A számlázás módja a NAV számára indifferens
Mind a papír alapú, mind az elektronikus számlákról elektronikusan kell adatot szolgáltatni a NAV felé. A számla lehet papír alapú vagy elektronikus. A papíralapú számla lehet nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla, illetve számlázási funkcióval rendelkező program használatával kibocsátott számla. Attól a számla még nem lesz elektronikus, hogy azt a számlázó szoftverből állítják ki. Ahhoz, hogy a száma elektronikusnak minősüljön, további feltételeknek kell megfelelnie. A valós idejű számla-adatszolgáltatás várhatóan még népszerűbbé teszi az elektronikus számlázást.
online Számlariport - Ellenőrizze XML fájlját!
Mi lesz a jelentendő adatok köre?
A valós idejű számla-adatszolgáltatást az adóhatóság egy olyan meghatározott adatszerkezetben és jól specifikált, programozott kommunikációs csatornán várja, amely mind adatstruktúrájában mind működésében teljesen független a jelenleg is érvényben lévő 2016-os adatexport-funkciótól. Ezen adatszerkezet az xsd-séma határozza meg. Fontos, hogy más adatszerkezet volt érvényben 2016-ban (az adatexport-funkció bevezetése során),és más érvényes 2018-ban. A végleges adatszerkezetet meghatározó rendelet a napokban jelent meg.
Példa az xsd-sémára:
Ebben az xsd-sémában sokkal több adat szerepel, mint a számla kötelező tartalma. A számlázóprogramnak legalább az Áfatörvény szerinti kötelező számlaadat-tartalmat kell továbbítania a NAV-hoz. Ez az adóalany jogszabályi kötelezettsége lesz, de lehetőség van az ezen felüli adatok továbbítására is.
Az adóalany tehát határozhat úgy, hogy a kötelezőnél bővebb adatkört szerepeltet az adatszolgáltatásban, mint amit a jogszabály megkövetel. A számlaadatokat tartalmazó sémaállomány (xsd) lehetőséget biztosít az Áfatörvény szerinti kötelező adattartalmon felüli (az adózó saját döntése vagy például a jövedéki adóról szóló törvény előírása alapján feltüntetett) adatok szerepeltetésére is.
Mi a különbség a teljesítés időpontja, a számla kibocsátásának kelte és a számla lezárása között?
A számlán teljesítési időpontként azt a napot kell feltüntetni, amikor az adott ügylet az Áfatörvény szabályai értelmében teljesítettnek minősül. Ez főszabály szerint az adóztatandó ügylet megvalósulását jelenti. Részteljesítés esetén a részteljesítés időpontját, előleg átadása esetén az esedékes előleg átvételének (jóváírásának) az időpontját, időszakos elszámolású ügyletekre pedig még ennél is speciálisabb szabályok vonatkoznak. Legtöbb esetben a számlát az adózó haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles kibocsátani, vagy erről gondoskodni.
Általában a számlakibocsátással nem várnak és már a teljesítés napján számláznak. Ekkor a számla kibocsátása és a teljesítése ugyanarra a napra esik. Ezekben az esetekben elegendő egyetlen időpontot feltüntetni a számlán. Minden más esetben a számlán külön fel kell tüntetni a számla keltét és a teljesítési időpontot.
A számlakibocsátás kelte tehát az adott bizonylat tényleges kelte kell, hogy legyen. Ezt az időpontot a számlázóprogram elvileg nem engedheti „visszadátumozni” vagy „felülírni”. A teljesítés időpontját bizonyos esetekben viszont lehet, sőt kell a tényleges kiállításhoz képest korábbi időponttal ellátni.
Hasonlóképpen főszabály szerinti teljesítési időpontok esetén előre számlázni sem szabad, vagyis a számlázóprogramnak nem lehet olyan funkciója, amely ezt megengedi. Annak viszont nincs akadálya, hogy a jövőben teljesítendő ügyletekhez kapcsolódó számlákat előre előkészíti az adózó, lezárja, de a teljesítés napjáig nem állítja ki.
A kibocsátott számlához kapcsolódik a valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség.
