Az e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások jellemzően többszereplős nemzetközi ügyletek, amikben különböző államok tartalom-előállítói (alkalmazás- és játékfejlesztők, zeneszerzők, stb.),tartalom-aggregátorok (pl. csengőhang-készítők) online piactereket üzemeltető vállalkozásai, mobil-, fizetési szolgáltatói vesznek részt, és ahol a rohamos ütemű technikai fejlődés folyamatosan alakítja a jellemzően magánszemély végső felhasználók részére nyújtott szolgáltatások tartalmát. Emiatt is kiemelt jelentőségű az a szabály (és annak egységesen elfogadott értelmezése),ami meghatározza, hogy melyik szolgáltató teljesít a végső felhasználó magánszemély részére, a teljesítési hely-szabályok jövő évi változása ugyanis csak az ilyen szolgáltatásokat (B2C) érinti majd, azokat viszont alapvetően megváltoztatja.
A 2015-től érvényes főszabály abból indul ki, hogy bár a szolgáltatói láncban lehetnek szolgáltatók és közvetítők is, az áfafizetésre kötelezett szempontjából a többszereplős e-szolgáltatásokban és interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokban részt vevő minden vállalkozást úgy kell tekinteni, mint aki saját nevében, de a szolgáltatás nyújtójának megbízásából jár el. A főszabály szerinti vélelmet megdöntheti a vállalkozás, ha szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg és ez, tehát a szolgáltatás megnevezése és a szolgáltató azonosítása a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik.
A szolgáltatói lánc azon tagjai, akik
- jóváhagyják a díj felszámítását a végső vevő részére, vagy
- jóváhagyják a szolgáltatás nyújtását, vagy
- megállapítják az általános szolgáltatási feltételeket,
nem dönthetik meg a vélelmet, az ilyen résztvevőket minden esetben szolgáltatónak (és nem közvetítőnek) kell tekinteni.
Ha tehát a résztvevők közül senki sem dönti meg a vélelmet, minden résztvevő szolgáltatónak minősül. Ez a szabály biztosítja, hogy egy többszereplős szolgáltatói láncban csak akkor minősülhet áfa szempontból is közvetítőnek egy résztvevő, ha legalább egy szolgáltató is van.
A szolgáltató(k) és közvetítő(k) azonosítására vonatkozó főszabályt csak olyan szolgáltatásokra kell alkalmazni, amik a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint szorosan kapcsolódnak az e-szolgáltatáshoz vagy interneten nyújtott telefonos szolgáltatáshoz.
A kapcsolatot a szerződéses háttér és tényleges tevékenységek alapján kell minősíteni. A díj felszámításának és/vagy a szolgáltatásnyújtás jóváhagyása és/vagy az általános szolgáltatási feltételek megállapítása (akár önmagában is) szoros kapcsolatot jelent – az alábbiakban összefoglaltunk néhány olyan körülményt és szolgáltatást, amik szoros kapcsolatban vannak az e-szolgáltatásokkal és az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokkal:
- a szolgáltatásnyújtás platformjának rendelkezésre bocsátása (a platform birtokosa vagy kezelője);
- a szolgáltatás nyújtója (az azért felelős vállalkozás);
- a díjak beszedése, kivéve, ha a vállalkozás kizárólag a fizetések feldolgozását végzi;
- árképzés feletti befolyás, döntési jogkör;
- jogszabály alapján a végfelhasználó részére számla vagy nyugta kiállítására kötelezett vállalkozás;
- közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódó fogyasztói kérdésekkel, reklamációkkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, támogatási szolgáltatás;
- a virtuális piactéren (App Store vagy honlap) a szolgáltatói lánc egyik tagjának a többi tagénál meghatározóbb jelenlétével, feltüntetésével kapcsolatos döntést meghozó, illetve a döntést befolyásoló vállalkozás;
- a szolgáltatással kapcsolatban kötelezettségek vállaló vállalkozás;
- az a vállalkozás, akinek a tulajdonában van a szolgáltatással összefüggő vevői adatbázis;
- az a vállalkozás, amelyik jogosult stornózni egy értékesítést a szolgáltató engedélye vagy előzetes jóváhagyása nélkül, amennyiben a szolgáltatást nem teljesítették szerződésszerűen.
Néhány kiegészítő szolgáltatás, mint például a fizetésfeldolgozás vagy a kommunikációs hálózat rendelkezésre bocsátása az áfaszabályok értelmében nem kapcsolódnak szorosan az e-szolgáltatásokhoz, illetve az interneten nyújtott telefonos szolgáltatásokhoz. Az ilyen, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – szigorúan áfa-értelemben – nem részesei a szolgáltatóláncnak, tehát őket nem érintik a jövő évi változások. Természetesen, ha egy vállalkozás a kiegészítő szolgáltatások mellett a főszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújt (illetve ilyen tevékenységeket is végez),a főszabályban megfogalmazott vélelem beáll és a vállalkozást szolgáltatónak kell tekinteni.
A főszabály vélelme, miszerint a szolgáltatói lánc minden tagja szolgáltatónak minősül, az alábbi feltételek teljesülésekor megdönthető:
a vállalkozás szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg:
- a szolgáltatói lánc tagjai által kiállított számlákon (és nyugtákon) szerepel a szolgáltatásnak és nyújtójának a megnevezése, neve és
- a végső vevőnek kiállított bizonylaton szerepel szolgáltatásnak és nyújtójának a megnevezése, neve és
- a vállalkozás nem hagyja jóvá a díj felszámítását a végső vevő részére (tehát pl. az App Store nem felelős a végső vevő és az alkalmazás tulajdonosa közötti fizetésért),és
- a vállalkozás nem hagyja jóvá a szolgáltatás nyújtását (tehát pl. az alkalmazás App Store-ból való letöltését nem az App Store hagyja jóvá),és
- a vállalkozás nem állapítja meg az általános szolgáltatási feltételeket (tehát pl. egy alkalmazás App Store-on történő értékesítésének feltételeit nem az App Store határozza meg).
ÉS
ez a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik: a fenti öt alpontban foglaltakat például az App Store és az alkalmazás tulajdonosa közötti szerződés is rögzíti. Ellenkező esetben a vélelem nem dönthető meg.
Amennyiben a három tevékenység közül akár csak az egyiket végzi a vállalkozás, nem döntheti meg a vélelmet, tehát az ilyen vállalkozást áfa-értelemben szolgáltatónak kell tekinteni, és ha magányszemélynek nyújt e-szolgáltatást vagy telefonos szolgáltatást az interneten keresztül, akkor azokról áfás bizonylatot kell kiállítania. További magyarázatok a három tevékenységhez:
- Jóváhagyja a díj felszámítását a végső vevő részére. Ez többet jelent, mint fogadni, átvenni az ellenértéket. Magában foglalja például azt is, ha a vállalkozás befolyásolja a vevő fizetésének feltételeit vagy időpontját. A szolgáltatási felület (pl. App Store, honlap) kezelője.
- Jóváhagyja a szolgáltatás nyújtását. Ez többet jelent, mint szolgáltatni. Magában foglalja például azt is, ha a vállalkozás befolyásolja a szolgáltatás nyújtását, annak idejét, illetve előfeltételeit. A szolgáltatási felület (pl. App Store, honlap) kezelője.
- Megállapítja az általános szolgáltatási feltételeket. Magában foglal minden általános szerződéses feltételt, amit a szolgáltatási lánc tagja határoz meg és amit a végső vevőnek el kell fogadnia a szolgáltatás igénybevétele előtt, például a felület vagy a honlap használatára vonatkozó feltételek (pl. regisztrálás, licencszerződés, stb.),amiket egy alkalmazás letöltése előtt a végső felhasználónak el kell fogadnia.
A többszereplős e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások nyújtójának meghatározására vonatkozó, összetett fogalmakkal operáló, de önmagában egyszerűnek mondható szabály pontos megértése azért kiemelten fontos, mert a jövőre életbe lépő új szabályok értelmében az ilyen szolgáltató, ha nem adóalanynak szolgáltat, áfás számlát kell, hogy kiállítson. A címben feltett kérdésre a válasz tehát a klasszikusnak számító „attól függ” fordulattal kezdődik és az App Store-ral kötött szerződés tartalmától, illetve a fent bemutatott többi szemponttól függően fejeződik be.
