A módosítások többsége szigorítást tartalmaz: terebélyesedik az ügyfél-átvilágítási kötelezettség, jelentősen emelkedik a kiszabható szankciók mértéke, és nem utolsó sorban lényegesen megnő az ezzel járó adminisztrációs teher.
A pénzmosási szabályzatok kötelezően módosítandók szeptember végéig
Annak ellenére, hogy az EU negyedik pénzmosási irányelve alapján elkészített új jogszabály év közben lépett hatályba, nem sok felkészülési időt hagy(ott) a hatálya alá tartozó szolgáltatóknak. E körbe tartoznak többek között az ingatlanközvetítők, könyvelők és adótanácsadók és a pénzügyi szervezetek is. Már egy hónappal a hatályba lépést követően meg kellett határozni a szolgáltatón belül azokat a „kijelölt személy(eke)t”, akik a felügyeleti szerv felé a bejelentéseket kötelesek megtenni, illetve be is kellett jelenteni személyüket, beosztásukat a NAV Pénzmosás Elleni Irodához (HFIU). Amennyiben valaki ezt a kötelezettséget elmulasztotta, érdemes mielőbb pótolni a bírság elkerülése érdekében.
Az sem dőlhet azonban nyugodtan hátra, aki a fenti bejelentési kötelezettséget teljesítette. Sőt, a neheze még csak most következik. A szolgáltatóknak 2017. szeptember 30-ig módosítaniuk kell a pénzmosás megelőzését biztosító belső szabályzatukat az új előírásoknak megfelelően, ami – tekintettel az elvégzendő módosítások mennyiségére, valamint a szabályozás komplexitására – nem kis feladat. A módosítások elvégzéséről a felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni kell.
Rossz hír az ingatlanközvetítők, könyvelők és adótanácsadók számára, hogy bár a törvény alapján a felügyeletet ellátó szervek a belső szabályzat kidolgozásához kötelesek egy kötelező érvényű útmutatót kiadni, ez sajnos néhány nappal a határidő lejárta előtt még nem jelent meg. (Posztunk megjelenését követően jelent meg a NAV tájékoztatása a témában.) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az NGM már kiadott egy nyúlfarknyi rendeletet a szabályzat kötelező tartalmi elemeiről és az új kockázatértékelési tényezőkről, azonban ez a rendelet egyáltalán nem segít a szabályok értelmezésében, sőt, inkább további kérdéseket vet fel. A részletesebb, már konkrétan a szabályzat és szűrőrendszer kidolgozását segítő NGM-rendelet egyelőre csak tervezet formájában létezik, és mintaszabályzat sem áll még rendelkezésre.
A pénzügyi szervezetek helyzete sokkal kedvezőbb, hiszen az MNB számukra már elkészítette és közzétette a szükséges tájékoztatást tartalmazó útmutatókat egy további rendelet és mintaszabályzatok formájában.
Növekvő adminisztráció az ügyfél-átvilágítási kötelezettség terén
A törvények hatálya alá tartozó szervezeteknek meg kell változtatniuk ügyfél-átvilágítási gyakorlatukat. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a törvény hatályba lépését – azaz 2017. június 26-át – követően létesített üzleti kapcsolatoknál már az új szabályok szerint kell lefolytatni az ügyfél-átvilágítást annak ellenére, hogy az új belső szabályzat kiadásának határideje szeptember 30. A legfontosabb változások az ügyfél-átvilágítás szabályaiban:
- Az ügyfél-azonosítást visszakereshetővé kell tenni, ez elektronikus úton is megvalósulhat. A személyazonosító okmányokat kötelező lemásolni. Ez eddig nem volt kötelező, így az új szabály miatt a szolgáltatóknak – ha eddig ezt nem tették meg – be kell gyűjteniük ezeket a másolatokat minden ügyféltől, akivel még jelenleg is üzleti kapcsolatban állnak. A törvény pontosan meghatározza a rögzítendő adatok körét is. A felelősséggel összefüggésben kérdéses ugyanakkor, hogy a dokumentációnak tartalmaznia kell-e az ügyfél-azonosítást végző személy adatait, illetve további körülményeket az azonosítással összefüggésben?
- Az ügyfél tényleges tulajdonosának ellenőrzésére vonatkozó szabályozás módosul: mostantól tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy is, aki tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol az ügyfélnél. A tényleges tulajdonossal összefüggésben most már belföldi személyek esetében is meg kell határozni, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. A kiemelt közszereplők esetében fokozott ügyfél-átvilágítást kell elvégezni, a kiemelt közszereplő által megadott nyilatkozatnak a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. Kiemelendő, hogy kiemelt közszereplőnek minősül a fontos közfeladatot ellátó személy közeli hozzátartozója, vagy akár a személlyel szoros üzleti kapcsolatban álló személy is!
- Az ügyfél-átvilágításnál megjelenik a kockázatelemzés. Az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítást ügyfélkockázati, földrajzi kockázati, és termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázati tényezők alapján kell elvégezni a vonatkozó 21/2017. NGM rendelet mellékleteiben részletesen nevesített tényezők alapján. Az egyes kockázati tényezők értékelésével, egymáshoz való viszonyával, súlyozásával összefüggésben azonban majd csak az egyelőre még tervezet formájában létező rendelet ad majd értékelhető segítséget.
- Legalább ötévente felül kell vizsgálni az ügyfélre vonatkozó adatokat kockázatérzékenységi alapon.
- Az új szabályozás a szolgáltató felelősségének megtartásával lehetővé teszi bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás elfogadását.
Ügyfélmonitoring – minden jelentősebb változás újabb teendőt jelent
Az új szabályozás folyamatos monitoringtevékenységet ír elő az ügyfél-átvilágítás során beszerzett adatok vonatkozásában. Amennyiben egy ügyfél esetében fennáll a fokozott ügyfél-átvilágítás kötelezettsége, akkor a monitoringtevékenységet ún. megerősített eljárásban kell végezni. A rendelettervezet az egyes szolgáltatótípusokra (könyvelő, adótanácsadó stb.) vonatkozóan részletesen tartalmazza, hogy milyen kockázati tényezők felmerülése jelent magasabb kockázatot, és az ehhez rendelt kötelező intézkedéseket is.
A szabályozás szigorúságát és a növekvő adminisztrációs terheket, valamint az ezzel járó felelősséget jól szemlélteti egy, az NGM rendelet tervezetből kiragadott példa:
A könyvelők számára az üzleti kapcsolat fennállása alatt magasabb kockázatra vonatkozó tényezőnek minősül például az ügyfél tevékenységi körének vagy a vezető tisztségviselő személyének változása is. De figyelemmel kell kísérniük és értékelniük kell azt is, hogy az ügyfél által kibocsátott számlák mennyisége vagy összege jelentősen magasabb-e az ágazatban szokásosnál!
Amennyiben a kockázati tényezők miatt alkalmazniuk kell a megerősített monitoringeljárást, akkor az ügyfél által kötött szerződéseket, a kiállított és befogadott számlákat teljes körűen be kell kérni és értékelni kell az ügyfél számlaforgalmában kirívó tranzakciókat vagy szokatlan körülményeket.
Két év türelmi idő az ügyfélállomány átvilágítására
A már meglévő üzleti kapcsolatok esetében 2019. június 26-ig kell elvégezni az új szabályozás szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettséget. Az már most előre látható, hogy ezzel az új szabályozás komoly terhet rak a szolgáltatókra, hiszen egy több ezres, vagy a pénzügyi szolgáltatóknál akár több százezres ügyfélkör esetében a már meglévő üzleti kapcsolatok felülvizsgálata nehezen megvalósítható, és jelentős többleterőforrást igényel.
Számos kérdés felvetődik az ügyfél-átvilágítás felülvizsgálatával összefüggésben. Kérdés, hogy a felülvizsgálat alatt valójában teljes ügyfél átvilágítást kell-e érteni, valamennyi, a már meglévő adatot újra be kell kérnie a szolgáltatónak, vagy csak a jogszabályban nevesített „új” adatokat. Az ügyfél új előírások szerinti kockázatértékelése hogyan hat ki a már meglévő ügyfelekre, a folyamatban lévő szerződésekre, milyen dokumentáció szükséges a felülvizsgálathoz, meg kell-e küldeni a tényleges tulajdonosi adatokat a még nem is létező központi nyilvántartás számára.
Tényleges tulajdonosi nyilvántartás – adatküldés és adatkérés
A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat a szolgáltató köteles továbbítani a jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, amennyiben az adatok abban még nem szerepelnek. A központi tulajdonosi nyilvántartásból adatok is igényelhetők az ügyfél-átvilágítás végrehajtása céljából. Az erre vonatkozó jogszabály azonban jelenleg még nem került elfogadásra, a központi nyilvántartási rendszer tudomásunk szerint nem működik, és a Pmt. sem tartalmaz a kötelezettség teljesítésével összefüggésben átmeneti rendelkezéseket.
A szabályozás alapján a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt az erre elkészített külön nyomtatványon be kell jelenteni a HFIU-hoz.
Az új szabályozás bevezeti az értesítés lehetőségét is. A szolgáltató felügyeletét ellátó szervet a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, ügyfele írásban értesítheti a vonatkozó rendelkezések szolgáltató általi megsértéséről. Az értesítés alapján a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltatóval szemben 30 napon belül felügyeleti eljárást indíthat, és annak keretében intézkedéseket alkalmazhat.
Brutális szankciók – akár 2 milliárd forint is lehet a szolgáltatókra kiszabott bírság
A felügyeletet gyakorló szerv által alkalmazható szankciók jelentősen szigorodtak. A felügyeleti szerv a pénzügyi szolgáltatók esetében jogsértés esetén, annak megszüntetéséig a tevékenység folytatásához az engedélyt felfüggeszti, míg a könyvviteli, adótanácsadási szolgáltatást végzők esetében a felügyeleti szerv kezdeményezi a nyilvántartásból való törlést. Emellett kezdeményezi a szolgáltató vezetője felelősségének megállapítását, vezetői jogkörének felfüggesztését, megszüntetését, továbbá bírságot szabhat ki.
A bírság maximuma rendkívüli mértékben megemelkedett: pénzügyi szolgáltatók esetében 500 millió forintról az éves bevétel 10 százalékáig, maximum 2 milliárd forintig, könyvviteli vagy adótanácsadási feladatot végzők esetében a korábbi 20 millió forintról 400 millió forintra! A bírság minimális összege egyébként 400 ezer, illetve 100 ezer forint a szolgáltatótól függően.
A bírságkiszabással kapcsolatban aggodalomra adhat okot, hogy a felügyeleti szerv teljesen szabadon dönt például a 100 ezer és 400 millió forint közötti intervallumban a bírság összegéről. Mindenféle egyéb iránymutatás nélkül olyan általános és/vagy szubjektív szempontok alapján, mint a jogsértés súlyossága, szándékos vagy gondatlan magatartás, a jogsértés szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatása, a jogsértés időtartama stb.
Összegezve, az érintett szolgáltatóknak meg kell kezdeniük az új, hatályos pénzmosási törvény rendelkezéseinek alkalmazását az új üzleti kapcsolatok létesítésekor. A gyakorlatban ez azonban szinte lehetetlen feladat elé állítja az érintetteket, a még mindig hiányos jogi részletszabályozás, a felügyeleti szervek hiányzó útmutatói, valamint a kapcsolódó informatikai háttérrendszer hiánya miatt. Ezért javasolt figyelemmel kísérni az érintett felügyeleti szervek, valamint a Pénzmosás Elleni Iroda honlapját.
