Itthon az utóbbi években a legtöbb figyelem az áfa kérdésekre jutott
Az Európai Bíróság (EB) egyre több magyar ügyben adott iránymutatást az uniós irányelveknek megfelelő helyes jogalkalmazáshoz. Ugyanakkor a magyar Bíróság ítélete nem mindig jut el a nagyközönséghez. Ez elsődlegesen annak köszönhető, hogy a hazai titokvédelmi rendelkezések anonimitást követelnek meg az eljáró hatóságoktól, Bíróságoktól.
A jogbiztonság elve megköveteli azt, hogy az adóalanyok ismerjék adókötelezettségeiket valamely ügylet megkötése előtt. Az esetleges bizonytalan fogalmakat garanciális okokból csak a törvényi értelmező rendelkezés, illetve végső soron a következetes bírósági jogalkalmazás teheti határozottabbá.
Bár az adóhatósági jogértelmezés, a szakmai véleményként kiadott állásfoglalások kötelező erővel nem bírnak, de az adózók döntően az abban leírtak szerint járnak el, hiszen a hírcsatornákon keresztül csak azt ismerik. Azon esetekben, amikor a jogalkotó a jogalkalmazók (pl. adóhatóság, bíróság) döntési kompetenciájára - adott eset mérlegelésére - bízza azt, hogy egy jogi norma hipotézise megvalósult-e vagy sem, kiemelkedő jelentősége van a jogalkalmazó szerv – értve ezalatt különösen a bíróságokat - belső meggyőződésének.
Figyelemmel arra, hogy a bíróságok által alkalmazott gyakorlatot az adózók többnyire csak az adóhatóság szemszögéből alkalmazott, sok esetben egyébként helytálló megvilágításban és publikált formában ismerik, ezért szeretnék más Uniós, illetve hazai bírósági döntések bemutatásával, illetve a már feldolgozott esetekből további tényállási elemek kiemelésével az adózókat segíteni abban, hogy adókötelezettségeik teljesítése során hogyan értelmezzék az egyes rendelkezéseket.
Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos esetekben az adóhatósági és a bírósági gyakorlat nem teljesen fedi egymást, vagy esetlegesen a tényleges bírósági gyakorlatból az adóhatóság nem minden ismérvet emel ki. Olyan eset is előfordulhat, amikor látszólag azonos ténybeli alapon egymásnak ellentmondó hatósági döntések, vagy bírósági ítéletek születnek.
Ennek keretében az adóhatóság által már feldolgozott és publikált bírósági eseteket fogok ismertetni, és azokból további tényállási elemekre is felkívánom hívni az adózók figyelmét, illetve ugyanabban a témában más jogesetek feldolgozásával esetlegesen egy másik gyakorlatot próbálok bemutatni. Ahol lehetséges igyekszem megtalálni és bemutatni az egyes jogesetek ellentétét is, ahol, látszólag azonos ügyben teljesen más következtetésre jutott az adóhatóság.
Reményeim szerint az adójogeseteket feldolgozó blogsorozatunk hosszabb távon segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy az adózók jobban megismerjék, még tisztábban lássák az adókötelezettségeik teljesítése során a kérdéses esetekben alkalmazott gyakorlati bírósági jogalkalmazást.
