Ezt az ítéletet már régóta várták a bitcoin kereskedők és más felhasználók, mivel az EB egy számukra esetlegesen kedvezőtlen döntése esetén jelentős hátrányt szenvedhetett volna a bitcoin használata az Európai Unióban más országokhoz képest.
A Bitcoin egy digitális fizetőeszközt, a bitcoinokat (BTC) kezelő rendszer. Ez egy decentralizált rendszer, azaz nem kötődik egy központi irányító rendszerhez sem. A bitcoinok digitálisan léteznek, a rendszerbe bekapcsolódva mindenki saját maga rendelkezik az általa tulajdonolt bitcoinok felett. Bitcoinhoz a felhasználók nemzeti valutáért való vásárlással, bitcoin bányászattal vagy termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékeként juthatnak. A bitcoin-szabályozás még világszerte gyerekcipőben jár, sok ország jogrendszerében nem tisztázott. Az Európai Központi Bank szerint a pénzügyi szektor hagyományos szabályait nem lehet alkalmazni a Bitcoinra, többek között azért sem, mert nincs egy központi elszámoló háza. A brit hatóságok szerint a bitcoin nem illegális, de nem is szabályozott. Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) figyelmeztette a felhasználókat a Bitcoin használat potenciális kockázatairól – ha a Bitcoin rendszer egyik napról a másikra megszűnik, nem biztos, hogy lesz majd olyan személy, akit ez miatt felelősségre lehet vonni és aki megtéríti a „beragadt” eszközöket. Hatóságok általában a gazdasági szereplőire bízzák, hogy – e figyelmeztetés ellenére – elfogadják-e bitcoint ellenérték kiegyenlítésének módjaként és e kérdésben általában nem kívánnak beavatkozni.
Szabályozott vagy nem szabályozott, de hogyan kell adózni, ha valaki bitcoin-átváltási tevékenységbe kezd: úgymint hagyományos pénzváltási tevékenység után vagy esetleg másképp – lényegében ez volt a kérdés, amit az Európai Bizottságnak el kellett döntenie. A bitcoin-szabályozás egyik fontos lépése tehát az EB döntése, ami mind a 28 EU tagállam vonatkozásában rendezi a bitcoin adójogi kezelését.
Tényállás
David Hedqvist Svédországban tervezett beindítani egy olyan vállalkozást, amely a honlapján keresztül „hagyományos” (hivatalos nemzeti) deviza és bitcoin (virtuális deviza) váltásával foglalkozna. A vállalkozás szolgáltatásának ellenértéke a hagyományos pénzváltókhoz hasonlóan jutalék lenne. A vállalkozás beindítása előtt feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel fordult Hedqvist úr a svéd adójogi bizottsághoz. Ez a bizottság úgy döntött, hogy ez a fajta deviza váltási tevékenység áfa mentes szolgáltatás. Ezzel a döntéssel azonban nem értett egyet a svéd adóhatóság, így az ügy bíróság elé került. A svéd bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az EB-hez, így született meg a mostani döntés.
Az EB részére feltett kérdések
Az EB-nek a következő két kérdést kellett megválaszolnia:
- Ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak kell-e tekinteni az értékesítő által az átváltási árfolyamba épített ellenérték fejében végrehajtott, virtuális deviza és hagyományos deviza átváltása, illetve visszaváltása formájában megvalósuló ügyleteket?
- Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell e értelmezni a HÉA irányelv 135. cikk (1) bekezdését, hogy a fent említett átváltási ügyletek adómentesek?
A HÉA irányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a tagállamok mentesítik a héa (áfa) alól azon ügyleteket, amelyek törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkoznak.
A döntés
Az EB első lépéseként azt állapította meg, hogy a hagyományos és virtuális devizák közötti átváltási tevékenység nem termékértékesítés, hiszen nem kézzelfogható, birtokba vehető dolgok átadása történik, így ezen tevékenység csak szolgáltatásnyújtás lehet. A deviza váltási tevékenység pedig ellenérték fejében történik, mivel az a jutalék, amely Hedqvist úr társasága kap az ügyfelektől, egyrészt egyenes következménye a társaság és az ügyfél közötti jogviszonynak, másrészt pedig a felek megállapodása kiterjed arra a haszonkulcsra is, amelyet a társaság a devizák átváltása során szerződés szerint kalkulál.
Az EB álláspontja szerint a HÉA irányelv 135. cikk (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti ügyletek esetén a „héa mentességek célja többek között az adóalap, valamint a levonható héaösszeg meghatározásával kapcsolatos azon nehézségek kiküszöbölése, amelyek a pénzügyi ügyletek adózásának keretében felmerülnek. Márpedig a nem hagyományos devizákat – vagyis az egy vagy több országban törvényes fizetőeszközöktől eltérő pénzeket – érintő ügyletek pénzügyi ügyletnek minősülnek, amennyiben e devizákat az ügylet felei a törvényes fizetőeszköz alternatívájaként elfogadtak, és azoknak nincs más céljuk, mint az, hogy fizetőeszközként használják.” A tényállásban leírt átváltási ügyletek esetében pedig lényegében ugyanazok a nehézségek jelentkeznek az adóalap és a levonható adó megállapítása során, mint a hagyományos átváltási ügyleteknél.
Tekintettel arra, hogy a bitcoin virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják, és e tekintetben egyes gazdasági szereplők elfogadják azt, ezért az EB úgy döntött, hogy indokolt a héamentesség alkalmazása a bitcoin és a hagyományos devizák átváltására irányuló szolgáltatás esetén is.
A konklúzió
Az EB ezen döntésében határozottan irányt mutatott a bitcoin alkalmazásának áfabeli megítélése kapcsán. Az ítélet többi, általunk nem részletezett részében összefoglalja a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos tevékenységek áfabeli megítélésének szempontjait is, amely más ügyletek esetén is hasznos hivatkozási alapul szolgálhat számunkra.
