Megbízható, kockázatos adózók minősítésének változásai
A 2017. évi adótörvény módosító javaslat alapján 2016. július 1-jétől a megbízható adózói minősítés megszerzésével összefüggésben a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében nem lesz feltétel a 3 éves működés.
Ráadásul a megbízható adózónak minősülő nyilvánosan működő részvénytársaságok további előnyt fognak élvezni, mivel az általuk visszaigényelt általános forgalmi adót már 2017. január 1-jétől 30 napon belül kell kiutalni, a többi adózóra irányadó 2018. január 1. helyett.
Fontos módosítás július 1-jétől, hogy a megbízható és a kockázatos adózói minősítés adókülönbözet nagyságához kapcsolódó feltétele esetében az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenti az adózó javára megállapított összes adókülönbözet összege.
2016. július 1-jétől kockázatos adózónak fognak minősülni azon adózók is amelyek:
- a kényszertörlési eljárás hatálya alatt állnak,
- a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 %-át,
- a terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.
Ezek a vállalkozások először a III. negyedévi minősítéskor kerülnek be a kockázatos adózói körbe.
Adószám felfüggesztés, törlés
Jelenlegi szabályozás alapján, ha az adózó a KOCKERD kérdőív kitöltésének és benyújtásának a kapcsolódó mulasztási bírságot kiszabó határozatban meghatározott teljesítési határidőben nem tett eleget, akkor az adózó adószámának törlését már nem lehet visszafordítani.
Jó hír, hogy a törvényjavaslat kihirdetését követő nappal megváltozik a szabályozás. Amennyiben a kitöltött kérdőív az adószám törlését elrendelő határozat NAV által történő kiadásáig benyújtásra kerül, akkor nem lehet adószám törlő határozatot kiadni, ha pedig az adószám törlését elrendelő határozat kiadását követően, de még annak jogerőre emelkedésig visszaküldi az érintett adózó a kitöltött kérdőívet, akkor az adószám törlő határozatot vissza kell vonni. Ugyanez a szabályozás fog érvényesülni a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettség elmulasztásával összefüggő adószám törlés esetében is.
Nagyon fontos átmeneti rendelkezés, hogy a hatályba lépést megelőzően - a kitöltött KOCKERD kérdőív benyújtásának hiánya miatt - jogerősen törölt adószámok esetében, ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság még nem rendelte el, akkor 2016. december 31-ig lehet kérni az adószám törléséről szóló határozat visszavonását. Ehhez legkésőbb a törlő határozat visszavonására irányuló kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a kitöltött KOCKERD kérdőívet. A törvényjavaslat kitér arra is, hogy az „adószám nélküli” időszak bevallási kötelezettségeit is teljesíteni kell a törlést visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig, ellenkező esetben mulasztási bírság kiszabására lehet számítani.
Feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés
Új ellenőrzési típusként megjelenik a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés. A NAV-nak így külön ellenőrzésben lehetősége lesz annak vizsgálatára, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és így a feltételes adómegállapítás kötelező-e az adóhatóságra.
Ezen ellenőrzés során a NAV minden olyan okiratot bekérhet, amely a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozatban szereplő tényállás megvalósulásához előírt volt. Lényeges szabály, hogy az adóellenőrzés befejezését követően minden esetben kötelező az adóhatósági határozat kiadása. Ez a határozat a későbbiekben köti a NAV-ot, az adózónál később lefolytatott ellenőrzések során ettől eltérni nem lehet.
A párhuzamos ellenőrzések elkerülését szolgálja az a szabály, hogy amennyiben egy adózónál feltételes adómegállapításra vonatkozó ellenőrzés indult, csak ennek lezárását követően lehet az érintett időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adónem ellenőrzést lefolytatni.
Ehhez az ellenőrzési típushoz kapcsolódóan is fontos átmeneti rendelkezést tartalmaz a 2017. évi adótörvény módosító javaslat, nevezetesen, hogy a 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett feltételes adómegállapítási határozatok esetében a feltételes adómegállapításra irányuló kérelmet benyújtó adózó kérheti a tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzést. Amennyiben ezen ellenőrzés a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának hiányát állapítja meg a NAV, akkor az adózó erre irányuló kérelme esetén a határozatban az adóhatóság az adóköteles jövedelmet terhelő adót is megállapítja.
EKAER
A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől EKAER bejelentési kötelezettséggel jár, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát.
Jelenleg a NAV a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat, ha a fuvarozásban érintett áfa alany az EKAER számmal, valamint a fuvarozással összefüggő adatokról a nyilatkozattételt megtagadja, végrehajtási eljárás, vagy egyéb kockázati tényezők ezt indokolják. A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől a fuvarozó felelőssége lesz a hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrizése. Így mulasztási bírsággal lesz sújtható a NAV által felhelyezett hatósági zár jogtalan eltávolítása. A fuvareszközt pedig a kiszabott bírság megfizetéséig vissza lehet tartani, ha a mulasztási bírság megfizetésére kötelezett fuvarozó nem rendelkezik magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, illetve pénzügyi intézmény, kezességet, garanciát nem vállal a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért, vagy a bírságfizetést belföldi adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet nem vállalja át és ezt a bírság fizetésére kötelezett hitelt érdemélően nem igazolja.
Ha egy külföldi fuvarozó a hatósági zár NAV által történő levételét megakadályozza, akkor bármely más, a külföldi fuvarozó használatában, tulajdonában álló fuvareszköz tekintetében alkalmazható a mulasztási bírság kiszabása és azzal összefüggően a fuvareszköz visszatartása.
2016. augusztus 1-jétől abban az esetben, ha az EKAER rendszerbe bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiséget (esetleg üres a kamion),akkor a ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Végrehajtás
Az adótartozás végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 5 évről 4 évre csökken.
A javaslat alapján a 10 000 Ft-ot meg nem haladó tartozást behajthatatlanság címén véglegesen törölni rendeli, amennyiben az adós pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára vezetett inkasszó eredménytelen volt. A 100 000 Ft-ot meg nem haladó tartozásokat behajthatatlanként véglegesen törölni lehet, amennyiben a NAV a végrehajtás érdekében minden intézkedést megtett, azonban eljárása végrehajtható vagyon hiányában nem vezetett eredményre. Ezeket a tartozásokat a NAV a továbbiakban már nem tarja nyilván. A 100 000 Ft-ot elérő tartozást a NAV az eddigi gyakorlatnak megfelelően végrehajtható vagyon hiányában behajthatatlannak minősíti és a végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig nyilvántartja.
Az önkormányzatok a korábbi 10 000 Ft helyett, már csak az 50 000 Ft-ot meghaladó köztartozások esetén kereshetik meg a NAV-ot adók módjára történő behajtás érdekében.
Gépjárműfoglalás esetén lehetősége lesz az adóhatóságnak tárgykörözést elrendelő határozatot kiadni, és így a rendőri szervet bevonni a lefoglalt, de nem fellelhető gépjármű előkerítésére.
Az ingatlant terhelő jelzálog esetében a NAV az ingatlan végrehajtását mellőzheti, ha annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható. Ebben az esetben az adózó ingatlanára jelzálogjog jegyezhető be.
Egyéb fontos módosítások
2017. január 1-jétől tovább csökken az Áfa összesítő nyilatkozattal érintett számlák értékhatára. A korábbi 1 millió forint helyett már a 100 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó számlákról is adatot kell szolgáltatni. 2017. július 1-jétől ezen adatszolgáltatás már csak a számlatömb használatával kibocsátott számlákra fog vonatkozni, figyelemmel arra, hogy a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmához az ettől az időponttól a NAV-nak valós idejű hozzáférése lesz.
2017. január 1-jétől lehetőség van a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmát illetően a NAV felé történő közvetlen adatlekérést biztosító online hozzáférés alkalmazására. 2017. július 1-jétől azonban már minden adózónak kötelező biztosítani az adóhatóság általi valós idejű hozzáférést, illetve a közvetlen adatlekérést.
Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések vonatkozásában már most is bejelentési kötelezettsége van az üzemeltető adózónak. 2017. január 1-től az automataberendezést automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Erről az adózónak rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége lesz, amelyet az adóhatóság a számlázó programokhoz hasonlóan közvetlen adatlekéréssel fog megvalósítani.
Az szja-ban és az eho-nál már érvényesülő pótlékmentes részletfizetés kiszélesedik. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó (áfa) fizetésére nem kötelezett magánszemélyt terhelő, legfeljebb 200 000 Ft összegű bármely adóra a NAV kérelemre automatikus részletfizetést engedélyez.
A jövőben magánszemély esetében is érvényesül az a szabály, hogy a NAV a mérséklést/elengedést az adótartozás egy részének megfizetéséhez köthesse. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján a kifizető által a magánszemélytől levont adó- és járuléktartozást nem mérsékelheti.
2017. július 1-jétől elévült időszakra is lehet önellenőrzést benyújtani, ha bíróság az adózó adókötelezettségét is érintő jogerős döntést hoz.
