására az „ügyindító irat” kifejezés feltüntetését javasoljuk a rovatban, mert így lehet csak továbblépni a rendszerben.
2. Folyamatban lévő adóellenőrzés, bejelentés esetén követendő eljárás
Amennyiben folyamatban lévő ellenőrzésben az adóhatósági tájékoztatásnak megfelelően e-Papíron jogorvoslatot (fellebbezést) szeretnénk benyújtani egy adóhatósági döntéssel szemben, akkor az alábbi módon érhetünk célt. Bár az ELLÜGY nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint az „ellenőrzéshez kapcsolódó jogorvoslat beterjesztése esetén az e-Papír benyújtására alkalmas felületen a Témacsoport adatmező lenyíló listájában szereplő Jogorvoslat témacsoportot kell kiválasztani!”, a NAV útmutatót követve, választható ügytípusként csak a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. (Amelyre már kialakításra került a NAVKPER2 nyomtatvány, amit kötelező alkalmazni). Javasolt ebben az esetben az Adóügy Témacsoport és azon belül a jogorvoslat ügytípus kiválasztása.
3. Folyamatban lévő adóellenőrzés, eseti megbízott bejelentése
Másik problémás esetkör, amikor egy folyamatban lévő ellenőrzés, esetleg végrehajtás során eseti meghatalmazottal képviseltetjük magunkat, ekkor az alábbiakra figyeljünk. Elmaradt annak kommunikálása az adóhatóság részéről, hogy az eseti meghatalmazottakra vonatkozó egységes nyilvántartási rendszer még fejlesztés alatt áll. Ez azt jelenti, hogy az eseti meghatalmazott még nem tudja használni az ELLÜGY nyomtatványt, holott az ellenőrzések esetében jelentős az eseti meghatalmazottak útján történő képviselet. Ezért ekkor az e-Papír, vagy a hagyományos, papír alapú kommunikáció tud csak megvalósulni, noha elvileg az ELLÜGY nyomtatvány az egyetlen kommunikációs csatorna az elektronikus ügyintézésre.
Ha az eseti meghatalmazott számviteli, könyvviteli szolgáltató, vagy adótanácsadó gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, akkor az adóhatóság jelenleg a hivatalos dokumentumot nem ezen alkalmazott ügyfélkapujára, hanem a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, szervezet törvényes képviselőjének ügyfélkapujára továbbítja, vagy az elektronikus kézbesítés mellett a régi postai kézbesítési szabályozásnak megfelelően papír alapon, közvetlenül a meghatalmazottnak is megküldi a dokumentumot. Több esetben előfordult az is, hogy a kapcsolattartásra jogosult eseti meghatalmazott részére történő postai kézbesítés mellett, a meghatalmazó társaság törvényes képviselőjének ügyfélkapujára küldi meg a hivatalos dokumentumot.
Ez az eljárás jogszerűségi aggályokat vet fel! Határidő-számítás szempontjából kérdéses, hogy amennyiben a meghatalmazó törvényes képviselője, vagy a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, szervezet törvényes képviselője rögtön megnyitja a tárhelyén elhelyezett dokumentumot, akkor már beáll-e a kézbesítés joghatása, vagy a meghatalmazott alkalmazottnak szabad-e a későbbi postai átvételtől számolnia a határidőket?
Kérdéses az is, hogy amennyiben egy gazdálkodó szervezetet esetleg olyan magánszemély adótanácsadó, adószakértő képviseli egy ellenőrzés során, akinek nincs ügyfélkapuja, akkor hogyan értelmezi az adóhatóság az elektronikus kapcsolattartást? Bár a 2018-tól hatályos adóeljárási szabályozás alapján elvileg eseti meghatalmazottként bárki eljárhat az adózó helyett, de a kötelező elektronikus kapcsolattartás miatt a gyakorlatban ez csak a cégkapuval rendelkező szervezetre, vagy ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyre korlátozódik. Illetve azokra, akik az elektronikus ügyintézésről szóló törvényben meghatározott egyéb elektronikus kapcsolattartási módokat alkalmazni tudják.
Ugyanez a kérdés fordított esetben is felmerül, ha egy elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyt, egy ügyfélkapuval rendelkező magánszemély, vagy cégkapuval rendelkező számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja képvisel.
EGYKE bejelentés - 2018
A fentieken túl problémás az állandó meghatalmazások bejelentésére szolgáló EGYKE nyomtatvány benyújtása is. 2018-tól ez is csak elektronikus úton történhet és nem elég csupán a meghatalmazás másolatát/szkennelt képét csatolni a nyomtatványhoz, azt elektronikusan hitelesítenie kell a meghatalmazónak. Erre a legegyszerűbb megoldás az ingyenes Azonosításra Visszavezetett Dokumentum hitelesítési (AVDH) szolgáltatás, de ezt csak ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők vehetik igénybe. Amennyiben azonban a meghatalmazó adózónak csak külföldi, ügyfélkapuval nem rendelkező törvényes képviselője van, aki az EGYKE aláírója is, úgy az elektronikus hitelesítés megvalósítása problémába ütközik.
Végezetül, az azért elmondható, hogy az elektronikus kapcsolattartásban felmerülő – remélhetően átmeneti - nehézségeket az adóhatóság is próbálja rugalmasan áthidalni és az egyes ügyekben közvetlenül is egyeztet az adott esetben a társaság, vagy a megbízott képviselő és a NAV között megvalósítható kommunikáció módjáról.
