Facebook image
Mentés

Fizetünk-e egy beteljesült álom után, avagy adózik-e az ötös lottó?

Nemcsak gyermekként, hanem felnőttként is lehetnek álmaink! Sok gyermek talán már megírta a levelét a Húsvéti nyuszinak, hogy mit szeretne kérni ajándéknak. A szülők, amikor belopóznak a gyerekszobába, hogy elolvassák a levelet, amelyet a csimota írt, esetleg diktált, gyakran elkeserednek, mivel nem biztos, hogy minden „meglepetésre” telik a családi költségvetésből. Manapság egyre többször hangzik fel a sóhaj és nemcsak szülő körében: Bárcsak ötösöm lenne a lottón! – Aztán ha valakinek kihúzzák a számait – jön a motoszkáló gondolat – vajon kell-e utána adót, járulékot fizetni?

A szerencsejáték szervezésről szóló törvény rendelkezései szerint a lottó állami adóhatóság által engedélyezett számsorsjáték, mely a sorsolásos játékok egyik fajtája. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az egyes nyereményjátékokhoz kapcsolódóan eltérő adózási következményeket határoz meg. Az engedélyhez kötött sorsolásos játékból nyeremény címén kapott bevétel egésze külön adózó jövedelemnek minősül, mely után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A személyi jövedelemadót a kifizetőnek minősülő Szerencsejáték Zrt vonja le, így azt az adózónak bevallásába a bevételt, a jövedelmet, illetve a kapcsolódó adót már nem kell beírnia! Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Szerencsejáték Zrt, mint kifizető a megszerzett jövedelemről és a levont adóról adatot szolgáltat az Adóhatóság részére. Ez különösen fontos tudni akkor, ha a nyertes a nyeremény felvétele után jelentős költekezésbe kezd, hiszen ez akár az Adóhatóság, vagy egy „jó akaró” figyelmét is felkelthetné. Ilyenkor a kifizető által szolgáltatott adatok miatt a magánszemély – legalábbis a NAV-tól - biztonságban érezheti magát, mivel az Adóhatóság saját rendszerében látja a vásárlások forrását, így nem indít feleslegesen vagyonosodási vizsgálatot.

Tekintettel arra, hogy a lottó nyeremény külön adózó jövedelemnek minősül utána társadalombiztosítási járulék, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem keletkezik. Szintén nem kell a kifizetett összeg után egészségügyi hozzájárulást sem megállapítani, bevallani és megfizetni, mivel a személyi jövedelemadó törvény által meghatározott nyereményből származó jövedelmet nem említi az EHO törvény azon elkülönülten adózó jövedelmek között, melyekhez kapcsolódóan egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.
A fentiek alapján már meg is könnyebbülhetnénk, hogy csak 16 százalék adóteherrel jár a nyereményünk kifizetése, de ne felejtsük el, hogy a kifizetett nyeremények és a megvásárolt lottószelvényekből befolyt összegek hányadosát jelentősen csökkenti a játékadó, mely lottó esetén a havi nyereményalap 24 százaléka.

De tegyük szívünkre kezünket, kit zavarnának a fenti adóterhek, ha 225 Ft ellenében hozzájutna a várható 3 565 millió Ft-os főnyereményhez? Akit nem, annak jó játékot kívánok!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom