Változások a származékos ügyletek fogalmában
A törvény szerint a fedezeti ügylet, a piaci érték, cash-flow fedezeti ügylet, egyéb származékos ügyletek fogalmában találunk pontosításokat, illetve egyes esetekben a kiszámításuk levezetése és számviteli elszámolása is egyértelműbbé vált.
1. Fedezeti ügylet
A törvényváltozás egyértelművé teszi, hogy a fedezeti céllal kötött és így jelölt ügylet minősíthető fedezeti ügyletnek. Ám itt is van kiskapu, amely szerint, ha az opciós szerződések esetében az opció belső értéke jól elkülöníthető, akkor az ebben bekövetkező változást jelölik meg a fedezeti instrumentumként, elkülönítve annak időértékétől, vagy egy forward ügylet esetében például a kamat összetevőjének és spot árának különbségétől.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az új szabályozás szerint a fedezeti dokumentációra vonatkozó követelményeknek is meg kell felelni, még akkor is, ha nem alkalmazzák a valós értéken történő értékelést.
2. Fedezett kockázat fajtái
a. Piaci értékhez, cash flow fedezeti ügylethez kapcsolódó kockázat, amely lehet teljes kockázat, kamatkockázat vagy devizakockázat, függően az ügylet jellegétől, a piaci értékhez kapcsolódó és a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változásoktól.
b. Mérlegben kimutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség, mint például a tőzsdei áru, amely lehet teljes kockázat vagy devizakockázat, amely a valós értékhez kapcsolódik.
c. A mérlegben nem kimutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség, ahol piaci/valós értékhez kapcsolódóan teljes kockázatot és devizakockázatot találhatunk.
3. Belső érték
A belső érték definíciója a törvényben kiegészítésre kerül az alábbiak szerint:
üzlet tárgyát képező eszköz valós értéke (aktuális piaci értéke)
-
üzlet tárgyát képező eszköz kötési áron számított értéke
= belső érték
4. Származékos ügylet és annak lezárása
A törvényváltozás szerint bármely instrumentum árához is kapcsolódhat a származékos ügylet fogalma és már nem csak a befektetés vagy értékpapír árához. Így ebbe a csoportba tartoznak azok a gazdasági események, amelynek során nem pénzügyi eszköz cserél gazdát szerződéses keretek között és ennek az ügyletnek a rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történik. Ebben az esetben az ügylet valódi tartalma alapján határozható meg, hogy valóban származékos ügyletről van-e szó.
Szem előtt kell tartani, hogy a származékos ügylet értékére hatással levő változó egyedi legyen és egyik szerződő félre se legyen jellemző. Ilyen eset lehet, amikor egy árutőzsdén kötünk egy leszállítási ügyletet, majd a megvásárolt árut értékesítve azonnal pénzeszközre váltjuk azt. Ebben az esetben tartalmilag a nettó módon történő rendezés miatt mondhatjuk az ügyletre, hogy származékos ügylet.
A gyakorlatban, amikor egy származékos ügylet nem zárható le technikailag, többnyire egy ellenügylet kötésével érik el a származékos ügylet zárását. A törvényhozó szándéka szerint az ellenügyletet abban az esetben lehet a származékos ügylet valós részleges, vagy teljes lezárásának tekinteni, ha annak az ilyen céllal történő létrehozását megfelelően dokumentáljuk.
Származékos ügyletek számviteli elszámolásbéli változásai
A megváltozott törvényben útmutatást kapunk arra, hogy a származékos ügyletek mely tételei és mikor mutathatóak ki aktív vagy passzív elhatárolásként. A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket lehetőség van valós értéken vagy belső értéken értékelni.
A változások az alábbi, származékos ügyletekhez kapcsolódó területeket érintik:
- aktív időbeli elhatárolások
- passzív időbeli elhatárolások
- egyéb ráfordítások
- egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
- pénzügyi műveletek egyéb bevételek
- fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
- a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítások.
