Facebook image
Mentés

Cégértékelés és számviteli törvényváltozás – az idősorok nem lesznek összevethetők!

Bár a számviteli törvény kisebb- nagyobb változásai alapvetően nem változtatják meg a cégértékelési módszertanokat - továbbra is a valamilyen nyereségszorzókat figyelembe vevő, szorzószámos értékelésen alapuló ajánlatok fognak dominálni -, de a publikusan elérhető pénzügyi kimutatásokat sokkal körültekintőbben és részletesebben kell elemezni.

Különösen, amikor a 2015-2017-es éveket hasonlítjuk egymáshoz. A mérleg- és az eredménykimutatás szerkezeti és tartalmi módosításai miatt az összehasonlíthatóság kérdése élesen merül majd fel: szignifikáns korrekcióra és úgynevezett korrigált pénzügyi kimutatásokra lesz szükség a 2015-2017-es pénzügyi évek adatsorainak értékelésekor.

A Számviteli törvény fontosabb változásai

A számviteli törvény legfontosabb 2016-tól hatályos változása a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének módosítása volt. Törlésre kerültek a rendkívüli tételek, emellett az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulása is fontos változásként lépett érvénybe 2016. január 1-től. A módosítások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelv kötelező hazai jogrendbe történő átültetésének köszönhető, míg több elem a korábbi évek hiányosságait hivatott pótolni.

Az eredménykimutatás szerkezeti változásai

A mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti változásait nagyban befolyásolja a rendkívüli tételek megszűnése, a tulajdonosi részesedések kapcsán bevezetett új fogalmak és a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása, de nézzük a pontos részleteket!

  • Mivel a Rendkívüli tételek sor törlésre került, a megszüntetett rendkívüli tételeket – amelyek az időbeli elhatárolások között megjelenő halasztott bevételeket és halasztott ráfordításokat érintették leginkább- fő szabályként az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások soron kell elszámolni. 
  •  A „Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése” sor tartalmába belekerült "Tartósan adott kölcsönök értékvesztése” is. 
  • Adott kölcsönök értékvesztése pénzügyi ráfordítás, de behajthatatlan követeléssé válás esetén immár az Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a veszteséget.
  • Ugyanakkor pénzügyi műveletekként kell elszámolni; a Részesedéseket, a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a Tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos tranzakciókat.

Megváltozik a nyereségfelosztás rendszere

Az eredménykimutatás az Adózott eredmény sor után véget ér és megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az Adózott eredmény kerül be a saját tőkébe. Ebből következően módosulnak az osztalékfizetés szabályai is; a tárgyévi döntést az előző évi eredménytartalék és az adózott eredmény ismeretében lehet meghozni. Az osztalékkal kapcsolatos fontos változás, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is.

Módosul a kiegészítő melléklet

A felsorolt változások a kiegészítő melléklet tartalmát is módosítják. A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású gazdasági események hatását.  Ezen túl egységesen rögzítésre került a bemutatandó információ kötelező sorrendje. Azaz összeghatártól függetlenül bemutatandók a tőkeműveletekhez, az átalakulásokhoz, az egyesülésekhez, a szétválásokhoz kapcsolódó tételek. A jelenlegiek előírások pontosan meghatározzák, hogy mit kell tartalmaznia az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének.

Változások a cégérték meghatározásában is

A szabályváltozások az üzleti, illetve cégérték meghatározását is érintették az alábbiak szerint:

  • Pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. 
  • A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (például cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket Részesedésként kell kimutatni.
  • Emellett törlésre került a minősített többséget biztosító befolyásszerzés esetén keletkező üzleti vagy cégérték aktiválásának a lehetősége.
  • 2016-tól  az üzleti vagy cégérték elszámolhatóságához is időkorlát kapcsolódik. A jövőben kötelező az 5-10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség.
    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom