Vagy a klasszikusnak tekinthető 1553-as adóbevallást, vagy a 1553ADO jelű adónyilatkozatot (ami évekkel ezelőtt csak „söralátétet” néven híresült el) töltik ki. A bevallási határidő közeledtével ez utóbbival kapcsolatban szeretnék egy rövid összefoglalást adni, hogy ki és mikor választhatja e bevallási formát.
Az adónyilatkozatot, a klasszikus adóbevalláshoz hasonlóan május 20-áig kell kitölteni, és megküldeni az adóhatóságnak. Szerencsére még van időnk a bevallás beadásának határidejéig, azonban már most érdemes végiggondolni, hogy jogosultak vagyunk-e, és ha igen szeretnénk-e adónkat adónyilatkozaton keresztül bevallani, amit az 1553ADOT számú nyomtatványon kell megtenni.
Milyen esetben választható az adó bevallása az adónyilatkozaton
Fontos szabály, hogy kizárólag belföldi illetőséggel rendelkező magánszemély nyújthat be ilyen típusú adóbevallást és csakis abban az esetben, amennyiben nincs külföldről származó jövedelme. Továbbá fontos, hogy csak olyan munkáltatótól, kifizetőtől származhat jövedelme, aki az adóelőleget az év során megállapította, és levonta. Vagyis már itt az első körben kiesnek azok, akiknek a jövedelmük akár egy része után is saját maguknak kellett évközben az adóelőleget megállapítani és befizetni. További fontos szabály, hogy a ténylegesen fizetendő adó, és a munkáltató által már levont adó különbözete nem haladhatja meg az 1 000 Ft-ot.
A választás feltétele az is, hogy a magánszemély az év során tételes költségelszámolással költséget nem számolt el. Jó hír azonban, hogy nem esik el az adónyilatkozat választása alól valaki, ha a 10 százalékos költséghányad alapján számolt el költséget.
Szerencsére a törvény nem zárja ki azokat, akik éltek a családi adókedvezménnyel, azonban náluk figyelni kell pár dologra. Így például csak azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik a családi adókedvezményüket nem osztják meg. Mindezt figyelembe véve azok a családosok választhatják ezen adóbevallási formát, akik év közben egy időben nem dolgoztak több munkáltatónál, ergo a másodállásban is dolgozók elesnek ezen adóbevallási formától.
Azok, akik év közben éltek a családi kedvezménnyel, azonban munkahelyet váltottak, abban az esetben választhatják csak az adónyilatkozatot, amennyiben a korábbi munkáltatótól kapott igazolást átadták az új munkáltatójuknak, és az érvényesíthető családi kedvezmény összege megegyezik az év során a munkáltatóknál figyelembe vett családi kedvezménnyel. Így sajnos a törvény szerint nem jogosultak azok az adónyilatkozat keretében az adóbevallásra, akik utólagosan szeretnék érvényesíteni a családi kedvezményt.
Kiesnek a körből az egyéni vállalkozók, az EKHO-t választók, és azok is, akik fizető-vendéglátó tevékenységükre vonatkozóan tételes átalányadózást választottak.
Ezen felül azoknak sincs lehetőségük a „söralátét” benyújtására, akiknek ingatlan, vagy vagyoni értékű jog átruházásából, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származik jövedelmük, illetve 2015-ben kaptak osztalékká nem váló osztalékelőleget, vagy a jóváhagyott osztalék adójával szemben a 2015-öt megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számoltak el. Továbbá azok sem élhetnek ezen választás lehetőségével, akik olyan jövedelmet szereztek, ami után az egészségügyi hozzájárulást (eho) saját maguknak kellett megfizetni.
A fentiek alapján meglehetősen sok feltételnek meg kell felelni, hogy a „söralátéten” keresztül lehessen eleget tenni az Szja bevallási kötelezettségnek, azonban azok, akik az év során kizárólag munkaviszonyból szereztek jövedelmet és munkáltatójuk az előírások szerint megfelelő összegben levonta az adóelőleget, nyugodtan választhatják az adónyilatkozatot is 2015. szja bevallásukra.
