A jogszabály eddigi szövege alapján 2015-től a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteknek (olyan üzletek, amelyek forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki) a napi fogyasztási cikkek – azaz a lakosság napi szükségleteinek igényeinek kielégítésére szolgáló:
- élelmiszer,
- illatszer,
- drogériai termék,
- háztartási tisztítószer és vegyi áru,
- higiéniai papírtermék,
amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál, vagy lecserél – értékesítéséből származó előző évi (jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított) nettó árbevételük után is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat lettek volna kötelesek fizetni az alábbi progresszív díjtáblázat alapján:
- 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az 500 millió Ft-ot meghaladó, de 50 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,1 százalék;
- az 50 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 1 százalék;
- a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék;
- a 150 milliárd Ft-ot meghaladó, de 200 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 3 százalék;
- a 200 milliárd Ft-ot meghaladó, de 250 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 4 százalék;
- a 250 milliárd Ft-ot meghaladó, de 300 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 5 százalék;
- a 300 milliárd Ft-ot meghaladó része után 6 százalék.
Mindemellett ezen üzleteknek az egyéb élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles tevékenységük (pl.: állateledel, vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) után 2015-ben a korábbi évekkel azonos módon továbbra is 0,1 százalék mértékű díjat lettek volna kötelesek fizetni. A törvényi megfogalmazás számos értelmezési problémát vetett fel, hiszen akár olyan termékek (illatszerek, drogériai termékek, háztartási tisztítószerek és vegyi áruk, valamint higiéniai papírtermékek) után is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kellett volna fizetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (röviden: NÉBIH) számára, melyekkel összefüggésben hatósági jogkörrel nem is rendelkezik. Továbbá bizonytalanságot szült az is, hogy a sávosan progresszív díjtábla alá eső napi fogyasztási cikkek magukban foglalják az élelmiszereket is, melyek alapvetően csak 0,1 százalékos lineáris díjkulcs alá tartoznának. Ezen ellentmondásokat rendezi az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (röviden: Éltv.) módosításáról szóló, a 2015. április 27-én kihirdetett 2015. évi XLVI. törvény.
A 2015. május 5-én hatályba lépő módosítások alapján, melyeket a NÉBIH felé 2015. június 1-ig benyújtandó 2015. évre vonatkozó bevallás elkészítése során is alkalmazni kell noha a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek továbbra is a már említett sávosan progresszív díjtáblázat alapján kötelesek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelességüket megállapítani, azonban a kalkuláció során nem a napi fogyasztási cikkek, hanem csak az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése szerinti, a NÉBIH hatáskörébe tartozó termékek előző évi nettó árbevételét kell figyelembe venniük. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek szokásos árukínálatát alapul véve a díjfizetés alapjául szolgáló termékek többek között az alábbiak:
- kenyér és pékáruk,
- tej és tejtermékek,
- zöldség és gyümölcsök,
- hús és húskészítmények,
- hal és halkészítmények,
- tojás,
- étolaj és zsiradékok,
- alkoholtartalmú és alkoholmentes italok,
- cukor,
- édességek,
- kávé, tea, kakaó,
- fűszerek,
- egyéb élelmiszerek,
- állateledelek,
- vetőmagok,
- műtrágya és
- növényvédőszerek.
A felsorolás nem teljes körű, mindig az adott vállalkozás tényleges tevékenysége ismeretében lehet meghatározni, hogy az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése alapján az előző évi nettó árbevétel mekkora hányadát kell alapul venni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj számítása során. Ez gyakran igen bonyolult feladat, melyben érdemes szakértő segítségét is igénybe venni, hiszen az élelmiszerlánc-felügyeleti díj noha nem a NAV hatáskörébe tartozik, azonban jogkövetkezmények szempontjából az adókkal esik egy tekintet alá, így a be nem vallott adó, illetve adókülönbözet után adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell egy esetleges NÉBIH ellenőrzés során.
A már bemutatott szabályok egyértelműsítése mellett további kedvező változást hoz, hogy 2015-től már a személyi jövedelemadó köteles jövedelmek után nem, kizárólag az értékesítés nettó árbevétele után keletkezhet díjfizetési kötelezettség. Ezáltal az egyéni vállalkozók teljes mértékben mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetés alól.
