A bejegyzés kapcsán új információ, hogy 2016. február 26-án az Országgyűlés elé benyújtásra került törvényjavaslat alapján a korlátolt felelősségű társaságok 2017. március 15-éig lennének kötelesek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről, valamint törzstőke-emelésről dönteni, azaz további egy év állna rendelkezésre az új szabályokra történő áttérésre. Az Országgyűlés várhatóan 2016. március 1-én szavaz a törvényjavaslatról.Kiegészítő információ: 2016. március 1-én az Országgyűlés elfogadta azt a módosító törvényjavaslatot, amely alapján azok a korlátolt felelősségű társaságok, melyeknek jegyzett tőkéje a hárommillió forintot nem éri el legkésőbb 2017. március 15-ig kötelesek törzstőke felemeléséről határozni és ezzel egyidejűleg az új Ptk. szerinti továbbműködésről dönteni, illetve átalakulásukról, megszűnésükről határozni. Ez a határidő hosszabbítás azonban nem érinti azokat a korlátolt felelősségű társaságokat, amelyeknek a jegyzett tőkéje eléri a hárommillió forintot, illetve a részvénytársaságokat sem. Esetükben változatlanul a 2016. március 15-ei határidő az irányadó arra vonatkozóan, hogy – szükség szerint – döntsenek az új Ptk. szerinti továbbműködésről és a létesítő okiratuk ennek megfelelő módosításáról.
Kiket érint a kötelezettség?
A módosítási kötelezettség az alábbi társaságokat érinti:
- 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió Ft-ot; valamint
- 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságokat, akiknek a jegyzett tőkéje ugyan eléri a 3 millió Ft-ot, de létesítő okiratuk valamely rendelkezése az új Ptk. kógens rendelkezéseibe ütközik vagy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) konkrét szakaszára utal, illetve
- azokat a részvénytársaságokat valamint egyesüléseket, amelyeknek a létesítő okirata nem felel meg az új Ptk. által megállapított szabályoknak.
Az érintett társaságokat a létesítő okirat módosításának kötelezettsége csak lényeges tartalmi eltérés esetén terheli, a létesítő okiratot nem szükséges azon okból módosítani, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal, elegendő ezt a változást a létesítő okirat egyéb okból történő módosítása esetén átvezetni.
Azok a társaságok, amelyeknek létesítő okirata a Ptk. rendelkezéseivel összhangban áll, nem kötelesek határozni a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, valamint cégeljárást sem kell kezdeményezniük, 2016. március 15. napjától a törvény erejénél fogva kerülnek a Ptk. hatálya alá.
Amennyiben a módosítási kötelezettség valamely okból fennáll, úgy a változásbejegyzési kérelmet a társasági döntést követő 30 napon belül kell a cégbíróság részére benyújtani. Legkésőbb tehát 2016. március 15-én kell a szükséges döntést meghozni a társaságnak a Ptk. szabályaival összhangban történő továbbműködésről, és ez esetben a változásbejegyzési kérelmet 2016. április közepéig kell benyújtani.
Milyen költséggel jár a módosítás?
A fent részletezett kötelező változásbejegyzéseknél, feltéve hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás miatti módosításokat tartalmaz, illeték és közzétételi költségtérítés fizetési kötelezettség nem terheli a társaságot. Amennyiben ezen túl egyéb módosítást is végrehajt a társaság, úgy az általános illetékfizetési kötelezettség teljesítése mellett folytatható le a cégeljárás és jegyezhető be a változás (ami tőkeemelés esetén 40 000 Ft-os illetéket jelent). Megjegyzendő, hogy eltérő értelmezések lehetésgesek abban a tekintetben, hogy egy módosítás meddig sorolható szigorúan az új Ptk-nak történő megfelelést szolgáló körbe, így különös körültekintéssel célszerű eljárni.
Emellett ügyvédi, közjegyzői költség merülhet fel, mert a módosításokat megfelelő ügyvédi, közjegyzői okiratba kell foglalni és a cégbírósági eljárás során a jogi képviselet ez esetben is kötelező.
Milyen döntéseket hozhat a társaság?
Amennyiben tőkeemelés nem szükséges, úgy a társaság létesítő okiratát kell értelemszerűen az új Ptk. rendelkezéseivel összhangba hozni. A törzstőke emelés kötelezettségével érintett Kft-k az alábbi lehetőségek közül választhatnak:
- tőkeemelés elhatározása;
- más típusú, kötelezően előírt jegyzett tőkét nem igénylő jogi személlyé (jellemzően betéti társasággá) történő átalakulás;
- végelszámolás megindítása.
Milyen módon és milyen határidővel valósítható meg a Kft-k tőkeemelése?
Nyilvánvalóan a legfontosabb törvényi változás a Kft-k esetén a minimum jegyzett tőke 3 millió Ft-ra történő emelkedése, hiszen ennek végrehajtásához a tagoknak adott esetben többletforrást kell rendelkezésre bocsátania. A tőkeemelés többféle módszerrel megvalósítható, amelyeket röviden az alábbiakban mutatunk be.
Pénzbeli hozzájárulás
A tőkeemelést a tagok teljesíthetik pénzbeli hozzájárulás útján. Ha a megemelt tőke összegét a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesíteni rendelik a tagok, úgy a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a pénzforgalmi szolgáltató igazolását a pénzbeli hozzájárulás társaság számlájára történő befizetéséről.
A Ptk. a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejére vonatkozó kógens szabályt nem tartalmaz. Nincs akadálya annak, hogy a jelenleg még Gt. hatálya alá tartozó Kft feltőkésítése során a hátralékos pénzbetét befizetésének időpontját a létesítő okirat, illetve a taggyűlési határozat akár 2 évnél hosszabb időben határozza meg, mint azt egy irányadó bírósági döntés is kimondta.
Ilyen döntéssel ezért a tőkeemelés tényleges teljesítésének időpontja kitolható, ugyanakkor a jogszabály bizonyos korlátokat mégis tartalmaz. Ha a tag a pénzbeli hozzájárulásának kevesebb, mint felét köteles megfizetni a módosítási kérelem benyújtásáig, vagy ha a vagyoni hozzájárulás teljesítésére egy évnél hosszabb határidő áll rendelkezésre, úgy a társaság nem fizethet osztalékot addig, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. További szabály, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, azaz az elhatározott, de nem teljesített tőkeemelésért a tag felelős marad.
Apport (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás)
A Ptk. nem ír elő kötelező készpénz-apport arányt, így lehetőség van arra is, hogy a törzstőke-emelés kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – köznapi elnevezésével apport – útján valósuljon meg.
Apportként szolgálhat minden forgalomképes, az apportőr személyétől független, vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog. Apport tárgya lehet továbbá az olyan követelés, amelyet az adós elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. A joggyakorlat szerint ingatlan tulajdonjoga, bérleti joga illetve használati- és üdülőhasználati joga is apportálható, valamint a már megszerzett védjegyoltalom szerződéssel szintén átruházható. Vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) is minősülhetnek nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak.
A fentiektől eltérően a tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása, illetve a társaság tagjának üzleti hírneve nem tekinthető forgalomképes dolognak, így apport tárgya sem lehet.
Ha az apport átruházáskori értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a társaság az átruházástól számított öt éven belül követelheti az apportot szolgáltató személytől. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben.
Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke felét nem éri el és a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni, amely nem lehet későbbi, mint a tőkeemeléstől számított három év. Amennyiben az apport értéke a törzstőke felét eléri, úgy azt a tőkeemeléskor rendelkezésre kell bocsátani a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig.
Törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés
A tőkeemelés megvalósításának harmadik lehetősége a társaság törzstőkén felüli vagyonából történő tőkeemelés. Ehhez szükséges a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata, valamint az, hogy a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezzen olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely tőkeemelésre fordítható.
A törzstőkén felüli vagyonból történő törzstőke emelés lényegében a saját tőke elemei közötti átrendezést jelent, amely a cégbíróság által történő bejegyzéssel teljesül, a tagok semmilyen többlet vagyonrendelkezésre bocsátására nem kötelesek. Mindemellett a jogszabály meghatározza, hogy a törzstőke felemelésének fedezetét a társaság 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolnia.
Amennyiben ilyen módon akarja megvalósítani a társaság a tőkeemelést, úgy tehát elengedhetetlen, hogy a társaság 2016. március 15-e előtt elfogadja a 2015. évre vonatkozó éves beszámolóját, vagy közbenső mérleget készítsen, amely tartalmazza a tőkeemelés fedezetét.
Szankciók
A cégtörvény kógens rendelkezésként írja elő a bírság kiszabását a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése esetére, melynek mértéke 50 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedhet. A jogszabály ugyan csak a bírság mértékében ad mérlegelési lehetőséget a cégbíróságnak – a kiszabás kapcsán nem – a legutóbbi, 2013-ban esedékes kötelező cégmódosítás során a cégbíróságok mégsem alkalmazták konzekvensen a szankcionálást. Ezért kérdéses, hogy mi lesz a mostani bírósági gyakorlat, de a bírság elkerülése érdekében mindenképpen javasolt határidőben teljesíteni a kötelezettséget.
Külön esetnek tekinthető, ha a cég nem késedelmesen, hanem egyáltalán nem tesz eleget módosítási kötelezettségének: ilyenkor a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, melynek során az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki, kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását vagy felügyelőbiztost rendelhet ki. Végső soron, ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a cégbíróság akár meg is szüntetheti a társaságot.
