A javaslat* elfogadása sarkalatos mérföldkövet jelentene egy egységes uniós áfarendszer felé, ugyanakkor a legutóbbi ECOFIN találkozón több tagállam éles kritikát fogalmazott meg a rendszer hatékonyságával kapcsolatban.
Mi a fordított adózási javaslat indoka és célja?
Az Európai Bizottság 2016. április 7-én fogalmazta meg az áfa egységesítésének szükségességéről szóló cselekvési tervét, mely az áruk rendeltetési országában történő adóztatásának elvén alapul, felváltva az átmenetinek szánt jelenlegi rendszert, amelynek rendező elve az indulási hely szerinti tagállamban történő értékesítés adómentessé tétele.
A kezdeményezés egyik fő kiváltó oka az uniós szintű áfabevétel-kiesés (VAT Gap) riasztó, csaknem 160 milliárd eurós éves szintje, amelyből a határokon átnyúló csalások évente mintegy 50 milliárd eurót tesznek ki.
Az általános fordított adózás alkalmazásának lehetséges hatálya
Az ideiglenesen bevezethető általános fordított adózás (GRCM) eltérést jelentene az Áfairányelv általános elveinek egyikétől, a szakaszos fizetéstől.
A javaslat értelmében az általános fordított adózási mechanizmus csak 10 ezer euró számlaküszöbértéket meghaladó belföldi termékértékesítésre és szolgálatásnyújtásra lenne alkalmazható ideiglenes hatállyal, illetve nem lenne korlátozható csupán valamely konkrét ágazatra.
Az általános fordított adózás engedélyezésére így az alábbi, előre meghatározott együttes kritériumok vonatkoznának, így azon tagállamokra korlátoznák az intézkedés hatályát, amelyeket különösen érint a „körhintacsalás”:
- az EU mediánját 5 százalékponttal meghaladó áfabevétel-kiesés tapasztalható,
- a „körhintacsalás” 25 százalékot meghaladó aránya a tagállam teljes áfabevétel-kiesésén belül tapasztalható,
- az adott tagállam területén a „körhintacsalás” elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek.
Az intézkedés csalások átterelődésére gyakorolt hatásainak bizonytalansága miatt az általános fordított adózást az azt alkalmazó tagállammal közös határral rendelkező másik tagállam számára is engedélyezni kell, hogy bizonyos feltételek mellett, általános érvénnyel alkalmazza a fordított adózás lehetőségét.
A általános fordított adózás alkalmazását választó tagállamoknak külön elektronikus jelentéstételi kötelezettséget kell bevezetniük valamennyi adóalany részére, hogy biztosítható legyen a fordított adózás hatékony működése és nyomon követése. Ennek célja, hogy az adócsalás valamennyi új formáját fel lehessen fedni, vagy meg lehessen akadályozni.
Amennyiben az intézkedés bevezetése mégis negatív hatást gyakorolna a belső piac működésére, a Bizottságnak vészfékként jogában áll visszamenőleges hatály nélkül megszüntetni a derogáció lehetőségét.
A kérdés jelentősége az áfacsalások megakadályozása szempontjából
Az áfacsalások elleni hatékony fellépés uniós szinten tendencia. Egyre több tagállam tesz markáns lépéseket (ld. real time reporting, EKÁER bevezetése) a visszaélések felderítésére, illetve megakadályozására.
Az általános fordított adózás lehetősége ugyan rövid távú megoldást kínál a „körhintacsalás” által különösen érintett tagállamok számára, de a kívánt uniós áfarendszer korszerűsítéséig minimalizálná a belső piacra gyakorolt negatív hatásokat, és korlátozná a csalások tagállamok közötti átterelődését.
A burjánzó „körhintacsalás” a Közösségen belüli értékesítések adómentességében gyökerezik, amely lehetővé teszi az áruk áfamentes beszerzését. Ebből eredően, ha a kereskedő nem fizeti meg az adóhatóságnak az ügyfeleitől kapott áfa összegét, miközben az érvényes számla birtokában az ügyfelek jogosultak az áfa levonására, akkor az áfa összege nem folyik be az érintett állam kasszájába. Nehezíti a helyzetet, hogy ugyanazt az árut többször is lehet értékesíteni, a Közösségen belüli adómentes értékesítést alkalmazva. A „körhintacsalás” lehetősége sajnos nem áll meg a termékértékesítéseknél, ugyanez a szolgáltatásnyújtásnál is előfordulhat.
Amennyiben az áfa megfizetésére kötelezett az az adóalany lenne, akinek a termékeket és szolgáltatásokat értékesítik, megszűnne a lehetőség az adócsalás ezen formájának elkövetésére.
A javaslat csupán néhány tagállam tetszését nyerte el, többek ellenérvként hozták fel, hogy ezáltal az adócsalás kockázata átkerülne a másik célország szerinti tagállamba. Másfelől az új megoldás megnövekedett költségeket és akadályokat görgethet a vállalkozások felé, arról nem is beszélve, hogy ezzel két párhuzamos áfarendszer lenne érvényben.
Nehezen képzelhető el, hogy az egyes tagállamok könnyen elfogadnák annak lehetőségét, hogy jelentős költségvetési bevételtől essenek el az általános fordított adózás bevezetésével. Tekintettel azonban arra, hogy a javaslat még tárgyalási szakaszban van – az egyes tagállamok gazdasági minisztereinek véleményezésére vár –, illetve elfogadásához az Európai Tanács egyhangú döntésére van szükség, az Áfairányelv ezirányú módosításáig még rögös az út.
