Erre való tekintettel e hét szerdán a NAV hírlevelet és tájékoztatót tett közzé honlapján az előírások értelmezése és az átállással járó kötelezettségek tisztázása céljából.
SZÁMLÁZÓPROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS, 2016. JANUÁR 1-TŐL ÉRVÉNYESÜLŐ ÚJ JOGSZABÁLYI KÖVETELMÉNYEK
Az új jogszabályi rendelkezések alapján 2016. január 1-től a számlázóprogramban biztosítani kell, hogy a NAV egy önálló, de a programba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz.
A Rendelet alapján minden számlázóprogramnak egy, az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető
- a kezdő és záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve
- a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.
A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázóprogramnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. Ezzel együtt a 2016. január 1-én vagy azt követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában ezt a funkciót már biztosítani kell.
A NAV közleményeiben kiemeli, hogy a számlázóprogramoknak ezen funkcióval abban az esetben is rendelkezniük kell, amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének papír alapon és akkor is, ha elektronikus úton tesz eleget, továbbá abban az esetben is, ha a belföldi szabályok szerinti számlakibocsátásra egy külföldön letelepedett, Magyarországon csupán áfa-regisztrált adóalany által kerül sor. Fontos kiemelni, hogy az áfa-regisztrált adóalanyoknak abban az esetben is gondoskodniuk kell az új funkciónak az általuk alkalmazott számlázóprogramba integrálásáról, amennyiben 2016-ban nem folytat magyarországi áfa-köteles tevékenységet.
ADÓKOCKÁZAT
Amennyiben 2016. január 1-ig nem sikerül az adózóknak megvalósítani a kért fejlesztéseket, illetve a programfrissítést, úgy adatszolgáltatási kötelezettség megsértésére, illetve ha az adatszolgáltatás egy esetleges adóellenőrzés lefolytatását akadályozza, így ez utóbbira tekintettel mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet, melynek mértéke magánszemélyek esetében 200 000 Ft-ig, más adózók esetében 500 000 Ft-ig terjedhet.
GYAKORLATI TENNIVALÓK
Számlázóprogramnak kell tekinteni minden olyan informatikai megoldást, amely alkalmas számla kiállítására, függetlenül attól, hogy az adott program emellett más funkciókkal is rendelkezik. A NAV tájékoztatójában kiemelte, hogy a többfunkciós, moduláris felépítésű szoftverek „határainak” kijelölése a fejlesztő döntése. Nem kifogásolható, ha egy szoftver az adatexportot az adott rendszer egyes komponenseinek egymás után vagy egymással párhuzamosan történő használatának eredményeképpen hajtja végre. A NAV kifejti, mivel a Rendelet kifejezetten nem tiltja, hogy az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” több fájlra darabolja a szolgáltatandó adatokat, így ha az exportált adatállomány túl nagyméretű, abban az esetben az adatok listázására több fájl egymást követő előállításával is megoldható.
A felkészülés során kiemelt fontosságú figyelembe venni az informatikai fejlesztések időigényét, mivel egyrészt a számlázóprogramoknak 2016. január 1-én már biztosítania kell az előírt adatszolgáltatást, másrészt pedig az adóalanyoknak már rendelkezniük kell a programok „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció működését bemutató fejezetet is tartalmazó felhasználói dokumentációval (mindez igaz a saját fejlesztésű számlázóprogramokra is). Így aki még nem tette meg, annak mielőbb el kell indítania az informatikai fejlesztéseket, illetve a számlázóprogram frissítésének beszerzését.
