IFRS
A világon, és ezen belül Európában is egyre nagyobb teret hódít az IFRS, ezért ésszerűnek tűnik, hogy a magyar számviteli szabályozás is közelítsen hozzá. A június 12-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, amely jóváhagyta az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazását. Jelenleg csak az EU-s tőzsdén jegyzett anyavállalatoknak kötelező IFRS szerinti konszolidált éves beszámolót készíteni, 2017. január 1-től azonban már kötelező lesz minden olyan vállalkozásnak is, amelynek értékpapírjait az EGT bármely szabályozott piacán forgalmazzák. A különböző hitelintézetek számára is előírás lesz az IFRS, a szövetkezeti hitelintézeteknek pedig 2018. január 1-től.
A tőzsdén jegyzett vállalkozások számára azonban már 2016. január 1-től is választható lesz az IFRS-re történő áttérés.
Fontos kiemelni, hogy az IFRS-re áttérni kívánó vállalkozásoknak az átállást megelőző üzleti év pénzügyi kimutatásait is el kell készíteniük az IFRS szabályai szerint, azaz aki 2016-tól szeretne váltani, gyakorlatilag már 2015-ben is alkalmaznia kell az IFRS-eket.
A IFRS szerinti nyitómérlegben meg kell jeleníteni minden olyan eszközt és kötelezettséget, amelyek megjelenítését az IFRS-ek előírják, és ki kell vezetni minden olyan eszközt, vagy kötelezettséget, amelyet az IFRS nem enged megjeleníteni. Emellett minden eszközt és kötelezettséget az IFRS-eknek megfelelően kell besorolni és értékelni is.
A magyar számviteli törvény módosításában is számos elemet vehetünk észre, amelyekben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz történő közelítés egyértelmű szándékát fedezhetjük fel. Ezek közé tartozik, hogy megszűnnek a rendkívüli tételek – pontosabban át kell sorolni őket jellegüktől függően a pénzügyi-, illetve az egyéb bevételek, ráfordítások közé –, így a rendkívüli eredmény is.
A másik fontos változás pedig az osztalékkal kapcsolatos, jövő évtől kezdődően ugyanis a tárgyévet érintő osztalékot nem a tárgyévi beszámolóban kell megjeleníteni, hanem a jóváhagyás napjával. Azaz a 2016-os évet érintő osztalékot csak a 2017-ben történő jóváhagyás napján jeleníthetjük majd meg a könyveinkben.
Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások
Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét),továbbá az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, és az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget.
Az előző üzleti évi adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Korrigált saját tőke = saját tőke - lekötött tartalék - értékelési tartalék
Szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Nézzünk egy példát az osztalékfizetésre!
- mérlegkészítés időpontja: március 31.
- adózott eredmény felosztásáról szóló döntés: április 30.
- korrigált saját tőke 456 millió Ft, ebből eredménytartalék 50 mllió Ft, jegyzett tőke 400 millió Ft
- a leányvállalat május 20-án jóváhagy 100 millió Ft osztalékot a 100 százalékos tulajdonos anyavállalat számára.
Az anyavállalat az osztalékfizetési korlát meghatározásakor (04.30.) a 100 millió Ft-ot az eredménytartalékot növelő tételként veheti figyelembe.
Azaz a módosított korrigált saját tőke 456 M Ft + 100 M Ft = 556 M Ft
Sémák változása
A mérleg szerkezetének változásai mellett további újdonság, hogy megszűnik az eredménykimutatás „B” változata. Ez nem annyira tragikus változás, hiszen egy felmérés alapján választ adó társaságok közül mindenki az „A” változatot használta.
A változások utáni sémák az alábbiak:
Sémák változása – Mérleg
D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék
V. Lekötött tartalék
VI. Értékelési tartalék
- Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
- Valós értékelés értékelési tartaléka
VII. Adózott eredmény
Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
C./ V. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye
Az eredménylevezetés előírt tagolása
H. Adózott eredmény (G-18) ~ utolsó sor
Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása
~ konszolidációhoz kapcsolódó sorok számozása változik
Sémák változása – Eredménykimutatás
- Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII)
- Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
- Adózás előtti eredmény (±A±B)
- Adófizetési kötelezettség
- Adózott eredmény (±C-X)
