Az ügyfelek veszteségének megtérítését a szolgáltatással lefedett kockázatok esetén egy biztosító társaság, a Continental Assurance Company of London vállalta. A CPP tehát csupán egy biztosítási keretpolitikát értékesített, miközben a biztosítási szolgáltatást ténylegesen a harmadik fél biztosító nyújtotta.
A CPP úgy érvelt, hogy az általa nyújtott szolgáltatások biztosítási szolgáltatásként teljesen, vagy – mint többszörös szolgáltatás – nagyobb részt adómentesnek minősülnek.
Az angol hatóságok azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a CPP tevékenysége adókötelesnek tekinthető. A bankkártyaszámok regiszterének fenntartása, valamint a kártyák elvesztéséhez kapcsolódó szolgáltatások ugyanis egy olyan szolgáltatáscsomagot képeznek, ahol a szolgáltatások túlnyomó részét a kártya regisztrációs szolgáltatás teszi ki, amely adóköteles.
Az Európai Bírósághoz feltett legfőbb kérdés
Több szolgáltatás nyújtása esetén miként lehet megállapítani, hogy a tranzakció áfa szempontból egyetlen összetett, vagy több, egymástól különálló szolgáltatásnak minősül?
A döntés
Az EB a probléma értelmezésekor a hatodik áfa irányelv 2. cikkely (1) bekezdéséből indult ki, ami alapján áfa köteles tevékenységnek minősül egy tagállamon belül az adóalanyként eljáró személy által ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás.
Ebből következően az EB szerint minden szolgáltatást különállónak és függetlennek kell tekinteni. Ugyanakkor – az áfa rendszer működésének torzulásait megakadályozandó – az áfa szabályok alkalmazása során kerülni kell a gazdasági szempontból egységes szolgáltatásnak minősülő tranzakciók feldarabolását, az egységet képező elemek önálló minősítését. Ezért fel kell tárni az ügylet lényegi jellemzőit annak megállapításához, hogy az adóalany több különálló, vagy egy egységes szolgáltatást nyújt-e.
A CPP ügyben az EB azt is megállapította, hogy mindenképpen egyetlen szolgáltatásnyújtás történik abban az esetben, ha megállapítható, hogy az alkotóelemek egyike olyan főszolgáltatásnak minősül, melyhez a további elemek járulékos szolgáltatásként kapcsolódnak és így osztják a főszolgáltatás adójogi sorsát.
Egy szolgáltatást pedig akkor kell járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha önmagában nem képezi a vevő célját, csupán a főszolgáltatás teljesebb élvezetét szolgálja. Ilyen körülmények között önmagában az a tény, hogy a szolgáltatás nyújtója egységes díjat számít fel nem meghatározó. Az EB ugyanakkor elismerte, hogy, amennyiben egy több elemből álló szolgáltatást egységes díj ellenében teljesítenek, az utalhat arra, hogy egyetlen tranzakcióra került sor – azonban a díj egysége önmagában nem perdöntő.
A konklúzió
A CPP-ügy volt az első döntés, melyet az EB az összetett szolgáltatások tárgyban hozott. Az eset alapján az összetett szolgáltatások jellemzői az alábbi nem teljeskörű, illetve konklúzív felsorolásban foglalhatók össze:
- Összetett szolgáltatásról beszélhetünk, ha egy szolgáltatási csomagon belül valamely szolgáltatás jellegadó, főszolgáltatásnak minősíthető, míg a többi csupán ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatást képez.
- Járulékosnak minősül a szolgáltatás akkor, ha az önmagában nem képezi a vevő célját, csupán a főszolgáltatás teljesebb élvezetéhez járul hozzá.
- Amennyiben egy több elemből álló szolgáltatást egységes díj ellenében teljesítenek, ez utalhat arra, hogy összetett szolgáltatásnyújtás történt.
