A BEPS tanulmány egy 15 pontból álló akcióterv, amely egy átfogó, nemzetközileg koordinált összefogást sürget a globális agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. A tanulmányt az OECD és a G20 országok 2013 júliusában tették közzé. Ahogyan azt az anyag címe is sejteti, a fő cél az adóalapok eróziójának és a nyereség országok közötti mesterséges áthelyezésének megfékezése.
Nem túlzás azt állítani, hogy a BEPS tanulmány publikálásával mérföldkőhöz érkeztünk: a fejlett világ az elmúlt időszak egyik legnagyobb horderejű és legösszehangoltabb hadjáratát indította el a globális szintű adóelkerülés ellen.
A BEPS akcióterv nemzetközi súlyát szemlélteti, hogy az OECD Pénzügyi Bizottsága (Committee on Fiscal Affairs) 44 ország (beleértve az összes OECD tagországot és a G20 csoportot) bevonásával dolgozik a szabályozás kialakításán. Ezen kívül számos más ország, továbbá az üzleti szektor, szakszervezetek, civil szervezetek képviselői, szakértők és akadémikusok véleményét is bekérték az anyag kidolgozása során, a kommentek terjedelme már most csaknem 3500 oldalra rúg.
A publikáció 7 akciótervvel kapcsolatban tartalmaz anyagokat, amelyből kettő akcióterv (az 1. és 15.) véglegesnek tekinthető, egy akcióterv (4.) átmeneti formában jelent meg, négy akcióterv (2., 6. 8., 13.) tekintetében pedig ajánlásokat tartalmazó riport készült.
A többi akcióterv kidolgozásának határideje 2015 szeptembere. Fontos hangsúlyozni, hogy a most megjelent akciótervek még némileg módosulhatnak a többi akcióterv véglegesítése során, így a teljes BEPS csomag végleges formájára várhatóan még egy évet várnunk kell.
A jelenlegi státusz egy érdekes eleme Magyarországot is kiemelten érinti. Az 5. számú akcióterv – amely az egyes OECD tagországok különböző adószabályait és az általuk kínált kedvező lehetőségeket vizsgálja annak tükrében, hogy az a nemzetközi adóverseny szempontjából károsnak minősül-e vagy sem – tartalmaz konkrét listát a vizsgált, kedvezményeket nyújtó adózási lehetőségekről. Ezen a listán megtalálható többek között Magyarország is, a jogdíj jövedelemre jogosító immateriális javakra (IP) vonatkozó kedvező magyar adószabályokat elemzik. Ez a jogdíjból származó bevételek 50%-os adóalap kedvezménye, illetve a bejelentett immateriális javak elidegenítéséből származó jövedelem adómentessége. A vizsgálat azonban még tart, annak eredményére 2015-ig várni kell . Amennyiben a végső jelentés károsnak minősíti a magyar szabályokat, akkor feltehetően a szabályok módosítására, szélsőséges esetben akár hatályon kívül helyezésére fogja kérni Magyarországot.
A BEPS tanulmányról röviden
A BEPS tanulmány az alábbi 15 akciótervből áll össze:
1. A digitális gazdaság egyre szélesebb körű elterjedéséből eredő adózási kihívások.
2. A hibrid (meg nem felelési) megállapodásokból fakadó hatások semlegesítése.
3. A CFC (ellenőrzött külföldi társaság) szabályok továbbfejlesztése.
4. Az adóalap eróziójának korlátozása a kamatlevonások és egyéb pénzügyi kifizetések tekintetében.
5. Hatásosabb fellépés a káros adózási gyakorlattal szemben, figyelembe véve az átláthatóságra és tartalomra vonatkozó szabályokat.
6. Egyezményekkel történő visszaélések megakadályozása.
7. A telephellyé válás mesterséges elkerülésének megakadályozása.
8.-9.-10. A transzferárak és az értékteremtés összhangjának biztosítása, különös tekintettel az immateriális javak, a kockázatok/tőke és egyéb magas kockázatú ügyletek transzferárazására.
11. A BEPS-szel kapcsolatos adatgyűjtési illetve -feldolgozási módszerek kifejlesztése.
12. Adóalanyi kötelezettség bevezetése az általuk alkalmazott agresszív adótervezési technikák felfedésére vonatkozóan.
13. Transzferár nyilvántartási szabályok felülvizsgálata.
14. Vitarendezési eljárások fejlesztése.
15. Többoldalú (multilaterális) instrumentum kidolgozása a kétoldalú egyezmények gyors és hatékony módosítására.
A 7 akcióterv fókusza
A most megjelent 7 akcióterv az alábbiakra fókuszál :
- A digitális gazdaság elterjedéséből fakadó átfogó adózási kihívások kezelése, beleértve a közvetett adózást is (1. akcióterv).
- Új nemzetközi sztenderdek kialakítása a társasági adóalapok nemzetközi összehangolásával (a hibrid meg nem felelési megállapodások semlegesítésén keresztül – 2. akcióterv).
- A nemzetközi adóverseny szempontjából káros gyakorlatok visszaszorítása, amely szintén az OECD által 1998-ban kiadott hasonló kiadvány felülvizsgálata is egyben, több hivatkozással. A tanulmány tartalmaz egy országról-országra terjedő vizsgálatot is arra vonatkozóan, hogy mely OECD tagország rendelkezik káros adójogszabályi környezettel vagy technikákkal (5. akcióterv).
- A kettős adóztatási egyezményekkel történő visszaélések és a kettős nem-adóztatás valamint a kedvezmények jogosulatlan igénybevételének megakadályozása (6. akcióterv).
- Az immateriális javak (IP) értékteremtésének és csoporton belüli mozgatásából származó hatások transzferár vizsgálata. A tanulmány alapvetően az OECD Transzferár Irányelvek IP-hez kapcsolódó részeihez tartalmaz módosítási javaslatokat (8. akcióterv).
- A transzferár dokumentációs szabályok felülvizsgálata, és javaslat egy országok közti adatszolgáltatást lehetővé tévő sablon kidolgozására. Cél a magasabb szintű átláthatóság az adóhatóságok számára (főként nemzetközi ügyletek vonatkozásában) és az adóalanyokra vonatkozó, országonként eltérő dokumentálási szabályok egymáshoz közelítése (13. akcióterv).
- Különös figyelmet érdemel a 15. akcióterv, amely egy többoldalú nemzetközi instrumentumot vizionál a jelenleg kétoldalú nemzetközi kettős adóztatási egyezmények gyors és hatékony módosítására (nem lenne szükség egyenként újratárgyalni több ezer hatályos egyezményt).
További lépések
A tegnap megjelent csomag összességében tehát 7 akcióterv vonatkozásában tartalmazza a tervezett és javasolt lépéseket - egyelőre különböző készültségi fázisban –, továbbá egy ezeket összefoglaló dokumentum is készült. Ezt a csomagot első körben a G20 csoport pénzügyminisztereinek mutatják be 2014 szeptemberében, majd a G20 vezetőinek 2014 novemberében. Az OECD Pénzügyi Bizottsága a 2015-ben esedékes akcióterveket a most publikált akciótervek véglegesített változataival együtt tervezi majd nyilvánosságra hozni.
A 15 BEPS akcióterv együtt gyakorlatilag 3 különböző területre terjed ki: hazai adójogszabályokra vonatkozó ajánlások és modellek, az OECD kettős adóztatási modellegyezmény módosítása és iránymutatás annak implementálására, illetve egyéb riportok. A BEPS akciótervekben megfogalmazott intézkedéseket várhatóan vagy a kétoldalú kettős adóztatási egyezmények módosításán vagy a multilaterális nemzetközi megállapodásokon, illetve a belső hazai adójogszabályok módosításán keresztül hajtják majd végre.
