Változik például a munkába járás és távmunka-végzés költségtérítése, a kiküldetés szabályai, az eltartottak körének meghatározása, a duális képzés költségeinek adómentessége. Egyszerűsödik az adóelőleg-nyilatkozat a megszülető gyerek esetében, a nyugdíjbiztosítás kifizetésének szabályaiban is finomhangolások vannak. A változások emellett az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet és a TBSZ jövedelmet, a törzstőke emelés és az MRP-program szabályait is érintik. Lássuk a részleteket!
Munkába járás és távmunka változások
Végül nem került bele az elfogadott törvénybe az a távmunka-végzést érintő rendelkezés, miszerint a munkáltató abban az esetben is adhat jövedelemként nem figyelembe veendő térítést - többek között utazási bérlet, illetve jegy formájában -, amennyiben a munkavégzés helye és a munkáltató székhelye, telephelye nem ugyanazon településen helyezkedik el, illetve a két helyszín között helyi közlekedési eszköz nem közlekedik. A jogalkotó megítélése szerint a javaslatban megfogalmazott szabállyal az érintettek rosszabbul járnának, mint a munkáltatók által kötelezően adandó költségtérítés jelenleg hatályos szabályai alapján.
Az elfogadott törvénymódosítás alapján 2017. január 1-jétől a költségtérítés adómentesen kifizethető összege kilométerenként 9 forintról 15 forintra változik. Érdekességképpen a 9 forintos érték 2005. július 1-től volt hatályban, így épp ideje volt a korrekciónak.
Kiküldetés
Az elfogadott adótörvény módosító csomag - a korábbi javaslat tartalmának megfelelően - a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) vonatkozásában 2016. augusztus 1-től pontosítja a kiküldetés fogalmát. E szerint kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás is - a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével.
Eltartottak körének bővítése
Az elfogadott törvénycsomag - a korábbi javaslattal egyezően - az eltartottak tekintetében kiegészíti a 2017. január 1-jétől hatályos törvényszöveg eltartottakra vonatkozó rendelkezéseit - annak fogalmi kiterjesztésével. Minderre annak érdekében kerül sor, hogy a családi pótlékra egyáltalán nem jogosult családokban is egyértelmű legyen, hogy eltartottként figyelembe vehetik például az egyetemista vagy más felsőoktatási intézményben tanuló gyermekeket is.
Adóelőleg-nyilatkozat
Az elfogadott törvénycsomagban nem változott a javaslathoz képest az, hogy az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is kiegészítésre kerülnek 2017. január 1-től, annak érdekében, hogy az érintettekre kevesebb adminisztrációs kötelezettség háruljon. A jogosult magánszemélyeknek – a családi kedvezmény érvényesítése érdekében – nem szükséges újabb nyilatkozatot tenniük a gyermek megszületése után, amennyiben a születés előtt a magzat tekintetében a nyilatkozatot már megtették.
Duális képzések
Az elfogadott törvénymódosítás szerint a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is alkalmazhatóak az egyes meghatározott juttatásokra, illetve a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok. A 2017. évi adótörvény módosító csomag - a javaslattal megegyezően – kiterjeszti az adómentességet a duális képzések elméleti részére tekintettel kifizetett juttatásokra is az adott hónap első napján érvényes havi minimálbér összegéig. Mindez azt is jelenti, hogy a képzés ezen elméleti részére fizetett díj tekintetében egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem merül fel. A fenti módosítások a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.
Nyugdíjbiztosítás
Az elfogadott törvénycsomag nyugdíjbiztosításokat érintő rendelkezései 2017. január 1-től elsősorban a jelenlegi szabályok pontosítását, illetve alapvetően a jogosultakra vonatkozó könnyítéseket jelentenek. Ide tartozik például, hogy a jövőben a NAV abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető állami támogatást, ha a magánszemély 1 000 forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik, illetve a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami támogatást a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, illetve megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja.
Biztosítások
A javaslathoz képest nem változik az, hogy 2017. január 1-től negatív infláció esetében az egyszeri díjas biztosítások tekintetében felmerülő kamatjövedelmekre a díjnövekmény megengedett legmagasabb értéke a 30 százalékpontot nem haladhatja meg.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem – részletesebb adatszolgáltatás. Az immáron elfogadott módosítások alapján a NAV 2016. augusztus 1-től az adóbevallási tervezetben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmeket is szerepeltetni tudja. A módosító csomagban meghatározásra került azon adatok pontos köre, illetve az adatszolgáltatásokra vonatkozó határidő is, amelyek a befektetési szolgáltatót kötik.
TBSZ jövedelem
A módosító törvénycsomag alapján a tartós befektetésből származó jövedelmet érintően a 2017. január 1-től életbe lépő változások elsősorban olyan módosítások, amelyek a korábbi rendelkezések tartalmát pontosítják. Ezek közé sorolandóak – többek között – azon rendelkezések, melyek az ún. bankbetét-típusú TBSZ tekintetében a hozam megállapítása esetében az árfolyam-változás hatását is figyelembe veszi, amennyiben olyan jellegű pénzügyi eszköz található a számlán, amelynél értelmezhető az árfolyam-változás fogalma. A fentieken túl – a módosító törvénycsomag szerint – a fenti típusú TBSZ számla megszűnésekor, illetve megszakításakor a hozam részének kell tekinteni azon kamatot is, melynek kifizetése esetlegesen még nem valósult meg. Abban az esetben, amennyiben a magánszemély a TBSZ-szerződését újraköti, a korábbi szerződés alapján a magánszemélyt megillető kamat az újonnan kötendő szerződésre történő befizetésnek minősül. Továbbra is pontosításra kerül, hogy a korábbi TBSZ újrakötése nem számítandó bele az évente egy befektetési szolgáltatónál egy betéti, illetve egy portfólió típusú TBSZ kötési korlátba.
Törzstőke emelése
Az elfogadott törvény szerint a társaság törzstőkéjének olyan típusú emelése, amikor az a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére történik, 2016. augusztus 1-től nem tekintendő a magánszemély bevételének.
MRP-program változása
Nem változik a javaslatban foglaltakhoz képest, hogy 2017. január 1-től a program szervezőjének tájékoztatási kötelezettsége van az opciós jellegű munkavállalói értékpapír-jutatási program tekintetében.
Ingatlan és vagyonértékű jog átruházásból származó jövedelem időmúlásának figyelembe vétele
Az Országgyűlés változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy jövő évtől nem lesz akadálya annak, hogy az átruházásból származó jövedelem meghatározására a korábbiakban is ismert 75 %-os szabály alkalmazása során az időmúlást figyelembe vegyék. A szabály akkor alkalmazható, ha a lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházására a megszerzés évét követő 5 éven túl kerül sor, és nem állapítható meg az annak megszerzésére fordított összeg. A módosítás a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározása
Az elfogadott adótörvény-módosító csomagban kiegészítésre kerül 2016. augusztus 1-től az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározásának módja. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozása esetén az adóhatóság nem szab ki illetéket, az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, illetőleg azon összeg minősül megszerzésre fordított értéknek, amelyet a magánszemély ilyen összegnek tekinthet.
Az adómentes juttatásokat sem hagyta érintetlenül az elfogadott adócsomag, az ezeket érintő változásokra egy későbbi bejegyzésben térünk ki.
